A település iskolájának képviselőivel folytatott beszélgetés nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy alapítványunk figyelme a jövőben a peremtelepülések megmaradására irányuljon. Hazafelé nem a megszokott útvonalat választottuk, hanem Dél-Erdély fele leírtunk egy kitérőt, felkeresve az Olt-kanyar jelentős magyarlakta települését, a nagy múltú Olthévízet. Itt ért véget régen a Székelyföld és kezdődött a románok lakta Fogarasvidék – ma a Ceauşescu-rendszer románosítási politikája eredményeképpen a település lakosságának kevesebb mint a fele magyar. A háromnapos erdélyi kirándulás végén, augusztus 16-án hajnalban számos élménnyel, érzéssel gazdagodva tértünk haza a történelmi magyar haza keleti végeiről. Hercegszantosuli - Erdélyi kirándulás. Ismét bebizonyosodott, hogy bőven van még teendő a Kárpát-medencében, a nemzeti összetartozás szálait pedig tovább kell szőni. Egyetlen dolog azonban szomorúsággal töltötte el a csapatot: máig nem tudunk túllépni rajta, hogy a 90%-ban magyarok lakta Szovátán a MOL-kúton nem szolgáltak ki minket magyarul… A külhoni értékőrző szakmai út a Miniszterelnökség által irányított Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
Utasbiztosítás kötelező, külön kötendő. Belépők: kb 60 RON (4000 FT). A borkóstoló külön fizetendő: 23 EUR/fő. Több személy jelentkezése esetén kedvezmény, megegyezés szerint. Indulás és érkezés helyszíne: Budapest, Magyarország. Erdély tárt karokkal vár! 1. nap Indulás Budapestről. Határátkelés Nagylaknál. Rövid túra Világos várához. Látogatás a Bohus-kastélyban, ahol aláírták a világosi fegyverletételt. Látogatás a Máriaradnai kegytemplomban. Délután érkezünk Ópálosra, Balla Géza pincészetébe, ahol finom vacsora vár ránk, és megkóstoljuk a híres ménesi borokat. Szállás Ópáloson, ahol a híres borász, Balla Géza vendégei leszünk. 2. Téli kirándulások 2020 - Travel to Transylvania. nap Utazás a Maros-völgyében Erdélybe. Marosillye, Bethlen Gábor szülőházának megtekintése. Látogatás Vajdahunyad várában, a Hunyadiak ősi lovagvárában töltünk el néhány órát, Kapisztrán János, Szilágyi Erzsébet és Hunyadi János társaságában. Hátszegi kirándulás Maderspach Viktor nyomában, a Retyezát lábainál. Őraljaboldogfalván a középkori gótikus templom régi idők dicsőségéről tanúskodik.
Télen itt előfordul a köd is, miközben a hegyekben süt a nap. Szokások: Hivatalos nyelv a román, de Erdélyben a lakosság jó része magyar, ezért az itt élők zöme beszél magyarul. A szász régiókban elboldogulhatunk a némettel is (az erdélyi szász nyelv a német legtávolabbi dialektusa, leginkább a luxemburgi nyelvhez, illetve a trieri dialektushoz hasonló), de a turizmusban dolgozók jól beszélik az angolt is. Erdély vallási szempontból rendkívül színes; a katolikus egyházak közül jelen van itt a római és a görög katolicizmus, a protestáns egyházak közül a református, az evangélikus, a baptista és az unitárius is képviselteti magát. Erdélyi kirándulás 2010 relatif. Emellett ortodox keresztények és zsidó vallásúak is jelen vannak Erdélyben. Erdély számos kulturális nevezetessége vallási épület, vagy ahhoz kapcsolódó intézmény, ilyenek például az UNESCO Világörökségi helyszínként számon tartott erdélyi erődtemplomos falvak (Berethalom, Kelnek, Nagybaromlak, Prázsmár, Szászfehéregyháza, Szászkézd, Székelyderzs), vagy Máramaros fatemplomai (Barcánfalva, Budfalva, Desze, Jód, Nyárfás, Sajómező, Rogoz, Dióshalom).
Utunk során csodás, hóval fedett fenyvesek látványa gyönyörködtet el minket. A csúcson tiszta időben pedig a panorámában is gyönyörködhetünk. Kis pihenés után pedig hátulról közelítjük meg Pádist. Ha a csapat bevállalós, akkor a Szamos bazárba is elmehetünk. A kirándulás átlagos erőnléttel könnyen teljesíthető. A hótalpak használata semmilyen előzetes felkészülést nem igényel! A második nap a Varasó havast igyekszünk felkeresni, vagy a Boga-kő kilátót és megnézzük a befagyott Háromkirályok vízesést! Hótalpas túra a Szárkő-hegységben: A reggeli órákban indulunk Békéscsabáról (vagy az előre egyeztetett induló helyről) a Szárkő-hegységbe, ahol a Mics (Muntele Mic, vagy Fertő tető) hegyre megyünk fel kisbuszunkkal egészen 1700 méteres magasságig. Egészen Lugosig autópályán tudunk haladni és utána Karánsebesig is nagyon jó az út. Erdély körutazás | Start Utazás Erdély | 11 utazás. Itt fent a Szárkő-havasokban sípályákat és több hotelt is találunk, de mi a hótalpainkkal teszünk egy rövid utat, bízva benne, hogy csodálatos panorámánk lesz a Bánáti medencére.
A tudósok felfedezték, hogy a COVID-19-betegek vérében keringő "elvadult" antitestek képesek arra késztetni a sejteket, hogy azok elveszítsék a véralvadással szembeni ellenállásukat. – olvasható az EurekAlerten megjelent sajtóközleményben. Amerikai kutatók közel 250, COVID-19 miatt kórházba került beteg vérmintáját vizsgálták meg. A vártnál magasabb szintű antifoszfolipid antitesteket találtak, amelyek vérrögképződést válthatnak ki az autoimmun betegségekben szenvedő betegeknél. Ilyen vizsgált autoimmun betegség volt például a lupus és az antifoszfolipid szindróma. Az antitestek általában segítik a szervezetet úgy, hogy semlegesítik a betolakodó kórokozókat. Az autoantitestek azonban az immunrendszer által termelt olyan antitestek, amelyek tévedésből a szervezet saját rendszereit és szerveit veszik célba, és néha károsítják is azokat. Korábbi egeres kutatások kimutatták, hogy az autoantitestek vérrögképződést indíthatnak be, és a friss kutatásból úgy tűnik, hogy az autoantitestek megterhelik az erek belső bélését alkotó endoteliális sejteket, ezáltal a sejtek elveszítik a vérrögképződést megakadályozó képességüket.
Mindhárom tanulmányban az idősebb betegeknél nagyobb valószínűséggel volt súlyos a SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedés, vagy lépett fel halálozás, ami azonban igaz a populáció egészét tekintve is. A tanulmányok közül kettő arra jutott, hogy azoknál a betegeknél is nagyobb volt a halálozás kockázata, akiknek magas volt a vérnyomásuk, illetve elhíztak, ám ez a teljes populációra is igaz. Lehetséges, hogy az autoimmun betegségben szenvedőknek, különösen azoknak, akik immunszuppresszív terápiában részesülnek, szigorúan érdemes követniük a fertőzésmegelőzési javaslatokat, például a közösségi távolságtartást, a maszkviselést és a kézmosást. Az ilyen intézkedések ugyanis hozzájárulhattak ahhoz, hogy a koronavírus-fertőzés kimenetele szerencsésebben alakult ebben a csoportban, mint ahogy arra egy immunszuppresszált populációban számítani lehetett. De általánosságban elmondható, hogy az orvosok nem figyelték meg a súlyos koronavírus-fertőzések vagy a halálozás kockázatának jelentős megnövekedését azoknál, akik autoimmun rendellenességekben szenvednek.
Ugyanakkor néhány betegség - például 1-es típusú cukorbetegség, a spondylitis ankylopoetica és autoimmun szívizomgyulladás - esetében sokkal gyakoribb a férfiak között. A Klinikai és epidemiológiai bizonyítékok, valamint az állatkísérletek adatai egy olyan trend létét igazolják, hogy az autoimmun betegség öröklődik. Ez a tendencia lehet erős vagy gyenge a betegségtől függően, de általában, közeli rokonokban nagyobb valószínűséggel alakul ugyanaz vagy egy kapcsolódó autoimmun betegség. Egyes autoimmun betegségek egész életen át tartó gondoskodást igényelnek Környezet és genetika Valószínűnek tűnik, hogy a környezeti tényezők és a genetikai hajlam közösen felelősek az autoimmun betegségek kiváltásáért. Néhány kiváltó tényezőt azonosítottak, köztük számos gyógyszert, amelyek kapcsolatba hozhatók a lupus, a thrombocytopenia, a hemolitikus anémia és más autoimmun betegségek megjelenésével. Néhány esetben a fertőzéseket is követheti autoimmun betegség, például a Streptococcus-fertőzés utáni reumás láz, vagy a Chlamydia-fertőzés után aktiválódó (mostanában a Zika-vírussal is kapcsolatba hozott) Guillain-Barré szindróma.
Bár még nem tudni pontosan, milyen autoimmun folyamatokat indíthat el a fertőzés, az biztos, hogy azok kockázata jóval nagyobb, mint a vakcina következtében esetlegesen kialakuló autoimmun betegség esélye. Nem lehet elképzelni olyan rossz vakcinát, amelynek a mellékhatásait egy napon lehetne említeni a koronavírus-fertőzés veszélyeivel és lehetséges szövődményeivel – véli Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem virológus-immunológus professzora, akit a Covid-19 megbetegedés, illetve az ellene engedélyezett vakcinák és az autoimmun betegségek lehetséges kapcsolatáról kérdezett a Szegedi Biológiai Központ két kutatója által működtetett, KOVIDők nevű Facebook-oldal. Az autoimmun betegségek nem ellenjavallatai a jelenleg Magyarországon hozzáférhető koronavírus elleni vakcináknak – hangsúlyozta a professzor. Bár minden védőoltásnak lehetnek különféle mellékhatásai, az autoimmun betegeknek sem kell váratlan komplikációkra számítani a hazánkban jelenleg alkalmazott védőoltások következményeként.
Dr. Prinz Géza hozzátette: az Astra Zeneca oltása kapcsán említett érrendszeri szövődmények nagyon ritkák, és 10-14 nappal, illetve 3 hétnél semmiképp sem később léphetnek fel. Úgy fogalmazott: véleménye szerint az egész kérdéskörrel kapcsolatban nagyobb az aggodalomkeltés, mint a tényleges probléma. Gyakori kérdések az oltásról Az oltás kapcsán számos kérdés felmerülhet. A legfontosabbakat érdemes mielőbb tisztázni. (Képek: Getty Images. )