Hogy hogyan és miként tematizálta a közbeszédet ez az esemény, erről szól majd Katona Csaba történész lebilincselő ismeretterjesztő előadása. ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS 10. 19. I K I 18. 00 // Sör és bor Pest-Budán/Budapesten a 19. században és a 20. század elején A bor vagy a sör volt-e népszerűbb a 19-20. században Budapesten? Katona Csaba történész lebilincselő ismeretterjesztő előadásában többek közt ennek jár utána. ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS 09. 29. I SZ I 18. 00 // Budapest egyesítése: érvek és ellenérvek Manapság — történelminek nevezhető távlatból szemlélve — teljességgel úgy fest, hogy Budapest 1873. évi létrehozása a teljes közakarattal egyezett, az városegyesítés "össznemzeti" érdek volt. Ezt látszanak igazolni például Táncsics Mihály szavai: "Pest, Buda és Ó-Buda, vagy legalábbis Pest-Buda földterületi fekvésüknél fogva, de különben közigazgatási, ipar és kereskedelmi tekintetből is oda vannak utalva, hogy egy várossá olvadjanak össze". A Budapest élére kerülő két vezető (Ráth Károly főpolgármester és Kamermayer Károly polgármester) számára, valamint kortársaik számára ez korántsem volt ilyen egyértelmű.
120 éve hunyt el Oscar Wilde. A megosztó különc zseni műveiről, életéről hozott történeteket Mesél a múlt rovatunkban Katona Csaba történész. Mesél a múlt rovatunkban a születésnapját ünneplő Katona Csaba történész ezúttal egy másik születésnapos, a 150 éve született Ráth-Végh István élettörténetét és munkásságát tárja fel. Videó: Hang: MESÉL A MÚLT: 150 éve született Ráth-Végh István – Katona Csaba, történész a jeles írón túl magát is elemzi, merthogy születésnapja volt a minap. KULTMOGUL: Hogyan él túl egy zenei menedzsment-cég? Hogy néz ki a gyakorlatban a vírusüzemmód? Hogy fognak újraindulni? Miből élnek addig? Molnár Gábor, a Gold Record […]
A négy fal Budapesten még mindig szorít. A koronavírus előtti időkben a sörére valamit adó vendéglátóhelyek eseti színpadán Katona Csaba stand up-ba illő műsora volt egyértelműen a favorit, mit az online megoldásoknak hála most sem kell nélkülözni. Beszélgettél már történésszel? Csöppet perverz, mikor ő a téma szakértője, te meg egy kibic. A saját hangod nem hallod... Sörös berkekben Katona Csaba a legismertebb történész. Persze mindig illedelmesen bemutatkozik, hogy ő a Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában dolgozik, ahol a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa. Majd jön egy erős felütés, miszerint szeret inni. Oké. Ki nem? Miként hivatalból magyar társadalom- és kultúrtörténetével foglalkozik, és annak része, hogy mit ettek, mit viseltek, illetve hogyan éltek elődeink, ez komoly muníció mondandójához. Ez a háttér, na meg a sörök szeretete, mi eljuttatta a nem hivatalos sörtörténész titulusig, melyet mostanság bor és whisky témában is tökélyre vitt, amennyiben hihetünk az Instant Nights korábbi eseményeihez köthető durván hatásvadász promó videóknak.
A főoltárkép Mária mennybevitelét és az őt fogadó Szentháromságot jeleníti meg. Christoph Tausch jezsuita mester műve eredetileg a privigyei piarista templomba készült az 1710-es években. A teljes oltárral és a szószékkel együtt 1747-ben szállították át Kecskemétre, mert témája az itteni templom Szentháromság titulusának is megfelelt. A templomban tíz mellékoltár van, amelyek 1742 és 1756 között készültek. A diadalív alatt áll a Kegyes Iskolák királynéja és Kalazanci Szent József oltára. Kecskeméti Szentháromság Plébánia PIÁR élő közvetítése - YouTube. Utóbbin egy őrangyal zsinóros dolmányba öltözött nemes úrfit (a helyi hagyomány szerint a Koháry család egy tagját) vezet a szent elé. A templomhajóban az evangéliumi oldalon (balra) a tizennégy segítőszent és Nepomuki Szent János, a leckeoldalon (jobbra) pedig Szent Anna, a Pásztorok és Szent Vendel oltára található (amely a többinél későbbi, az 1770-es évekből való). Utóbbiak a templomot látogató kecskeméti pásztoremberekhez kötődnek. A Pásztorok oltárán az ismeretlen művész Jézus születése mellett az oltárt alapító bajuszos, magyar pásztorokat is megörökítette.
Tetején áll a már említett 2-2 evangélista szobra. A második és a harmadik szakasz egyforma kiképzésű. Itt fölül kisebb, alul nagyobb boltíves ablakok vannak. A negyedik szakaszon hatalmas, szintén boltívesen záródó ablak látható. A hátsó homlokzatnál szögletes szentélyben záródik az épület. Belseje: Belseje monumentális, hámorboltszakaszos, 62 méter hosszú, 25 méter széles, körülbelül 20-25 méter magas, 22 000 m³ légterű, 6 oldalkápolnával szegélyezett, késő barokk stílusú, meglehetősen gazdagon díszített tér. A falfelület díszítményeit Lohr Ferenc, a két mennyezetfreskót, a kupolafreskót, a szentélyfreskót, illetve a belső tér egyéb bibliai alakjait Roskovics Ignác alkotta meg. Piár kecskemét miserend budapest. A bejárattól számolva a legelső mennyezetfreskón a kecskeméti Öregtemplom hatalmas tornyát Mihály és Gábor arkangyal karddal és liliommal őrzi. A középső freskó a város védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja jellegzetes pásztorbotjával, amint egy öreg pásztor kecskegidát ajánl fel neki. Fölöttük Kecskemét címere látható, melyet egy angyal tart.
A rendház [ szerkesztés] Négy ütemben készült a mai Piarista Rendház és Diákotthon. Az alapkő letételét követő ötödik évben fejezték be a mai kollégiumi szárny építését. Itt működött a rend kecskeméti iskolája Források [ szerkesztés] Heltai Nándor: Kecskemét – Kecskemét. Kecskeméti Lapok Kft. Kecskemét, 1998. p. Címlap. 133-134. Juhász István: Kecskemét város építéstörténete. Monográfia Szerkesztőség. 193-217.