Voltak megoldatlan társadalmi problémák is, így például a földkérdés. A parasztság többsége nem képes ellátni a családját. Emellett a munkások helyzete is szörnyű. A létszámuk nő, viszont az érdekképviseletek hatástalanok. A másik nagy probléma a nemzetiségi kérdés, mely csökkenő arányt mutat. A nyelvhasználatot engedélyezték az oktatás és a közigazgatás terén, de Lex Apponyi kötelezővé teszi az elemi 4. osztály végére a magyar nyelvtudást. Ez azonban ellenállásba ütközik, mivel az erősödő autonómiatörekvések ellen sokan még nem akartak kiszakadni az OMM-ből. E problémák az I. Magyarország társadalma a dualizmus korában (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. világháború idején kerültek felszínre, az OMM szétszakadásakor.
Legszűkebb rétegük a gazdag parasztság kb. 50-200 hold földdel rendelkezett. Ők voltak a falu irányítói, pl. : kisbírók voltak. Bérmunkásokat alkalmaztak, a hasznot újra beforgatták és vállalkozásokba kezdtek. Modernizált lakásokban, házakban éltek, cserepes fedővel, fa padlóval, üveges ablakokkal. Gyermekeiket tanítatták. A középbirtokosok kb. 11-40 hold földel rendelkeztek. Dualizmus kori ipar és szovjet ideológia – Szerdán történelemből érettségiztek | OrosCafé. Ez a földmennyiség az éves ellátáshoz elég volt. Bérmunkásokat nem alkalmaztak, a földet a családtagok művelték, s a megtermelt hasznot általában eladták. A kisbirtokos parasztok 10 holdnál kevesebb földdel rendelkeztek. Gyakran vállaltak bérmunkát, pl. : állami beruházásokon (vasútépítés, folyószabályozás-kubikos). A birtokaprózódás elkerülése érdekében a gyerekvállalás tekintetében gyakori volt az egykézés. A teljes társadalom majd 1/4-ét tették ki a birtoktalan parasztok (agrárproletár). Sem most, sem '48-ban nem rendelkeztek földdel. Gyakran vállaltak bármunkát állami beruházásokon. Ők volt a kubikusok, illetve a nyári idénymunkát vállaló summások.
Fizetésüket egy összegben kapták, melyet a summások osztottak szét. Hajnaltól késő estig dolgoztak. A parasztság sajátos rétegét képezték az uradalmi cselédek, akik teljes kiszolgáltatottságban voltak, mert életüket teljes mértékben munkaadójuk határozta meg. Megvoltak az úgynevezett cselédtevékenységek. A testi fenyítés nem volt megengedve. Új csoportként jelent meg a társadalomban a munkásság. Vezetőik a jól fizetett, kispolgári szinten élő, jórészt a Lajtántúlról bevándorolt szakmunkások voltak. Ezzel szemben a szakképzetlen munkások ötödét kapják a szakmunkás bérének, s életkörülményeik nyomorúságosak. 1890-ben a MSZDP fogalmazta meg követeléseiket, úgymint a 8 órás munkaidőt, a béremelést és a sztrájkot. Az MSZDP nem került be a parlamentbe, így a munkások érdekei nem lettek képviselve. Külföldön elterjedt volt a női és a gyerek munka, itthon azonban a fejletlen könnyűipar, pontosabban a textilipar következtében alacsony volt a női munka aránya, s alig fordult elő gyerekmunka. A társadalmi rétegek között hatalmas életszínvonalbeli különbségek voltak.
Bár 1848. április 11-én eltörölték a kiváltságokat, mégis megmaradt az elit befolyása sok területen, pl. : a politikában. Ezek hierarchikus berendezkedéshez vezettek. A társadalom kevesebb, mint 1%-át tették ki a nagybirtokosok (herceg, gróf, báró) (Esterházy, Festetics). Ez a kb. 2000 család rendelkezett Magyarország földterületeinek 1/3-ával. A megtermelt javakat feldolgozták, illetve beforgatták. Jelentős tőkékkel vettek részt a kereskedelemben és ipari beruházásokban. Összeköttetéseik révén tőkét jelentettek, amit jól fizető igazgatótanácsi állásokkal honoráltak a pénzemberek (nagypolgárok). Közülük kerültek ki a miniszterek, felsőházi képviselők, akadémiai elnökök. Palotákban, kastélyokban éltek (Festetics-kastély). A birtokaprózódás ellen hitbizománnyal védekeztek, miszerint az elsőszülött fiú örökli a birtokot, s ebből a rokonságnak a rangjukhoz méltó életkörülményeket kell biztosítani. Zárt, elkülönülő világot alkottak. A befolyás, a jólét a műveltség, mely meghatározta életformájukat mintául szolgált.
Sivatagtól a szavannáig + A sorozat legújabb évadjában a Föld nagy élőhelycsoportjait járjuk sorra a 12 legveszélyesebb helyi "nagyfiú" után nyomozva. A sivatagok látszólag élettelen pusztaságok, melyekben a vízhiány a legnagyobb ellenség. Ám ha jobban körülnézünk, kiderül, hogy – szerencsére vagy sajnos – nem vagyunk egyedül, hisz a végtelenbe nyúló kő- és homokhalmokon a világ legveszélyesebb pókjaival és kígyóival osztozunk! Ha pedig félelmünkben átmenekülünk a kissé csapadékosabb szomszédos élőhelyre, a szavannára, egyéb vadállatok mellett oroszlánok, gepárdok és hiénák fogadnak minket tárt karokkal. E két élőhelytípussal kapcsolatban tehát egy dolog biztos: ha ki... A sorozat legújabb évadában a Föld nagy élőhelycsoportjait járjuk sorra a 12 legveszélyesebb helyi "nagyfiú" után nyomozva. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy nagyvárosaink beton-, acél- és üvegsivatagában biztonságban vagyunk az anyatermészet veszélyeitől. Pedig, az epizód tanúsága szerint, emlősök, pókfélék és hüllők egész hadserege él köztünk, minden fontos támadó- és védekezőfegyverrel felvértezve.
Ezek a fajok ugyanis zsákmányszerzésük közben nem ollóik erejére, hanem az előrenyújtható testvégükön lévő tüskéből lövellő méregre támaszkodnak. 3. helyezett: a krokodilok A világon élő krokodilfajok közül az Afrikában élő nílusi krokodil ( Crocodylus niloticus) és a Délkelet-Ázsiában honos sósvízi krokodil ( Crocodylus porosus) a legveszélyesebb, egyedül e két faj támadásai évente 600-800 emberéletet követelnek. A parton is meglepő gyorsasággal képesek prédájukat üldözni. Az Észak-Amerikában honos amerikai alligátor kevéssé agresszív, ritkán támad az emberre provokáció nélkül. Az eddigi legvéresebb krokodiltámadás-sorozat 1945. február 19-én történt a ramree-szigeteki csatában, a mai Mianmar területén. A japán hadsereg az angolok elől vonult vissza, miközben átkeltek egy sósvízi krokodiloktól hemzsegő mangrovemocsáron. A kilencszáz katonából ötszáz élte túl a kalandot, a többiek jó részét széttépték a krokodilok. A szúnyogcsípések után 2001-ben a krokodiltámadásokban halt meg a legtöbb ember.
A mélység lenyűgöző képei - mérföldkövek a tengerek élővilágának megismerésében A fehércápák titokzatos gyülekezőhelye Kalifornia és Hawaii között, mélytengeri csillagváros Új-Zéland partjainál, soha nem látott mélytengeri élőhelyek, több száz eddig ismeretlen faj. Végéhez közeledik az eddigi legátfogóbb nemzetközi program, amely során tengerbiológusok az élet új formáit kutatták, s a legváratlanabb területeken is eddig soha nem látott élőlényekre, élőhelyekre bukkantak. A világ legnagyobb harapása A nagy fehér cápa másfél millió éve kihalt őse minden idők legveszélyesebb ragadozója; harapása hatszor erősebb volt a Tyrannosaurus rexénél is. Orvosság cápában, medvében - pusztul a gyógyító élővilág Bolygónk élővilágának sokfélesége a szemünk láttára, riasztó sebességgel tűnik tova. Számos tanulmány, kiadvány írt már az ebben rejlő biológiai, gazdasági, társadalmi veszélyekről. Egy a napokban megjelent kötet elsőként veszi számba a biodiverzitás csökkenése nyomán az emberi gyógyászatban várhatóan bekövetkező veszteségeket.
A szúnyogokkal végezni nem egyszerű feladat, mert folyton változnak és alkalmazkodnak. Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy a szúnyogok rezisztenssé válnak a rovarölő szerekkel szemben. Ez nagyon nagy gond, a vérszívókkal egyre nagyobb a gond, Dél-Kelet-Ázsia egyes vidékein már teljesen ellenállnak a szereknek. Ezt először 2008-ban, Kambodzsában észlelték. Azóta azt látjuk, hogy egyre szélesebb területeken jelentkezik, és félő, hogy más kontinensre is átterjedhet. A kutatók az előtt akarnak végezni a rovarokkal, mielőtt fertőzhetnének. Ez egy versenyfutás az idővel. Az időjárás előrejelzések szerint a felmelegedés a következő évtizedekben eléri a világ eddig mérsékelt éghajlatú területet is és a melegedés a szúnyogok szaporodásának kedvez. A Malária akár a mediterrán térségben is megjelenhet. A legfrissebb adatok a zika-vírusról egyre aggasztóbbak, minél többet tudunk erről a betegségről, annál ijesztőbb. A betegség, amely nem csak a szúnyogok csípésével, de nemi úton is terjed, már hetven országban okozott megbetegedést.