Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Sok-sok évvel ezelőtt, talán az ezredforduló idején, egy nyugodtnak ígérkező nyárestéhez közeledvén, amelynek kronográfiai beazonosítását entomológiai megfogalmazásban úgy adhatom meg, hogy a kabócák zizegése MÁR elmúlt, a tücskök ciripelése MÉG JAVÁBAN zajlott, történt, hogy Tamás barátommal fellátogattunk a Gellért-hegy re, ahol korábban magunkban ücsörögve jókat beszélgettünk, meditálgattunk. Wagner Nándor szobrász készítette az Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce, Ábrahám, valamint Mahatma Gandhi, Bódhidharma és Assisi Szent Ferenc alakját megformázó együttest. Ha "úri" kedvünk úgy tartotta, nemritkán buddhista meditálásokba is kezdtünk. Ezúttal is a megszokott módunkon az itteni lépcsőre ültünk le,..... Flóra és faune sauvage. ezúttal, eltérően a korábbiaktól, amikor az erre-fele piknikező családok is rég elhagyták e helyszín környékét is, egyszer-csak megjelent a híres filozófusok/bölcsek szobrai körében 4 fiatal lány: pezsgőt bontottak, láthatólag valamit ünnepelni terveztek, s közben, felénk tekintgetve "pusmogásba" kezdtek... Barátom (ismerve őt, előre-sejthető volt) azonnal "némi" izgalomba-jött, és jelezte óhaját: – "Menjünk oda hozzájuk! "
2022. 04. 07. csütörtök Herman Kövesse az Origót! Origo rovatok a Facebookon Itthon Nagyvilág Gazdaság Sport TÉVÉ Film Tudomány még több Tech Autó Kultúra Utazás Táfelspicc Fotó Videó Jog
Rólunk A Békéscsabai Médiacentrum egy több média-egységet egymás mellett működtető, száz százalékban önkormányzati tulajdonú médium. 2010 Flóra és Fauna (COP 10) kisív Mi 5435-5444 | 170. Online aukció: filatélia, numizmatika, képeslap, könyv, festmény, grafika, papírrégiség | Darabanth | 2012. 01. 15. vasárnap 18:00 | axioart.com. A médiacentrum része a huszonnyolc éve működő, kéthetente megjelenő városi újság, a Csabai Mérleg, amely 28. 000 háztartásba jut el, a közszolgálati tartalommal működő, és a hírportál. E három média egységes, integrált szervezetet képez. A Médiacentrum kiemelten foglalkozik a békéscsabai és a Békés megyei eseményekkel, mind a három platformján exkluzív, friss hírekkel, információkkal látja el a nézőket, olvasókat.
Szögletes vonalak, szögletes fények Ami nem egy patikamérlegen, steril mull-lapon, jódos fertőtlenítőszerrel locsolgatva, kétdiplomás csúcssebészek által milliókért restaurált példány. Hanem egy rendszerváltás táján behozott, pár évig egy hegyeshalmi fészerben rohasztott, majd Balázs által hetvenezer forintért beszerzett, jellegzetesen hányattatott sorsú darab, amit kis pénzből, épp csak nagyjából szalonképessé tettek ügyes kezek. Nem is áll ugyan rajta egyenesen minden, de korántsem szedett-vedett, és a hatás így is tökéletes. Hivatalosan a barátnőjének lett volna tanulóautó, de – és ezt jegyezzük meg mindannyian – barátnőnek ne olyan autót vegyünk tanulni, amit a lelkünk mélyén mi magunk szeretnénk. Mert a barátnő, az édes kis szíve rejtett kis puha zugában nem a visszahörgő kipufogót, a 4500 fölött beinduló segédrakétákat, a gerincnyekkentő rugózást értékeli, hanem a könnyű kormányzást, a pontos, finom váltót, a kis fordulaton is erős motort és a könnyű indíthatóságot. Utóbbiakból pedig a Fiat 127 Sport már gyári újonnan, 1980-ban sem tudott felmutatni egyet se.
Fiatal fiúként mindent tudni akartam a 127-ről. Látta az első sorozat változásait és a Special érkezését. A motor szorítása 47 DIN-HP-ről 45 DIN-HP-ra szintén újdonság volt. Csakúgy, mint a spanyolországi négyajtós változat, amelyet több országban Fiat néven adtak el. 1976-ban véget ért a Fiat epizód otthon. De mindig követtem a 127-et. 1977 őszén kíváncsi voltam a második generáció érkezésére. A Új szerencsére teljesen felismerhető volt 127. Tetszett az 1. 049 OHC motor érkezése, amelyet CL verzióban szállítottak hazánkba (hosszabbító ablakokkal és levehető táskával az ajtón). Az L volt a belépő szintű változat, 903 köbcentis motorral. Az ajtók száma kettő, három, négy vagy öt volt, a felszereléstől és a piactól függően. És: egy vásárló megnövelt csomagtérrel érkezett: a Fiorino. A háromajtós 70 lóerős Sport narancssárga színben, fekete díszítéssel (vagy fordítva) még mindig a legdicsőbbet találom. 127-et egyszer vezettem, és ez mind kozmetikai, mind technikai szempontból kiváló autó volt.
Ehhez többek között a nagyobb fényszórók és több műanyag védőelem került. A belső tér is megváltozott vele. Egyes piacokon öt ajtóval is kapható volt, mindig a 903 köbcentis motorral együtt. Az utolsó olasz 127-ben is volt a háromajtós Sport változat. Robbant a bőr alá csúszó részletektől. A tükör fölötti digitális óra, a díszítés, a hálóhatású fejtámlák, vastag műszerek, az 1301 cm75 egy kettős karburátorral (XNUMX DIN-PK) és az ötfokozatú sebességváltó - beleértve a sportos ékezeteket és a külső könnyű fémeket - felső verzió egy új párt száma. Reed is tetején. A harmadik generációnak is megvolt a Szuper szintje. Ez egy luxusváltozat volt, a piactól függően öt fokozattal, a 903 köbcentis OHV motorhoz vagy az 1049 OHC motorhoz kapcsolódva. A 3. sorozat belépő szintű modellje a négy sebességes sebességváltóval ellátott Special volt. 1990 végén vettem egy ilyen Special (háromajtós) akciós áron. Rozsdára hajlamos volt, de mechanikailag megfelelő állapotban. A felülmúlhatatlan 903 köbcentis OHV motor lendületesen hajtotta az első saját autómat.
Ebben a modern felépítésen túl nagy szerepe volt a csinos, egyszerű vonalakkal megrajzolt, ferdehátú karosszériának. A formaterv Pio Manzù érdeme volt, aki nem érte meg a premiert, ugyanis 1969-ben halálos autóbalesetet szenvedett, miközben éppen Torinóba tartott, hogy prezentálja a 127-es makettjét a vezetőségnek, munkáját Rodolfo Bonetto fejezte be. Végül egy minden korábbinál jobb helykihasználású, 3595 mm hosszú autó született, alapterületét 80%-ban hasznos tér töltötte ki. Akár négy felnőtt is elfért benne kényelmesen, a 365 literes csomagtartó családi használatra is alkalmassá tette. 1977-től modernizált külsővel és belsővel, valamint egy új motorral folytatta sikersztoriját a kisautó. Szűk belvárosi utcákban praktikus megoldást jelentett a 127-es áruszállító változata, a Fiorino. A Brazíliából származó Panorama kivitel bővítés után 1178 literes csomagtartójával kategóriaelsőnek számított Padlólemezét a 128-aséból alakították ki, elöl-hátul független, elöl MacPherson, hátul keresztlaprugós futóművet kapott, a passzív biztonság jegyében gyűrődőzónákat terveztek, és összecsukló kormányoszloppal szerelték fel.
A kibontakozó olajválság miatt egyre többen ültek kisautóba, a Fiat pedig mindent megadott nekik, ami miatt korábban magasabb kategóriát választottak. 1974-ben az egymilliomodik példány is elhagyta a torinói Mirafiori üzemet, ami a 128-ashoz hasonlóan arra motiválta a riválisokat, hogy hasonló modelleket fejlesszenek. A 70-es évek közepére elkészült a Volkswagen Polo, az Opel Kadett City és a Ford Fiesta, így válaszként a Fiat 1976-ban néhány piac számára importálni kezdte a Seat 127-es négyajtós változatát, majd 1977-ben leleplezte a 127-es második szériáját. Új első-hátsó lámpákkal, hűtőráccsal, lökhárítókkal és motorháztetővel aktualizálták a megjelenését. Az új csomagtérajtónak hála alacsonyabb lett a rakodóperem és nagyobb méretű a hátsó ablak, a brazil piacra tervezett oldalsó panelnek köszönhetően pedig a hátsó oldalablakok alakja is megváltozott, és a műszerfal kialakításán is változtattak. Az új, 1049 köbcentis, 50 lóerős OHC-motor is Brazíliából került az európai 127-esek orrába, a frissítés után mindkét motorhoz hosszabb áttételezésű váltót kapcsoltak.
1978-ban megjelent a harmadik motorváltozat, az 1049 köbcentis blokk a Sport kivitelben már 70 lóerőt teljesített, ez az Abarth-tól származó hengerfej és kipufogórendszer eredménye volt. Nem csak a kívül-belül látványos kiegészítőkkel feldobott csúcsmodell volt új a kínálatban, a második szériával a szintén a brazil piacon debütáló Fiorino áruszállító is elérhetővé vált. Az 1982-től választható új, 1, 3 literes, 75 lóerős csúcsmotor teljesítményét az ajtón is feltüntették. Az Európában rövid életű harmadik széria tervezésébe is nagy energiát fektettek, tíz évvel a bemutatása után vadonatúj, nagyautós műszerfalat kapott a 127-es 1979-ben már a négymilliomodik 127-est is átadták a tulajdonosának, ezt a darabszámot korábban egyetlen Fiat sem érte el ilyen rövid idő alatt! 1980-ban elindult az ötajtós változat importja Spanyolországból, majd 1981-ben a Brazíliából származó dízelt és a kombi karosszériás Panoramát is felvették a választékba. Utóbbi két kivitel megtartotta az európaitól eltérő formatervét.
Orrába a 850 Sportból származó, 903 köbcentis, 47 lóerős, négyhengeres benzinmotort építették be négyfokozatú kézi váltóval, így a végsebessége elérte a 140 km/órát. Ez abban az időben kiemelkedőnek számított, ráadásul az első tárcsafékeknek hála a lassítással sem akadt gondja, de a futómű kiváló úttartására is szükség volt az olaszos vezetési élményhez. A vevők azonnal beleszerettek a 127-esbe, hiszen egy autóba sűrítve kapták meg azokat a fejlesztéseket, melyek akkoriban jelentős előrelépésnek számítottak. Már csak egy apróság hiányzott a repertoárjából, a hátsó ablakkal együtt felnyíló csomagtérajtó, de arra is csak az úttörő Renault 16-os példáját követő Renault 5-ös 1972-es debütálásáig kellett várni, a Fiat még abban az évben bevezette a még mindig újdonságnak számító háromajtós kivitelt. Visszafogott, mégis látványos külső árulkodott a Sport kivitel 70 lóerős teljesítményéről, amely 160 km/órás végsebességet tett lehetővé. A csúcsmodellhez az élvezetes vezethetőséghez méltó sportülések jártak, sportkormány és modernizált műszerfal dobta fel az 1978-tól rendelhető hot hatch változatot Akit addig nem vett le a lábáról, utána biztosan megnyert az újdonság, 1973-ban a 127-es volt a legkelendőbb autó Európában.