Általában ne a filmcím alapján ítélkezzünk, viszont Melissa McCarthy új filmjénél nyugodtan tehetünk kivételt. Persze eszem ágában sincs senkinek sem megtiltani, hogy megnézze a Netflixen debütált A lecsap csapatot (Thunder Force), mert lehet, hogy csak én nem értékelem eléggé a gusztustalankodás adta "helyzetkomikumokat", de Melissa McCarthy családi projektjéhez (a rendezői székben ugyanis férje, Ben Falcone csücsül) tényleg végtelen türelemre van szükség, hogy az ember felhőtlenül szórakozzon rajta. Nekem nem volt. Egy természeti katasztrófa szuperképességekkel ruházza fel a Föld pszichopata bűnözőit, akik így még kegyetlenebb módon keserítik meg az emberek életét. Ennek áldozata lesz Emily is (Octavia Spencer), pontosabban a szülei, mert egy ilyen szupergonosz által okozott terrortámadásban veszti el őket. Elhatározza, hogy mindent megtesz a rosszak megsemmisítéséért, és mivel hatalmas koponya, kifejleszt egy szérumot, amitől az átlagember is emberfelettivé válik. Hát persze, ki más, mint a gyerekkori barátja, Lydia (Melissa McCarthy) az a szerencsétlen, aki véletlenül beadja magának a szert és a dolog végül nem balul sül el, hanem Hulkhoz fogható ereje lesz!
Az emberi társadalmat elnyomó szuperhősöket felvonultató alaphelyzet is megtalálható e művekben, de – a Lecsap csapat tal ellentétben – szerzőik kitüntetett figyelemmel igyekeznek modellezni a modern városi közösségek működését egyfajta alternatív történelmi idővonalra helyezve. A Lecsap csapatban vázolt alaphelyzet irrelevanciáját nemcsak a vígjátéki keret eredményezi, hanem a problémára adott kritikátlan és fantáziátlan válasz is, mely szerint a szupererőt szupererővel lehet és kell legyőzni. A poénok a szegényes forgatókönyvhöz mérten alacsony színvonalat ütnek meg, és legfeljebb a "legkisebbek igényeinek" eleget tevő csetlős-botlós és hányós-zabálós humorral élnek. Ezek a gyarló vígjátékelemek nem segítenek elleplezni a képmutató módon implicitként kezelt női testalkat-problematikát, hanem olyan tendenciákhoz kötik a filmet, melyek egyértelműen a testgyalázásra (body shaming) építik humorkészletüket. Eszünkbe juttathatják az ügyetlen pufók mellékszereplők gyakori jelenlétén túl az ezredfordulón újabb reneszánszát élő, bélgázokkal felturbózott, általában a túlsúlyos fekete idős nőkön élcelődő test-burleszkeket, mint a Gagyi mami sorozatot, a Norbit vagy a Bölcsek kövér ét – és ezt a szintén színesbőrű Octavia Spencer jelenléte is erősíti.
Ismét egy magyar film, ami felkeltette a kíváncsiságomat. Az előzetes és a szinopszis alapján kialakult elvárásokkal ültem le megtekinteni. A színészek egy része számomra ismeretlen volt, így esetükben még az esetleges előítéletek sem befolyásoltak. __GA__A két főszereplővel alapvetően nincs gond. Béres Márta meggyőzött a habókos életmódguru írónő megformálásával. Persze a maga részéről csak annyit... Bár rá kellett döbbennem: a krimi nem éppen az én műfajom, ám ha mégis ilyesmit néznék, akkor Kenneth Branagh feldolgozása és Poirot-értelmezése tetszene a legjobban. Agatrha Christie regényeit ugyanis határozottan nehéz filmre vinni. Az 1890 és 1976 között élt angol írónő a karakter-ábrázolás, történetfűzés és rejtély-alkotás nagymestere, ám a helyzet az, hogy ezekről nem könnyű látványos és mozg... Az Univerzum című osztrák ismeretterjesztő sorozat egyik legkorábbi epizódja nem túl távoli vidékre kalauzolja el a nézőt, "mindössze" Schönbrunnig jut el. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a "szomszédban" ne lenne bőségesen látnivaló, amit ez a film is tanúsít.
Jason Bateman egy olyan szupergonoszt alakít, akit fürdőzés közben herén csípett egy mutáns rák, ettől a két karja ráklábakká alakult, Falcone szerint pedig vicces, ha az adott helyzet résztvevői szexuálisan izgatónak tartják, ha kéjesen bevajazzák az ollókat, ahogy a főtt rákkal szokás. Mindez így leírva igazán botrányosan rossznak hangzik, de higgyék el, ez csak az én hibám, valójában sajnos tényleg nincs szó erről, hiszen még a fentiekhez hasonlóan rossz jelenetekből is kevés van. A film legnagyobb részét a teljességgel érdektelen átkötő jelenetek viszik el, amelyek vagy unalmasak, mint a tréningezés, amelyben az a visszatérő poén, hogy McCarthy túl erős, ezért lecsap valakit, vagy értelmetlenek, mint azok az érzelmes jelenetek, amelyben McCarthy a régi barátnőjével megromlott viszonyán vekeng. Aminek persze lenne értelme, ha nem feledkezne meg róla a rendező az első adandó alkalommal: minden lelki kérdés helyett végül egy csapásra helyrehozza a régi barátságot az, hogy McCarthy elbarmolja Spencer évtizedek óta előkészített kísérletét.
A képek forrása: MAFAB Jóllehet, nem a felsorolt filmekben látható végletekig eltúlzott és a maszkmesterek által nemtelenül kiemelt elhízással szembesít bennünket a film, annak burleszk jellege természeténél fogva a szereplők fizikumára és mozgáskultúrájára irányítja figyelmünket. A burleszk műfaja ugyanis mindig a fizikai és testi, "szavakat nem igénylő" humorra épít, ez pedig remekül társítható a szuperhősfilmek táncszerű harckoreográfiáihoz; pláne, ha direkt módon teltebb nők botladozásával kiegészítve vezényli le ezt a rendező. Az elhízáshoz köthető humorfaktor elkendőzni igyekezett, de abszolút jelenlévő és érezhető problémája tágabb kontextusban vizsgálva is tetten érhető. A túlsúlyra építő burleszk alműfaj ismert alakjait, mint Stan és Pan Oliver Hardy-ját (akinek a kövérségét a vékony társkarakter melléállításával is kihangsúlyozták a készítők), vagy a Magyarországon és később az Egyesült Államokban is befutott Huszár (vagy Charles) Pufit a rendezők rendre viccesnek szánt szituációkba helyezték, illetve ezek variációit nyújtották.
A film közhelyek sorozatából áll, teljesen feleslegesen költöttek el rá a hírek szerint körülbelül 90 millió dollárt. A tolvajok hadserege Valamilyen okból szükségét érezte a Netflix, hogy legyen A halottak hadseregé nek előzményfilmje is. Ez lett A tolvajok hadserege, amiben a német kasszafúró csatlakozik egy tolvajcsapathoz az apokalipszis kezdetekor. Vagyis nem az apokalipszis előzményéről szól, ami valóban érdekes lehetett volna, hanem a zombifilm egyik teljesen érdektelen szereplőjéről. A történet szerint a csapat azért áll össze, hogy feltörjenek feltörhetetlennek hitt széfeket akkor, amikor a világ épp a zombikra figyel. A zavaróan klisés csoport tagjai itt is sekélyes, kiszámítható karakterekből állnak. Van laza jó nő, kasszafúró zseni, laza technikai guru nő, laza sofőr, és persze az izomember, aki egyébként Hugh Jackman hasonmása. Nincs egyetlen szerethető karakter sem a filmben, mindenki rettentően erőlködik a nagy lazaságban. A film tele van látványosnak szánt, ám felesleges képekkel, például amikor felirattal, kimerevítve mutatják be a szereplőket.
Nem kell egyetem ahhoz, hogy valaki titkosszolgálati tevékenységet folytasson Magyarországon – mondta Palkovics László a HírTV-ben a Fudan Egyetem körül kialakult vitára reagálva. Az innovációs és technológiai miniszter – akit nemrég a Fudan Egyetem beruházásáért is felelős kormánybiztossá neveztek ki – az adás elején részletesen beszélt a kínai egyetem budapesti terveiről. Megállapodás született egy kínai egyetem magyarországi működéséről | Híradó. A tárcavezető kifejtette: a kínai egyetem már két éve Magyarországon van és képzéseket is folytat, például a Corvinus Egyetemmel is vannak közös programjaik. Hozzátette: az egyetem most jutott el oda, hogy saját kampuszt is létesítsen Budapesten, ezáltal 2024-től kezdve gazdasági, műszaki és orvostudományi képzéseken vehetnek majd részt a hallgatóik. Az új egyetemre mindenki, így a magyarok is bejuthatnak majd – közölte. A tárcavezető a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló egyetem budapesti terjeszkedésével szemben elhangzott kritikákra is reagált. Ha egy ország Magyarországon titkosszolgálati tevékenységet akar végezni, akkor ehhez nem kell neki egy egyetem, ezt meg tudja oldani számos más módon is – vélekedett.
A sors érdekes rendező, mert ugyan sok céghez jelentkezett, végül mégis egy kínai vállalatnál helyezkedett el. Ennek köszönhetően otthonosan érezheti magát Magyarországon. "Nagyon szerencsés vagyok, hogy Komáromban található a BYD magyarországi telephelye. Elektromos buszokat és alkatrészeket gyárt, a tulajdonos és a menedzsment egy része is kínai származású" – mondta a friss járműmérnök, aki nemrégiben tervezői pozíciójából a termelésbe kérte áthelyezését. Persze Shaofeng, mint mindent, ezt a lépést is nagyon tudatosan tette meg. Úgy vélte, a tervezőasztalnál keveset tapasztal az ember a szakmából, ezért néhány évet a gyártósor mellett kell tölteni, hogy lássa, miképp zajlanak a folyamatok. Miért éri meg hitelt felvennie a magyar államnak a Kínai Kommunista Párt egyetemére? | Alfahír. Ha igazán jó fejlesztőmérnök szeretne lenni, akkor a gyártástechnológiát is ismernie kell, ezért azt gondolja, a saját jövőjébe fektetett azzal, hogy az irodából lement a műhelybe. Mint már az eddigiekből is kiderült, a kínai fiú szívós munkával jutott el odáig, hogy megállja a helyét a nemzetközi munkaerőpiacon, és ma már papírja is van róla, hogy végzett járműmérnök.
A hallgatók számára nemzetközi szinten versenyképes tudásanyagot biztosíthat, amelyet a magyar gazdaságban kamatoztatva hozzájárulhatnak a fenntartható növekedéshez. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: "Magyarország az egyetemi együttműködésnek köszönhetően regionális tudásközponttá válhat. A világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan hazai szerepvállalása, a neves külföldi professzorok megjelenése felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését. A tervezett campusnyitás előmozdíthatja a további kínai beruházásokat, és különösen a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjainak letelepedését Magyarországon. " Nyitókép: MTI/Mónus Márton
Tavaly szeptemberben néhány kínai diák érkezett Magyarországra magyar nyelvet tanulni. Miért tanulnak magyarul ezek a fiatal kínaiak? Történtek velük érdekes dolgok? Hallgassák meg a Kínából jött, magyarul tanuló egyetemisták történeteit. Jiang Lai és Hu Runqi egyébként a Pekingben levő Kínai Kommunikációs Egyetemen egyetemisták, magyar nyelvi szakon tanulnak. Az egyetemre járásuk előtt sose volt bármilyen érintkezésük sem Magyarországgal, és a távoli ország csábereje miatt döntöttek úgy, hogy az egyetem magyar nyelvi tanulmányokra jelentkeznek. Kínában 2018 szeptemberében léptek a Kínai Kommunikációs Egyetemre a magyar nyelvet tanulni. Egy évvel később Budapestre érkeztek továbbképzés céljából, s az oktatási terv szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egy évig tanulnak magyarul. Először vannak Magyarországon, mi több, első alkalommal léptek ki anyaországukból. Milyennek találja Magyarországot ez a két 20 év körüli hallgató? Hu Runqi a beszélgetésünk során elárulta, hogy a helyi finom ételeket szereti a legjobban Budapesten.