törvény 28. § (3) bekezdésére, amely az alábbiak szerint rendelkezik: 28. § (3) Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. Az Info. § (3) bekezdéséhez fűzött Indokolás az alábbiakat rögzíti: Ha az adatigénylés nem egyértelmű, a törvény lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az igénylőt a kérelme pontosítására hívja fel. Index - Belföld - Társadalmi célú hirdetésként fut az RTL csatornáin a szivárványcsaládokat támogató kisfilm. Tekintettel arra, hogy az adatkezelő sok esetben információs monopóliummal rendelkezik, az igényelt adatok megjelölését kellően pontosnak kell tekinteni minden olyan esetben, ahol az igénylés részleteinek összessége alapján megállapítható az igényelt adatok köre, pl. ha az igénylés az adatokat azok tárgyára, keletkezésük időpontjára, az adatot létrehozó személyre tekintettel jelöli meg, értelemszerűen a döntés-előkészítő adatok körében érvényesülő korlátozások mellett. A számú ítéletben a Kúria az alábbiak szerint foglalt állást: "[…] nem várható el sem az alperestől, sem a bíróságtól, hogy a kérelemben nem pontosan megjelölt adatokat a felperes helyett azonosítsa […]" Az MTVA törekszik arra, hogy a jogszabályban terhére rótt kötelezettségek jogszerű teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a jogszabályokban részére megállapított cselekvési lehetőségen belül, határidőben megtegye.
- Fontos az üzleti, gazdasági érdektől mentesség: reklámcélokat nem szolgálhatnak, azaz áru vásárlására, szolgáltatás igénybevételére nem irányulhatnak, sem közvetlen, sem közvetett módon. - Nem minősülhetnek politikai reklámnak, vagyis politikai párt, mozgalom népszerűsítését nem foglalhatják magukban. - Valamilyen közérdekű célt kívánnak a közönség körében népszerűsíteni. Pl. környezetvédelem, valamilyen káros társadalmi jelenség elleni fellépésre ösztönző vagy az ún. Társadalmi célú reklamok. 1%-os üzenetek stb. - Közzétételük ellenszolgáltatás fejében is lehetséges (de közzétehetők anélkül is). - Megrendelőjüket egyértelműen meg kell nevezni. A közlemények alanya ugyanis nem minden esetben egyezik meg azok megrendelőjével, ezért mindenképpen szükséges azt is közölni a közönséggel, hogy ki kérte annak közzétételét, ezzel is segítve a megrendelő azonosítását. Lényeges, hogy a megrendelő pontosan, egyértelműen beazonosíthatóvá váljon, így pl. megfelel az egyértelműség kritériumának a "Készült a … megbízásából", vagy "a … közleményét látták, hallották" fordulat.
Ugyancsak általában tiltott a szextelefon-hirdetés, de kivételként megengedett a szexsajtóban és -boltokban. Sarkalatos szabálynak tekinthető a megtévesztő reklám tilalma. A reklámtörvény szerint megtévesztő reklámnak minősül minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítését is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akiket célba vesz, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja ezeknek az embereknek a gazdasági magatartását, vagy pedig a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti. Társadalmi célú reklámok - Antropos.hu. A reklám megtévesztő jellegének megállapításakor az áru általános jellemzőire, mint az eredetére, összetevőire, beszerezhetőségére, stb. vonatkozó tájékoztatást veszik figyelembe. Az állandó bírói gyakorlat szerint megtévesztő a "leg-" toldalék használata egy áru vagy szolgáltatás reklámozása során. Kivételesen mégis megengedett a felsőfok használata, ha a reklámozó képes igazolni, hogy az nem szubjektív értékítéleten alapul, és az egész érintett piacon, ahol az adott áruval megjelenik, a különbözőség objektíve fennáll, továbbá ezzel együtt a reklám megjelenésekor és az alatt az idő alatt, míg hatást fejt ki, a megállapítás alapjául szolgáló tények nem változnak.
Az Állami Számvevőszéknél kellett regisztrálni, hogy az egyes felületek befogadnak-e politikai hirdetést. A Fidesz holdudvarába tartozó szerkesztőségek ezt a választásokra vonatkozóan nem tették meg, de a melegellenes törvény kapcsán ezerrel felpöröghetnek majd. Alig két hónap van hátra a választásokig, azaz hamarosan nagyon sok felületen fogunk találkozni politikai pártok választási reklámjaival. Hivatalosan azonban a Fidesz-közeli szerkesztőségek nem adhatnak le politikai célú reklámokat. A politikai hirdetéseket az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hivatott szabályozni. A dolog úgy működik, hogy amelyik szerkesztőség szeretne ilyen reklámokat közzétenni, annak ezt előre jeleznie kell az ÁSZ felé. Társadalmi célú reklámok. A kiadóknak el kell küldeniük az árlistákat, amit aztán az ÁSZ a weboldalán közzé is tesz. Az Állami Számvevőszékhez rengeteg szerkesztőség, vagy az adott online oldal reklámjainak értékesítését végző ügynökség jelentkezett, hogy csak pár példát említsek: 168 óra, Adaptive Média (pl. 444, Mfor), ATV, Azonnali, Blikk, Celldömölki Média, Central Médiacsoport (pl.
"A légszennyezés közelebb van, mint gondolnád" "A szexuális kereskedelem nem csak a méltóságát vette el, de a szabadságát is. " "Nyújtsd a kezed az élővilágnak! " Van, aki az utcáról táplálkozik...
Összeurópai versenyt teremthet az új EU-s közös agrárpolitika Az Európai Parlament nagy többséggel jóváhagyta az uniós közös agrárpolitika reformját. A reformerek célja, hogy a mezőgazdaság zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen. A Fidesz képviselői támogatták, míg a DK politikusai elutasították a tervezetet. Európai minimálbér: irányelvjavaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság - Adózóna.hu. Zöldebb mezőgazdaságot ígér a közös agrárpolitika elfogadott reformja Négy évig tartó tanácskozások után a héten nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament az új közös agrárpolitikát (Kap). A reform célja a környezetkímélőbb, igazságosabb, rugalmasabb és átláthatóbb közös agrárpolitika. A reform feltételei 2023 és 2027 között érvényesek, és az agrárpolitika új szabályait meghatározó három fő témát érintik: az… Az EP tárgyalásokat kezd a kötelező minimálbér bevezetéséről Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak - közölte az uniós parlament…
Ettől is kiakadtak azonban egyes szakértők, szakszervezeti vezetők és az északi tagországok. Olasz lapok arra figyelmeztetnek, hogy a közös minimálbér egyik legnagyobb akadálya, hogy hat uniós tagállamban - Olaszországban, Dániában, Svédországban, Cipruson, Ausztriában és Finnországban - nincs minimálbér. Index - Gazdaság - Megkezdődhetnek a tárgyalások a kötelező minimálbér bevezetéséről. Olaszországban a munkavállalók a (kifejezetten erős) szakszervezetek révén kötnek kollektív megállapodást a legalacsonyabb fizetésekről, ami ágazatonként teljesen eltérő. Közülük Dánia, Svédország és Finnország különösen ellenzi az egységes szabályozást, mert náluk ágazatonként, kollektív béralkuban foglalt összegeket alkalmaznak, és az évszázados modell kiválóan működik. A bértárgyalások során a szakszervezetek részletes termelékenységi számítások alapján tesznek ajánlatot a minimálbérre, és figyelembe veszik az innovációt is. A bérstatisztikák bizonyítják, hogy a munkavállalók korrekt szinten meg tudnak élni a bérükből – mondta Lizette Risgaard, a dán szakszervezeti szövetség elnöke.
Ebbe a csoportba tartozik a bérszint növekvő sorrendjében Bulgária, Lettország, Románia, Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Görögország, Málta és Portugália. Szlovéniában (1074 euró) és Spanyolországban (1126 euró) a minimálbér alig haladta meg a havi 1000 eurót. Míg a fennmaradó hat tagállamban a minimálbér havi 1 500 euró felett volt. Ebbe a csoportba tartozik Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írországban és Luxemburg. A minimálbért keresők vásárlóerejéről jobban árulkodik viszont a vásárlóerő-egységen számított minimálbér szintje, amit nem torzít a helyi pénz euróhoz képest számított árfolyama. Európai unió minimálbér 2019. Bár a vásárlóerőről ténylegesen a nettó fizetések mutatnának pontos képet, az Eurostat vásárlőerő-egységen csak a bruttó béreket tartja számon. Mindenesetre ez alapján a következőképpen néz ki az uniós rangsor: Az ábra alapján látszik, hogy a 200 ezres minimálbér is a legalacsonyabbak között maradt az EU-ban, a régióban viszont tavalyhoz képest már lehagyja a cseh szintet (de mivel annak adóterhelése kisebb, nettóban már nem biztos, hogy volt előzés).
Az egész újragondolást a megyeszékhelyeken élők között utasítják el a legjobban (9 százalék vélekedik így). Kép: Pulzus De mégis kik és hányan keresnek minimálbért? Idén év eleji adatok alapján Magyarországon a vállalati szektorban több mint 850 ezer dolgozó bérét kellett emelni a legkisebb bérek február elsejétől érvényes, 4 százalékos emelése miatt. Minél nagyobb egy vállalat, annál kevésbé jellemző, hogy a legkisebb kereseten foglalkoztatja a dolgozókat. A mikrovállalkozásoknál (5 fő alatt) az emberek 63 százaléka kapja a legkisebb bért, miközben a több mint 250 főt foglalkoztató cégeknél már csak 24 százalékos az arányuk, a közepes cégeknél pedig 30 százalékra teszik a minimálbéren és a bérminimumon foglalkoztatottak együttes arányát. Budapesten a foglalkoztatottak kevesebb mint egynegyede keresi a legkisebb adható bért a vállalati szektorban (minimálbéres és garantált bérminimumos együttesen). Még egy megye van, Fejér van 30 százalék alatt. Európai unió minimálbér 2022. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Békés és Zala megye dolgozóinak csaknem fele viszi haza az adható legkisebb bért.