chevron_right Egyéni vállalkozói kivét járulékai 2016. 10. 18., 16:29 0 Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni egyéni vállalkozói kivét járulékainak számításával kapcsolatosan. Szakképzettséget igénylő munkakör miatt a vállalkozói kivét alapja bruttó 129 000 forint. A fizetendő járulékok: nyugdij:12 900, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulék 16 448 forint, az szja 19 350 forint. Ha az egyéni vállalkozói kivét összege 270 370 forint lesz, akkor a fizetendő járulékok alábbi összegei helyesek? Nyugdij: 27 037 forint, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 22 982 forint és az szja 40 556 forint? Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék alapja a tényleges 270 370 forint? Köszönöm a segítséget. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Főállású egyéni- és társas vállalkozó minimum járuléka 2016-ban - gazdasági, pénzügyi, adózási portál. Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
A cikket eddig megtekintette 1 790 olvasó - 2014-10-12 Az egyéni járulékok mértéke 10% nyugdíjjárulékból vagy 10% magánnyugdíj-pénztári tagdíjból tevődik össze. Ezeket közvetlenül az adott pénztárba kell befizetni és bevallani a vállalkozónak. Az egyéni járulékok az alábbiakból tevődnek össze: 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék valamint 1. 5% munkaerő-piaci járulék. A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól mentesül az, aki jövedelmét a Prémiumévek Program alapján kapja meg, valamint, akik a különleges foglalkoztatási állományba tartoznak és jövedelmüket ez alapján utalják számukra. Egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke. Újra járulékkötelesek lesznek azonban a szabadságmegváltás, a jubileumi jutalom, az újrakezdési támogatás és a végkielégítés után járó összegeket, a Magyar Törvénykönyv 88. paragrafusa tartalmazza. Az egyéni vállalkozó járulékbefizetése alsó határára vonatkozó nyugdíjjárulék és tagdíj, továbbá az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék befizetési kötelezettségeit is.
Ezeket a tételeket a tulajdonossal szembeni követelésként kell előírni és meg kell fizettetni. Ellenkező esetben, mint átvállalt kötelezettség, a magánszemély összevonandó jövedelme lesz és újabb adó- és járulékkötelezettséget keletkeztet.
Amennyiben a főállású vállalkozó táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, GYET-ben részesül, katonai szolgálatot teljesít, illetve fogvatartott, ezekre az időszakokra vonatkozóan nem kell a minimális járulékfizetési szabályokat alkalmaznia. Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, a minimum járulékokat alapesetben az egyéni vállalkozásban kell megfizetnie, a társas vállalkozásban pedig a tényleges kivétje után keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettsége. Ugyanakkor a vállalkozó azt is választhatja, hogy a minimum járulékokat a társas vállalkozásban fizeti meg. Egyéni egészségbiztosítási járulék 2020. Ebben az esetben január 31-éig nyilatkoznia kell erről a tényről a társas vállalkozása felé, melynek következtében az egyéni vállalkozásban csak a tényleges kivétje után kell megfizetnie az adó- és járulékterheket. Amennyiben a társas vállalkozó két vagy több gazdasági társaságban működik személyesen közre (ideértve az ügyvezetői tevékenységet is), a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot egy társaságnál kell teljesítenie, mely választásról a társas vállalkozónak január 31-éig kell nyilatkozatot tennie az adott gazdálkodó felé.
Mentesül továbbá a biztosítottat terhelő 1, 5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulék megfizetésének kötelezettsége alól: - az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, - az a foglalkoztatott, biztosított, továbbá egyéni vagy társas vállalkozó, aki sajátjogú nyugdíjas, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Forrás: APEH
A Magyarság Házának szerepe kiemelkedő az összmagyarság identitástudatának megőrzésében. A Magyarság Házában tekinthető meg a Mi, magyarok kiállítás, amely megtekintése lélekemelő iskolai program is lehet bármely középiskolai osztálynak. Kovács Robertina, a Középsuli főszerkesztője ismertette az Év tanára megválasztásának folyamatát. Az Év tanára jelölést diákszervezetek és szakmai szervezetek, pedagógusszervezetek egyaránt megtehették. A Bethlen Gábor Alapkezelő külhoni pedagógusszervezeteknek juttatta el a nevezési leírást. Index - Belföld - Orbán Viktor alma materében is tiltakoztak a pedagógusok. A jelölések beérkezését követően az oktatóknak egy sztenderd kérdéssort küldtek, a válaszok megjelentek – fotóval együtt – a Közé felületén. A kérdésekre adott válaszok alapján egyetemi oktatókból álló szakmai bizottság döntötte el, kik kerüljenek a döntőbe. A részletes interjú célja az volt, hogy kiemeljék, milyen sokszínű és színvonalas munkát végeznek a pedagógusok. Szavazni a Középsuli Facebook felületén és a online portálon lehetett. Ezek a szavazatok összeadódtak.
"Kötelességünknek érezzük, hogy kiállásunkkal is felhívjuk a figyelmet alaptörvénybe foglalt jogainkra, valamint az oktatás kiemelt fontosságára" – fogalmaznak közleményükben a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola pedagógusai. Mint ismert, ebben az intézményben volt diák Orbán Viktor is. Orbán Viktor miniszterelnök mindig is hálával gondolt vissza saját iskolájára, "élete legszebb éveiként" is hivatkozott a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában eltöltött időkre. Különös napja volt ma azoknak a diákoknak, akik ma koptatják itt a padokat, ugyanis szerdán ebben az intézményben is polgári engedetlenségi akciót tartottak, ami azt jelenti, hogy az ország sok más iskolájához hasonlóan a tanárok egy része itt sem vette fel a munkát. Szerkesztőségünknek eljuttatott közleményükben azt írják: A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről egyénenként, tehát nem tantestületként döntöttünk, a tettünk ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk. Akciónk sem a fenntartó, sem iskolánk vezetősége ellen nem irányul.
Szerdán Budapesten és több vidéki városban is folytatódott a tanárok polgári engedetlenségi akciója. Kedden 16 iskolában legalább 350 tanár tiltakozott. A tanárok a munka megtagadásával az ellen tiltakoznak, hogy miután január 31-i figyelmeztető sztrájkjukat utólag jogellenesnek nyilvánította a bíróság, a kormány február elején hozott egy rendeletet, amely a veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében ellehetetleníti, hogy a tanárok sztrájkolni tudjanak, ezzel pedig megfosztja őket az érdekérvényesítés legális eszközeitől. A tanárok szerint a rendelet a jogaikat sérti, ezért is lett "a sztrájk alapjog" a mozgalom jelmondata. Hogy miért is álltak bele a polgári engedetlenségi akcióba a tanárok még a múlt héten, arról érdemes megnézni Szász Zsófia kollégám videóját. Ugyanő egy kistelepülés iskolájának tanárait szólaltatta meg tegnap. Szerdán több fővárosi gimnázium tanárai a belvárosban együtt, mások külön-külön a saját iskolájukban tiltakoztak a rendelet ellen. Orbán Viktor volt iskolájában is voltak tanárok, akik tiltakozásból nem vették föl a munkát, egy kisvárosi általános iskolában pedig a tanárok két napra nyújtották az akciót, hogy a gyerekek minél kevesebbet érezzenek a dologból, így ma és holnap is 10-10 tanár tiltakozik majd.