Mennyből az angyal... címmel Szarka Tamás és a Ghymes együttes karácsonyi műsorát láthatják a nézők december 24-én este a Duna World TV adón. A műsorban felcsendülnek a Ghymes együttes dalai, valamint Szarka Tamás karácsonyi versei és novellája népszerű művészek tolmácsolásában. A Duna Televízió ünnepi programjában az együttes tagjai a Magyar Rádió Gyermekkórusával közösen adják elő dalaikat. A Ghymes első karácsonyi dala, az Új esztendő még 1987-ben készült. Évek hosszú sora alatt egyre több karácsonyi zenét vettek fel, míg ezekből válogatva 2006-ban összerakták a Mennyből az angyal... című CD-t. Az ünnepi hanganyagban a legszebb és legismertebb karácsonyi dallamok csendülnek fel, úgymint a Mennyből az angyal, a Pásztorok, pásztorok, Ó, gyönyörű, szép, titokzatos éj... valamint karácsonyi versek Szarka Tamástól. A Duna World csaknem 80 perces ünnepi műsorát december 24-én 19. 50-től láthatják a nézők. 2020. január 7-én pedig Miklósa Erikával ad újévi koncertet Szarka Tamás és zenekara Müpában.
Manager: Csikmák Mónika E-mail cím: Tel. /Fax: +421 245 92 35 94 Mobil: +421 905 610 022 +36 30 891 8183 Levelezési cím: Svätoplukova 1. 903 01 Senec, SLOVAKIA További információk: szarkatamasprodukcio
EZ,
A szabadságharcban több német légió harcolt a magyarok mellett, és sok szlovák katona. A tábornokok közül például Klapka György és a hét aradi vértanú is nemzetiségi származású volt. A 19. és 20. századi magyar kultúra elképzelhetetlen tehát a hazai nemzetiségiek nélkül. Ugyanakkor Magyarországról, a magyar kultúra hatására indult meg a szerb és román nemzeti ébredés a századfordulón. A különböző népek együttélését helyenként kezdettől zavarta a bizalmatlanság, az elzárkózás. században pedig a nemzeti "ébredés", a nacionalizmus tragikus módon fordítja majd egymás ellen a magyarokat és a nemzetiségieket (a németek kivételével). A 18. századi magyar társadalom -. (Az országban a középkor óta éltek elszórtan cigányok és zsidók, utóbbiak száma a 18. században jelentősen megnövekedett. E népek helyzete azonban sokban eltért a többiétől. ) Fogadó a 19. századi Magyarországon Az ipar és mezőgazdaság Magyarországon a 18. században Magyarországnak a mezőgazdasághoz egyedülállóan jó természeti adottságai (éghajlat, termőföld) voltak.
Magyarország a XVIII. században Az újjáépítés kora Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba: - A Habsburg Birodalom a XVIII. század első felében Közép-Európa legfontosabb államává vált. Részei: A magyar korona országai: Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség, Horvátország és Szlavónia. Az osztrák örökös tartományok: Ausztria (Alsó- és Felső Ausztria) Csehország, Szilézia, Stájerország, Krajna, Karintia, Tirol. - A császári udvar és a magyar rendek viszonya problémamentesen alakult, mert III. Károly (1711-1740) megtartotta a szatmári békében rögzített pontokat: megvalósult Magyarország különállása, Pozsonyban (az ország fővárosa) működött a rendi országgyűlés, a Kamara és a Helytartótanács. a rendi országgyűlés (diéta) szerepe miatt a magyar rendi jogok, kiváltságok biztosítva voltak, rendelettel szabályozták a protestánsok helyzetét (1731, Carolina Resolutio). Magyarország eddigi államformái | tortenelemcikkek.hu. - A magyar rendek (nemesek) jogaik megerősítése fejében az 1722-23. évi pozsonyi országgyűlésen elfogadták a Pragmatica Sanctio-t: a két birodalomrész csak együtt öröklődhet (oszthatatlan és elválaszthatatlan), a női ágon is öröklődhet, közös védelem kötelezettségének bevezetése.
2. 1740: III. Károly : a porosz király, Nagy Frigyes követeli a trónt Mária Terézia trónját a magyarok mentették meg: "Életünket és vérünket! " felkiáltással megszavazták a magyar katonaság felállítását többéves háborúk Poroszországgal. (1740-1748: örökösödési háború, 1756-1763: hétéves háború) Eredmény: a) Mária Terézia a trónon maradhat b) a békéért cserébe elveszíti Sziléziát (bányakincsekben gazdag terület) II. Magyarország a 18 században resz. Intézkedései: 1. Vámrendelet: a) cél: a magyar mezőgazdaság fejlesztése, az ipar visszaszorítása b) a rendelet lényege: kettős vámhatár felállítása: Magyarországról csak Ausztriába éri meg mezőgazdasági terméket eladni, és csak Ausztriából éri meg iparcikket behozni. (a belső vámhatáron alacsony, a külső vámhatáron magas vámokat állapítottak meg. ) ▬▬: belső vám határ ▬▬: külső vámhatár c) Eredmény: Magyarország és Ausztria között szoros kereskedelmi kapcsolat alakul ki: mezőgazdasági termékek (bor, búza, hús) MAGYARORSZÁG AUSZTRIA iparcikkek (ruhanemű, bútorok, edények) a magyar ipar elmaradottsága megmarad.
18. Csáktornya: Zrínyi halálos vadászbalesete 5. Tervei – nemzeti királyság – akadály: török – nemzeti hadsereg. Feladat: török kiűzése (külső segítséggel) – korlátlan hatalmú király. feladat: belső rend megteremtése – rendek önzését, széthúzását bírálja – eszménye: Mátyás – elve: nemzeti hadsereg parasztok közül 6. Magyarország a 18 században 6. Hadtudományi munkái – a felkészülés gyakorlati feladatai – Tábori kis tracta: hadsereg hány fős legyen; gyalogság-lovasság aránya egyszemélyes parancsnokság; fegyelem – Vitéz hadnagy: félelem bénítja az ember ítélőképességét. Legrombolóbb akkor, ha az egész seregen úrrá lesz – Mátyás király életéről való elmélkedések: központi nemzeti királyi hatalom megteremtése. Magyar nép ne várjon idegen segítséget, hanem saját erejére támaszkodva szabadítsa fel önmagát – Az török áfium ellen való orvosság: önálló magyar hadsereg parasztokból
A mozgalom bukása: 1794: Bécsben letartóztattak néhány polgárt, akik a francia forradalomhoz húztak, közöttük Martinovicsot is részletes vallomásában leleplezte saját mozgalmát véres megtorlás: 1795. május 20. : Budán lefejezték Martinovics Ignácot és társait. Kazinczy Ferenc: "Példa kellett, hogy rettegjen az ország" Haláluk helyének mai neve: Vérmező. (az egykori budai kaszálórét)
A nagykereskedők a patríciusok, akik a város életét irányítják, és rendszerint a városi tanácstagjai. A városlakók többségében német anyanyelvűek. Városi polgárok: Korábbi céhes mesterek, akik őrzik a kiváltságaikat. Gyártulajdonosok, új polgárság: Olyan polgárok, akik a szabad kereskedelemből élnek. Honorácior: Nem nemesi értelmiség. Városi lakosok, de nem polgárok: Munkások, iparosok, céhes legények 3. Nemesség: Az ország lakóinak 5%-a. Kb. 400. 000 fő. Szinte egyedüli kiváltságokkal rendelkező réteg. Jogilag egységesek és a gazdasági helyzetüket tekintve rendkívül különbözőek. Magyarország a 18 században videos. a. Főnemesség: 200. 000 család. Nagybirtokos arisztokraták. Pl. : Eszterházy, Batthány. Kezükben van a politikai hatalom. Ők a megyék főispánjaik, az országos főméltóságok, és egyházi vezetők, püspökök. Illetve hozzájuk tartoznak azok a külföldi családok, akik az udvartól Magyarországi birtokot kaptak. b. Középnemesség: A középnemesség azok, akik a vármegyei közigazgatás tisztségviselői. Hangoztatják a nemesi jogaikat.