Hát, ennyit építettünk hozzá a házhoz. Ha leveszem belőle magát a megépítést, az anyagköltséget, a tetőt, akkor jutunk el addig, amiről te beszélsz... nyílászárok, vakolás, villamos- és vízmű, fűtéscsövek, kazán, radiátorok, járólapok, wc-k, mosdók, fürdőkád, padló, falfestés,... Nekünk mindez 3 millió forint felett volt (2006-ban, berendezési tárgyak és külső színezés nélkül), úgy, hogy semmiféle luxus nincs a lakásban, átlagos árú minden, vagy akciós. Sok mindent munkadíj nélkül szereltek be, édesapám villanyszerelőmester, rokonságban vannak kőművesmesterek, ácsok. Kockaház felújítása - Építkezés Fórum. Elég húzós összegre számítsatok. De persze a legegyszerűbb, ha tényleg rászánjátok magatokat, készíttettek egy tervet és egy költségvetést. És még arra is számoljatok rá nyugodt szívvel, nekünk sem jött ki a tervezett költségből, sőt:) 21/L 21/L
OSB lapokkal. Idézet: Laja79 eredeti hozzászólása Sziasztok! Én szintén egy 40-50 éves klasszikus sátortetős ház felújítása előtt állok. A padlásfödém betongerendás, közte salakfeltöltéssel. (Hogy a gerendák között mi van az még rejtély) Természetesen a költségek is számítanak, így a kivitelezőm a belső oldalról való hőszigetelést ajánlotta a belső oldalról gipszkarton lezárással. Bevallom kicsit tartok ettől a megoldástól mert pontosan látszanak a házon a hőhíd jelenség nyomai és nem vagyok megnyugodva, hogy nem lesz így belül páralecsapódás, valamint a határoló falaknál újabb hőhíd. A fenti válaszokban a felülről történő szigetelést látom célszerűbbnek és jobbnak, még ha költségesebb is. Alapvetően a tetőszerkezethez nem nyúlnék, mivel a szaruzat fémből van és így nem sürgős a felújítás, de a lakható tér korszerű kialakítását mindenképpen megszeretném oldani. Mennyibe kerül egy jó állapotú kockaház teljes felújítása?. Melyik szigetelést célszerű választanom? Amennyiben a salakot is kivenném, akkor hogy nézne ki a rétegrend? A segítséget előre is nagyon köszönöm!
Melléképület pipa, volt nincs. Aljzat szétbombázása folyamatban. T1 és T2 szorgosan dolgozok. Néz zük mit találtam a régészeti feltárás során: az energetikai jelentéshez nem hasonlító aljzatrendet. Vicc az egész jelentés, csak lehúzás. Még jó, hogy azt az eladó fizette... Két darab kamra: sima tégla, alatt főd, sok. Szobákban kátrányba rakott parketta, alatta 8cm beton, meg főd. Sok főd. Fürdőben szivatós hidegburkolat: feltörtem, örültem, majd találtam alatta még 8cm betont, meg fődet. Meg szennyvizet, vizet. Olajat még nem, de fúrok tovább. ahány cső, annyi felé szivárgott már. Néz zünk számokat. Egy kör sitt 4köbméter, 30e forint. Nem occsó. Pedig főnök neked kedvezményes. Tényleg, mert ha a városi szemetesektől bérlek konténert akkor csak 3 köbméter és saját lapátolás. Szóval a srácok tényleg jobbak árban. A melléképület 8 konténer szemétté vált, huss. Bontás: bontókalapács 16kg-os Hitachi 10e 2 és fél napra, az nem rossz. Elsőnek adtak egy 32 kilóst, de nem bírta a 10A hálózat. A Hitachi is levágta 20x, pedig az csak 6.
A magyar vidéki táj meghatározó családiház-típusa négyzetes alaprajzú, 100 négyzetméter körüli alapterületű, általában földszintes sátortetős épület, amelynek építése a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évekig volt jellemző. Az MTI-hez elküldött felmérés szerint a megkérdezettek 23 százaléka lakik jelenleg is kockaházban, 49 százaléka pedig lakott valaha ilyenben. A kockaház előkelő helyet foglal el az ingatlanvásárlók listáján is. A modern, földszintes házak (47 százalék) után ez a második legkeresettebb háztípus a vásárlók körében, a felmérés szerint a felnőtt lakosság harmada biztosan, vagy inkább venne kockaházat. Ingatlanpiaci szakértők szerint ennek az a magyarázata, hogy a kockaházak árazásukban nem térnek el jelentősen a többi téglaháztól, mégis jó vétel lehet, mert itt biztosabban tudható, mi a műszaki tartalom. A kockaházak állapota vegyes, összességében felújított, újszerű, közepes vagy jó állapotról számolt be a benne lakók 83 százaléka. A Kádár-kockákon nagyobb arányban végeztek felújítási munkákat (91 százalék), mint a többi háztípuson (83 százalék).
Ennél a megoldásnál egyszerűbb a kőműves dolga is, mivel a hordozóbetont nem egy pontra, hanem vonalra kell lejttetni. A zuhanyfolyókák általában rozsdamentes acélból készülnek, de kaphatók műanyag, EPS anyagúak is. A kiválasztásnál ebben az esetben is meg kell vizsgálni, hogy a folyóka rendelkezik-e megfelelő szélességű szigetelőkarimával, illetve lehet-e hozzá csatlakozni a kenhető szigetelésekkel. Ezen kívül itt is meg kell győződni arról, hogy a burkolat alatti szivárgóvíz szifonba jutását nem akadályozza semmi, illetve a lefolyó teljesítménye elegendő lesz-e a zuhanyzó vízhozamának elvezetésére. Itt is érdemesebb a kettős működésű, közismert néven Primus elvű bűzzárral ellátott folyókákat előnyben részesíteni, mivel az épített zuhanyzókban gyakran jelen lévő padlófűtés hamar kipárologtathatja a vízbűzzárat, de a száraz bűzzár így sem engedi a helyiségbe a csatornaszagot. Zuhanyfolyókák alkalmazásakor egyszerűbb a kőműves dolga is, mivel a hordozóbetont nem egy pontra, hanem vonalra kell lejttetni Sorzuhanyzók kialakítása Az épületgépészeti szakkereskedésekben már kaphatók olyan folyókák is, amelyek sorzuhanyzók kialakítására alkalmasak.
Az olcsó, nem megbízható lefolyók később mindig drágábbnak bizonyulnak: a silány padlószifonok gyenge lefolyórácsai rozsdásodnak, behajlanak, beszakadnak, vagy éppen kellemetlen csatornaszagot áraszt a lefolyó. E problémák elkerülésére célszerű épületgépészeti szakkereskedésekben kapható termékeket választani. Az épített zuhanyzók vízelvezetésére alkalmazott legelterjedtebb megoldás a padlószifon, amely "munkásabb", több szaktudást igénylő lehetőség. Ennek továbbfejlesztett, összetettebb funkciókat ellátó változatai egyszerűbben beépíthetők, ezáltal megbízhatóbb megoldások. (Szakszerű beépítéskor természetesen mindegyik megoldás 100 százalékosan megbízható, de minél egyszerűbben építhető be egy termék, annál kisebb a beépítési hiba lehetősége. ) A zuhanyozókhoz célszerű olyan lefolyót választani, melynek kiemelhető és tisztítható az egész szifonbetétje (az ettől eltérő típusok tisztítása nehézkes), illetve arra is figyelni kell, hogy a kenhető szigetelés szakszerűen köthető legyen a lefolyóhoz.
Az egyedi megjelenésű és méretű, design zuhanyzók népszerűbbek, mint valaha. Jó szakember, megfelelő anyagválasztás és technológia a kulcsa a minőségi kivitelezésnek. A fürdőszobák építésekor – amennyiben zuhanyzó kialakítása a cél – gyakran az alapterület adottságai vagy egyszerűen csak az esztétikai igény miatt az épített zuhanyzó az építkező elvárása. Egy épített zuhanyzó és egy zuhanykabin kialakítása és beépítése között jelentős eltérések lehetnek mind technológiát, a végső megjelenést, mind a bekerülési költségek tekintetében. Az épített zuhanyzók kialakítása hasonló, mint egy teraszé vagy egy medencéé, hiszen azonos vízzárási tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Az épített zuhanyzó kivitelezésének kritikus pontja a lefolyó és az ahhoz vezető lejtés szakszerű kialakítása. Az épített zuhanyzó burkolata minden irányból a zuhanylefolyó felé kell, hogy lejtsen, legalább 2% mértékben. Ennek érdekében a burkolatot fogadó aljzatot lejtésben kell kialakítani, a legmélyebb ponton a padlóösszefolyóval, amihez a szigetelésnek vízhatlanul kell kapcsolódnia.
Ennek megtervezésénél elsősorban a rendelkezésre álló helyet kell figyelembe venni, illetve a helyiség elosztását. Mit szeretnénk a fürdőben elhelyezni? Mosdót, bútort, mosógépet, wc-t és bidét is? Ennek fényében realizálhatjuk a felosztást is. Zuhanyozó esetén több lehetőség is van: - zuhanytálca – magas, alacsony vagy padlósíkba süllyeszthető? - épített zuhanytálca – csúszásmentes mozaik vagy járólap? - zuhanyfal vagy zuhanykabin? - nyíló- vagy tolóajtó? - íves vagy szögletes forma? - króm, szatén, fehér vagy fekete profil? - áttetsző, savmart, mintás, tükrös vagy gravírozott biztonsági üveggel? Ha már tudjuk, hogy hova lesz a fürdőn belül a kabin elhelyezve, az ajtó típusát célszerű eldönteni. Kisebb helyiségekben praktikus a tolóajtós kabin, hiszen nem kell a nyílóajtó térfoglalásával számolni. Ennek a fajtának azonban nagyobb a karbantartási igénye, a görgőket félévente, a használat gyakoriságától függően kell tisztítani, teflonkrémmel átkenni. A tolóajtós kabin mellett hasonlóan kis térigényű a harmonikaajtós kabin, hiszen ezt – mérettől függően – kettő vagy három részben a falra tudjuk hajtani.
Ez a lejtés biztosítja, hogy a csapadékvíz a szélek felé folyjon le, és ne az oldalfalak mentén gyűljön össze. A megfelelő lejtés hiányát utólag is pótolni lehet. A meglevő burkolatra is felkenhető egy tapadóhíd réteg, amire már a felteríthető a kívánt lejtésű esztrich. E célra korszerű, gyors száradású, és zsugorodás kompenzált, előkevert anyagot célszerű használni. Erre már felkenhető a rugalmas szigetelőréteget adó folyékony fólia 2-3 mm vastag rétege, amely lezárja a beszivárgó víz útját, és elejét veszi a beázásoknak. A csatlakozó épületelemek alkotta sarkokba, – amelyek vízszigetelés szempontjából kényes helyek – textilbetétes, impregnált szalagokat kell a kenhető fóliába ágyazva felhelyezni. A kenhető vízszigetelő réteget az oldalfalakra is fel kell kenni 15 cm magasságban. Amint a szigetelő réteg megkötött, a felület burkolható. Ám a kerámialapok lerakásához csak garantáltan flexibilis ragasztó használható. A kültéri, gyakorta vízzel áztatott és nagy hőmozgású burkolatokat gyakran egyoldalas ragasztási technológiával ragasztják.
Ez vagy vízorr kialakításával, vagy utólag felerősített vízvető profillal akadályozható meg. Ezáltal elkerülhetők a balkonokon, erkélyeken és teraszoknál a különféle beázások és a burkolati sérülések. Fürdőszobák, zuhanyfülkék kialakításakor sokan úgy vélik, hogy a kerámia burkolat és az azt rögzítő ragasztó megakadályozzák a falak és a födém esetleges átnedvesedését, beázását. Ezek az anyagok azonban nem rendelkeznek vízzáró tulajdonságokkal, ezért az ilyen helyiségek víz elleni szigetelését még a burkolat lefektetése előtt kell kialakítani. A vízszivárgásokat általában a fugaanyag repedései okozzák, és e hézagokon a nedvesség akadálytalanul bejuthat a burkolat mögé. Ezzel elindul a falak lassú átázása, amelynek végül bontás és jelentős anyagi kiadás a végkifejlete. Mindez elkerülhető, ha a zuhanyfülkék oldalfalaira és a helyiség aljzatára még a burkolás előtt megfelelő, 2-3 mm vastag vízszigetelő réteg kerül. Az általában egy komponensű és kenhető vízszigetelő réteg eltömíti az apróbb réseket, és útját álja a burkolaton átszivárgó víznek.