A jogszabály mai napon ( 2022. 04. 07. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! Az öröklési ügyben érintettek igényei határon átnyúló érvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. Általános rendelkezések 1. § E törvény hatálya az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 31. cikke szerinti eljárásra (a továbbiakban: megfeleltetési eljárás) terjed ki. 2. § E törvény alkalmazásában: a) kérelmező: a Rendelet 69. cikkének (5) bekezdése szerinti magyarországi nyilvántartást vezető szerv; b) öröklési ügyben érintett: aki a Rendelet 62. cikkének (1) bekezdése szerinti európai öröklési bizonyítvány, vagy a Rendelet hatálya alá tartozó határozat, bírósági egyezség vagy közokirat alapján a nyilvántartást vezető szervnél bejegyzés iránti kérelmet terjeszt elő.
Idegenkednek az állampolgárok a közjegyzőségtől, pedig a tisztviselőknek komoly szerepük van abban, hogy egyes ügyeknek már nem kell évekig elhúzódniuk. Legutóbb az új európai öröklési rendelet tette egyszerűbbé az uniós polgárok hagyatéki ügyeit, hamarosan pedig a digitális okmányok kerülhetnek sorra. A Közjegyzők Világszövetségének és az Európai Közjegyzői Szervezet elnöke szerint most a népszerűsítés ideje jött el. Az augusztus óta hatályos új európai öröklési rendelet, az Európai Öröklési Bizonyítványok és az uniós kodifikációs munkálatok voltak a legfőbb témái a november elején Siófokon megrendezett Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumnak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által szervezett nemzetközileg is kiemelkedő rendezvényen jelen volt Daniel-Sédar Senghor, a Közjegyzői Világszervezet (UINL) elnöke, és Jean Tarrade, az Európai Közjegyzői Szervezet (CNUE) elnöke is. Gyerekcipőben? Az új öröklési rendelet vizsgálatának fontosságát a két vezető jelenléte is jelezte: még nincs három hónapja, hogy a közel összes uniós országban alkalmazandó rendelet hatályba lépett, de az országonként eltérő öröklési jogok és a kezdetekben előbukkanó jogi anomáliák miatt mindenképpen érdemes és kell róla beszélni.
Ezek az eljárások pedig sokszor nagyon hosszadalmasak és költségesek voltak. A rendelet hatálybalépése után azonban elegendő lesz egyetlen tagállamban lefolytatni az eljárást, függetlenül attól, hány tagállamban maradt hagyatéki vagyon – az igazságügyi tárca reményei szerint. A hagyatéki eljárás eredményeként hozott határozat, vagy az eljáró hatóság által egy egységes uniós formanyomtatványon kiállított ún. európai öröklési bizonyítvány birtokában az örökösök újabb külföldi hagyatéki eljárás nélkül juthatnak hozzá valamennyi tagállamban fellelhető hagyatéki vagyonhoz. Lehetnek problémák a gyakorlati alkalmazás körül A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint azonban a sok tisztázatlan kérdés, a tagállamok eltérő öröklési joga miatt az európai polgárok sok esetben problémákkal is szembesülhetnek a 650/2012/EU rendelettel összefüggésben. Dr. Tóth Ádám kifejtette: az uniós rendelet szerint az elhunyt uniós polgárok hagyatéki ügyében a szokásos tartózkodási hely joga lesz az irányadó jog.
(3) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. 7. § (1) A bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha a) a kérelmet nem a Rendelet tel összefüggő alapeljárásban terjesztették elő, b) a kérelemben szereplő külföldi dologi jog a magyar jogban nyilvántartásba bejegyezhető jogként, azonos tartalommal ismert. (2) Ha a kérelem elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a bíróság a kérelemben szereplő külföldi dologi jogi jogintézménynek a magyar jogban ismert, a kérelmező által vezetett nyilvántartásba bejegyezhető dologi jogi jogintézménynek való megfeleléséről határoz. A bíróság döntése a kérelmezőre nézve kötelező. (3) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül hozza meg határozatát, amely határidőbe nem számít be a külföldi joganyag beszerzésére fordított idő. (4) Az alapeljárásban – az alapeljárásra irányadó jogszabályok egyéb előírásainak teljesítése mellett – a Rendelet 62. cikkének (1) bekezdése szerinti európai öröklési bizonyítvány a bíróság (2) bekezdés szerinti döntését tartalmazó okirattal együtt minősül a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak.
Ez számos olyan nyugat-európai állampolgár esetében segíthet, amikor a német, angol, holland, dán nyugdíjasok kétlaki életet élnek, az év egyik felét állampolgárság szerinti hazájukban, míg az év hidegebb hónapjait dél-európai apartmanjaikban töltik. Természetesen, például Hollandiában élő magyar állampolgár is rendelkezhet úgy végrendeletében, hogy halála után a magyar jog legyen alkalmazható. Dr. Szőcs Tibor hangsúlyozta: szerencsés és célszerű lett volna olyan központi európai elektronikus nyilvántartást létrehozni, amely elejét venné párhuzamosan lefolytatott öröklési eljárásoknak, de teljesen megnyugtató megoldást egy olyan adatbázis hozhatna, ahol az érintett hatóságok ellenőrizni tudják az adott ügyben elindult eljárásokat. Az adatbázis megvalósításának lehetőségét már európai szinten vizsgálják. Dr. Szőcs Tibor, a Közjegyzői Intézet vezetője Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara Az európai öröklési rendelet egyik fontos újítása egy újfajta okirat, az úgynevezett Európai Öröklési Bizonyítvány bevezetése, amelyet abban a tagállamban lehet majd kiállítani, amelyikben lefolytatták a hagyatéki eljárást (azaz rendszerint az örökhagyó halálakor szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban).
Első ízben jelenik meg kiadónknál olyan kommentár, amelynek tárgyát kifejezetten a nemzetközi magánjog egyik sajátos szegmense képezi: a külföldi elemet tartalmazó öröklési viszonyok. E területet az utóbbi években érte utol a nemzetközi jogalkotás: az Európai Unió öröklési rendelete (650/2012/EU rendelet) 2015. augusztus 17. napjától azt új alapokra helyezte. Mindez a gyakorló jogászok számára új kihívásokat hozott. Az örökhagyó állampolgársága helyett elsődlegesen immár a szokásos tartózkodási hely nemegyszer nehezen megállapítható kapcsolóelve határozza meg az öröklési jogviszonyra alkalmazandó jogot és az öröklési eljárásokra irányadó joghatóságot. Olyan "örök érvényűnek" tűnő szabályok szorultak háttérbe, mint a belföldi ingatlanokra vonatkozó kizárólagos joghatóság, egyszersmind a magyar közjegyző immár átadhatja hagyatéki eljárásban a belföldön élő örökhagyó horvátországi apartmanját, szlovákiai vagy ausztriai bankszámláját is. Ugyanakkor önmagában az, hogy valaki magyar állampolgárként halálozott el, már nem feltétlenül jár azzal, hogy a magyar jog lesz alkalmazandó a hagyatékára és belföldön folytatják majd le a hagyatéki eljárást.
Február 20-án az Index is beszámolt arról, hogy II. Erzsébet elkapta a koronavírus-fertőzést. Fotó: WPA Pool / Getty Images Hungary A királynőnek mindvégig enyhe tünetei voltak, de egy darabig csak könnyebb feladatait látta el, például hivatalos telefonbeszélgetéseket folytatott, azonban több konferenciabeszélgetést is lemondott a lábadozása miatt. Coronavirus első tuenetei . Nyilvános eseményeken érthető, hogy hetekig nem is jelent meg, de most már minden visszatérhet a régi kerékvágásba, hiszen a királynő meggyógyult, legutóbb pedig már személyesen találkozott Kanada miniszterelnökével, Justin Trudeau-val. A továbbá azt is kiszúrta, hogy a háttérben egy kék-sárga virágcsokor látható, mely egyértelmű jele annak, hogy Windsorban Ukrajna mellett állnak.
Magas lázzal és száraz köhögéssel jelentkezik, illetve a legtöbb esetben tüdőgyulladás is kíséri az új koronavírust, amely már Európában is felütötte a fejét. Egy napokban publikált tanulmány szerint 41 vizsgált betegből hat elhunyt a fertőzés valamelyik szövődménye miatt. Egy új, légúti megbetegedést kiváltó vírust azonosítottak tavaly decemberben a kínai Vuhanban. A hírek szerint a fertőzöttek a helyi halpiacon kaphatták el az eddig nem ismert vírust. Koronavírus első tünetei mikor jelentkeznek. A piac területét - ahol illegálisan árulták különböző vadállatok húsát - fertőtlenítették, és mivel úgy vélték, a vírus csak nehezen terjed emberről emberre, a következő napokban a hatóságok sem tartottak indokoltnak komolyabb lépéseket. Kiderült azonban, hogy egy újfajta koronavírusról van szó, amely jóval potensebb, mint azt korábban hitték. Annak a SARS-kórokozónak (magyarul a Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma rövidítése) az alcsoportjába tartozik, amely 2002-ben okozott súlyos járványt. A SARS-hoz akkor nyolcezernél is több megbetegedést és majdnem 800 halálesetet társítottak, de az esetszám valószínűleg magasabb volt a hivatalos becsléseknél.
További cikkek a rovatból Videók