Az alagút szindróma a körülírt fájdalommal, izomgyengeséggel, zsibbadással járó tünet együttesek összefoglaló neve. Különböző pontokon jelenhet meg a testünkön kínzó fájdalom, zsibbadás, mint a kézfej, az ujjak vagy a könyökünk, ahol az adott területet beidegző perifériás ideg nyomódása vált ki panaszokat. Az idegek behálózzák egész testünket, a perifériás idegek lefutásuk közben izmok, inak, erek között haladnak – helyenként az ideg körül mintegy alagutat képeznek. Alagút szindróma - Alagútszindróma. Mit jelent az alagút szindróma? Az alagút szindróma elnevezés abból ered, hogy tulajdonképpen egy szűk anatómiai résről beszélhetünk, amelyben az inak között futnak erek és idegek, így amikor ebben az alagútban gyulladás, vagy duzzanat keletkezik, ez a szűk csatorna összenyomódik és nyomni kezdi az ereket és az idegeket. A tünetek – mint a zsibbadás, a fájdalom - ennek következtében jelentkeznek. Ezekben az alagutakban az idegek gyakran nyomás alá kerülnek, melyet bizonyos betegségek – mint cukorbetegség, elhízás, sérülések, de egyes foglalkozások is elősegíthetik, például ahol munka közben fokozott igénybevételnek van kitéve a csukló vagy a könyök - például vibráció.
Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna A progresszív szupranukleáris parézis (PSP) egy ritka neurodegeneratív betegség, melyet gyakran tévesen Parkinson-kórként diagnosztizálnak, mivel a tünetei hasonlóak. Ritka előfordulása miatt a PSP jobbára ismeretlen a nagyközönség számára. A betegség egyensúly-, mozgás-, látás-, beszéd- és nyelésproblémákat okoz. Zsibbadó, fájdalmas kézfej? - Egészség | Femina. A PSP-t nevezik még progresszív szupranukleáris bénulásnak, progresszív szupranukleáris ophtalmoplegiának és Steele-Richardson-Olszewski-szindrómának vagy Steele-Richardson-Olszewski-betegségnek is. Mi okozza? A PSP pontos oka ismeretlen. A betegség hosszú neve azt jelzi, hogy az súlyosbodó (progresszív) bénulást (parézis) okoz azáltal, hogy az agy bizonyos részeit károsítja a szemmozgató magok feletti (szupranukleáris) agyterületeken. Ennek következménye a tekintészavar, vagyis a betegség egyik klasszikus jele: a szem megfelelő mozgatásának és irányításának képtelensége, ami a látás elmosódásához vezet. A tekintészavar miatt a betegek főleg lefele nem tudnak tekinteni, ami megnehezítheti például a lépcsőzést.
Az adott betegségek és maga az alapbetegség is az idegek károsodását okozza. Mik az alagút szindróma tünetei? Az idegek nyomásának következtében jelennek meg a tünetek: zsibbadás érzet, mint legenyhébb tünet érzéskiesés fájdalom izomgyengeség, izomsorvadás Abroncsszerűen szorít, lüktet vagy szemfájdalmat okoz a fejfájás? Carpalis alagút-szindróma tünetei és kezelése - HáziPatika - Kezto alagút szindroma kezelese. Életünk során legalább egyszer biztosan szenvedtünk már a fejfájás kínzó érzésétől. A lakosság 40-50 százaléka pedig rendszeresen... Hogyan diagnosztizálható? Fontos a beteg pontos beszámolója a panaszairól, de nem minden esetben elegendő, mivel a jellegzetes tünetek, mint fájdalom, zsibbadás utalhatnak más betegségekre is. Sokszor azért nem kerül felismerésre, mert valamilyen súlyosabb betegség keresése van a vizsgálatok hátterében (gerincsérv, agyi folyamatok) A pontos diagnózis felállításához speciális vizsgálatok elvégzése is szükséges lehet: ENG - EMG azaz elektroneurográfia, illetve elektromiográfia. Az ENG vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel vezetik az ingerületet, ennek révén tisztázható, hogy a végtagban milyen magasságban károsodott az ideg Ultrahang - az idegtörzsek, idegpályák vizsgálata Röntgen vizsgálat is szükséges lehet a nyomódás okának tisztázása miatt (például csontkinövés) A tünetek észlelése után minél előbb érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni, akár az első zsibbadásos vagy fájásos tünetek jelentkezése után.
A csukló ismételt mozgása hozzájárul a medián ideg duzzanatához és kompressziójához. Ennek a következő okai lehetnek: a csuklójának elhelyezkedés a billentyűzet vagy az egér használata közben a kéziszerszámok vagy az elektromos kéziszerszámok használata által okozott hosszan tartó rezgésnek való kitétel minden olyan ismételt mozgás, amely túlságosan megnyújtja a csuklóját, például zongorázás vagy gépelés Kiknél alakulhat ki nagyobb eséllyel a carpalis alagút szindróma? A nők háromszor nagyobb valószínűséggel szenvedik el a carpalis alagút szindrómát, mint férfiak. A carpalis alagút szindrómát leggyakrabban 30 és 60 év között diagnosztizálják. Bizonyos körülmények növelik a kialakulásának kockázatát, ideértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és az ízületi gyulladást. Életstílus tényezők növelhetik a carpalis alagút szindróma kockázatát. Ezek a következők: dohányzás, magas sóbevitel, ülő életmód és a magas testtömeg-index (BMI). Bizonyos munkatevékenységek melyek ismétlődő csuklómozgást követelnek meg szintén tényezők lehetnek.
A nemszteroid gyulladáscsökkentőkről A carpalis alagút szindróma Az összes alagút szindróma közül a carpalis alagút szindróma kéztő alagút szindróma a leggyakoribb, az esetek mintegy felét alkotja. Nőknél kétszer gyakrabban jelentkezik, mint férfiaknál, általában éves kor között. Carpalis alagút szindróma Megfigyelték, hogy jelentkezése a domináns kezto alagút szindroma kezelese kézen gyakoribb. Oka a nervus medianus károsodása a carpalis alagútban csukló tenyéri felszínén. Itt az idegeket, ereket, az izmok inait egy szélesebb szalag, a retinaculum flexorum szorítja a csontos alaphoz, biztosítva ezzel a helyhez kötöttségüket. Az ideg nyomódása ez alatt a szalag alatt alakul ki a leggyakrabban. Tünetei: égő fájdalom, zsibbadás a hüvelyk, a mutató- és középső ujjban, a tünetek elsősorban éjszaka jelentkeznek, de bizonyos kézhelyzetek nappal is provokálhatják, a fájdalom felsugározhat az egész karra, elsősorban a hüvelyk vonalában, súlyosabb esetben a thenar hüvelyk alatti izompárna sorvadása, a kéz fent jelzett ujjainak ügyetlensége, merevsége.
Páciensek fogadása COVID fertőzés után: negatív PCR lelet és 13 nap tünetmentesség Jonapot érdeklődni szeretnék h hova forduljak a jobb karzsibbadásommal és az erős fejfájásommal ami napok ota tart és ha elmulik max egy hét és ujra jelentkezik és h mijen problémákat okozhat válaszát előre is kőszőnőm Kedves Kérdező! Neorológus szakorvost javasolt felkeresnie a tüneteivel, aki segítséget tud adni a terápiában és a további vizsgálatok meghatározásában. Üdvözlettel, Bettina asszisztens Ajánlom mindenkinek Nagyon szépen köszönöm, hogy a Doktornő évek ót tartó alvászavaromat megoldotta és végre újra normálisan tudok aludni éjszakánként! Ajánlom mindenkinek! További vélemények
A carpal tunnel syndrome - csuklótáji alagút szindróma kialakulásának okai Testünk bizonyos helyein az erek, az idegek és az inak csuntokkal határolt szűk helyeken, ún. alagútban torlódnak össze. Ilyen alagút csuklónk tenyéri oldala is, ahol a megfelelő mozgás biztosítása mellett az ér- és idegképletek rögzítése is szükséges. Ez úgy valósul meg, hogy a csukló ízületet alkotó csontok kis kiemelkedései között egy széles szalag feszül keresztbe, ezt nevezzük carpal tunnelnek, vagyis csuklótáji alagútnak. Carpal tunnel - csuklótáji alagút szindróma esetében különböző okokból (fizikai túlterhelés, ízületi gyulladás, rheumatikus állapotok, cukorbetegség, egyéb anyagcsere és hormonális betegségek, törések és lágyrész sérülések utáni állapotok), elsősorban a szalag megvastagodása, néha a csontok deformálódása következtében, a csukló felett áthaladást biztosító eleve szűk csuklótáji alagút beszűkül és a benne átfutó képletek nyomási sérülést szenvednek. Ez keringési zavarokkal is járhat, de a carpal tunnel - csuklótáji alagút szindróma kialakulásakor elsősorban a csukló alagútban futó idegek károsodnak.
Kisebbik lánya, Gerda otthon maradt, hátat fordított anyjának. Kapcsolódó: " Megöllek, te rohadt kis " – üvöltötte Szilágyi Liliána apja, miközben fojtogatta az úszónőt – Megrázó részletek derültek ki – videó Lapunk úgy tudja, a bíróság megállapítása szerint Szilágyi Zoltán durva, agresszív viselkedése miatt romlott meg a házasság, érzelmileg zsarolta, megfélemlítette nejét, később ellehetetlenítette a nő kapcsolattartását Gerdával. A fiatalabbik gyerek nem tudott arról, mi történt 2016 márciusában a családban, az apával töltött három év alatt megtagadta az anyját. A bíróság szerint Gerdának az apja felügyelete alatt önálló programjai sem lehettek, már ez is kétségessé tette, hogy Szilágyi alkalmas volt-e a gyereknevelésre. Ez is érdekelheti: "Küzdök érted" – Újra megszólalt Szilágyi Liliána: a húgának üzent A Blikk úgy tudja, a lezárult per másodfokú, 2020-as ítélete azt is kimondta, hogy a döntés jogerőre emelkedését követően az apa három napon belül adja át volt nejének a lányt. Az eljárást addig húzták-halasztották, hogy Gerda nagykorú lett, így a bíróság döntését gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták, 21 hónapon át negligálva az ítéletet.
2022. jan 5. 5:00 Szilágyi Zoltántól elvette a bíróság Gerdát /Fotó: Instagram Budapest — "Bántalmazott az apám. Testileg. Lelkileg. Szexuálisan. " Az Eb-ezüstérmes úszó, Szilágyi Liliána egy hete vallott arról, hogy Szilágyi Zoltán éveken át verte őt és édesanyját. A férfi tagad, de a Blikk megdöbbentő információk birtokába jutott. Korábban már a bíróság is kétségbe vonta, hogy a volt olimpikon, úszószakosztály-vezető és jogász apa alkalmas-e saját gyereke nevelésére! A családon belüli erőszak a mindennapi közbeszéd részét képezi, az ellene való összefogás önmagában nyomós közérdek. A sportban is akadnak döbbenetes élettörténetek, mint például Szilágyiéké. Liliána beszélt arról, hogy az apja bántotta őket, s az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében. Válása során megkérdőjelezték, a férfira lehet-e bízni azt, hogy kisebbik lánya gondját viselje. Márpedig ő fiatal sportolókkal dolgozik, komoly kockázattal jár, hogy a Stamina SK úszóinál szakosztályelnök! Hogyan maradhat a posztján, illetve tölthet be bármilyen vezetői szerepet?
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) külön vizsgálóbizottságának megállapítása szerint megfelelnek a valóságnak Szilágyi Liliána (úszó) azon nyilatkozatai, amelyekben az édesapjától, Szilágyi Zoltántól elszenvedett őt ért súlyos bántalmazásokról beszélt a múlt év végén – erről mi is beszámoltunk decemberben. A MÚSZ ennek alapján Szilágyi Zoltánt további intézkedésig "nem kívánatos személynek" nyilvánította a rendezvényein. Papp Gábor ügyvéd, a vizsgálóbizottság elnöke március 30-án sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy erre a következtetésre az ügy főszereplőinek, illetve a történésekről ismerettel rendelkező személyeknek – sportolóknak, edzőknek, pszichológusnak – a meghallgatása után jutottak. Hozzátette, Szilágyi Liliána nyilatkozatainak tartalmát több, egymástól független személy erősítette meg, az úszónő szavaival megegyező pontossággal.
A vizsgálóbizottságban helyet foglaló Tausz Katalin szociológus a javaslatokat illetően azt mondta: az edzők a jövőben kísérjék figyelemmel a versenyzőket károsan érintő szülői magatartásokat, ehhez erőforrást is biztosítanak a szakembereknek, akiknek jelentési kötelezettségük lenne a gyermekvédelmi szervek felé. A trénereknek továbbképzést is javasolnak, hogy az intő jeleket felismerjék. A szakértő a túlzott szülői jelenlét káros hatásaira, illetve az akkreditációs szabályok szigorításának fontosságára is felhívta a figyelmet. Az ifjúsági olimpiai bajnok, felnőttek között Európa-bajnoki ezüstérmes Szilágyi Liliána a múlt év végén közösségi oldalain hosszú bejegyzésben írt arról, hogy édesapja gyerekkorától kezdve bántalmazta "testileg, lelkileg, szexuálisan". Szilágyi Zoltán egy nappal később reagált lánya vádjaira, és jelezte, hogy büntetőeljárást indít a kijelentések miatt, egyúttal arra kérte lányát, hogy a jövőben ne használja a Szilágyi családnevet.
Papp Gábor kifejtette: az ügyhöz hozzátartozott egy korábbi, hasonló megállapításokat tartalmazó jogerős bírósági ítélet is, ebben a vizsgálatban pedig minden egyes meghallgatott személy önszántából vett részt. A vizsgálatot már csak azért is folytatta le a MÚSZ, mert a szervezet etikai és gyermekvédelmi kódexe a sportolókra és edzőkre is vonatkozik, márpedig Szilágyi Zoltán - bár ezt tagadta, de több "bizonyíték" is alátámasztotta - lánya versenyein aktív edzőként jelent meg. A vizsgálatból kiderült, hogy Szilágyi Zoltán például a 2012-es londoni olimpián a medenceparton tartózkodott, miközben igazi edzője csak a lelátón foglalt helyet. Szilágyi Liliánának a vádjai között szexuális bántalmazás is szerepelt, azonban ezzel kapcsolatban a vizsgálóbizottság nem foglalt állást, ugyanis nincs meg a megfelelő hatósági eszköze. Tornyossy Monika igazságügyi, klinikai, mentálhigiénés és sportpszichológus, a vizsgálóbizottság tagja arról beszélt, hogy a meghallgatásokon részt vevő szereplők többsége nagyon élményszerűen és megrendítőn mondta el az általa tapasztaltakat, ugyanakkor volt, aki kevésbé tűnt hitelesnek.