Egyáltalán nem olyan instabilak a féreglyukak, mint ahogy eddig feltételezték Einstein és Rosen a szokásos Schwarzschild-metrikával alkotta meg a féreglyuk elméletét, és a féregjáratok legtöbb elemzése ugyanezt a mérőszámot használja. Einstein rosen híd image. (A Schwarzschild mérőszám, vagy Schwarzschild-sugár egy teljes energiájú, gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontjának a sugarát jelenti, leegyszerűsítve a szingularitás és az eseményhorizont közötti távolságot. ) A fekete lyukban a szingularitás és az eseményhorizont távolságát a Schwarzschild-sugár fejezi ki Pascal Korian azonban most valami egészen mással, mégpedig az úgynevezett Eddington-Finkelstein metrikával próbálkozott, döbbenetes eredményre jutva. Koiran úgy találta, hogy az Eddington-Finkelstein metrika segítségével – ami a fekete lyukba beszippantott részecske sorsát vizsgálja – könnyebben nyomon tudja követni egy részecske útját a feltételezett féreglyukon keresztül. Megállapította, hogy a részecske képes áthaladni az eseményhorizonton, behatolni a féreglyuk alagútjába, és átjutni a túloldalon, mindezt pedig véges idő alatt.
A kétirányú féreglyukak elméleti alapjait Kip Thorne és diákjai dolgozták ki 1985-ben. A téridő állapota a Nagy Bumm utáni 10 −43 másodperccel (ezt nevezik Planck-időnek, amikor a négy alapvető kölcsönhatás még nem különült el egymástól) egyfajta turbulens, felfújódásban lévő habra hasonlított, amelyben a buborékokat kvantummechanikai bizonytalanságok uralták. Ebben az időszakaszban az univerzum négydimenziós gömbhöz hasonlított. A születő féreglyukak a gömbfelszín különböző pontjait kötötték össze kitüremkedések formájában. Átmérőjük megegyezik azzal a távolsággal, amelyet a fény a Planck-időig képes volt megtenni, ami 10 −33 centiméter. A halál nem létezik kvantumfizikai érvek szerint - Librarius.hu. A világegyetem a tér buborékjaiból áll, amely buborékok felszínét önmagával és más buborékokkal féreglyukak kötnek össze. Létrehozása [ szerkesztés] A világegyetemben érvényesül a Heisenberg-féle határozatlansági reláció (vákuumfluktuáció). A vákuumot úgynevezett kvantumhab tölti ki, amelyben féreglyukak ugorhatnak elő a semmiből, majd tűnnek el. Ezek az úgynevezett kvantumféreglyukak kicsik és instabilak.
Az EPR-paradoxon (Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon) a kvantummechanika egyik nevezetes gondolatkísérlete, amelynek eredeti célja az elmélet nem-teljes voltának demonstrálása volt, később pedig a kísérleti ellenőrzésében játszott szerepet. A modern értelmezés szerint az EPR-paradoxon lényege az az állítás, hogy a kvantummechanika nem lehet egyszerre lokális, realista és teljes elmélet. A különböző interpretációk más-más elvet vetnek el a háromból. A gondolatkísérlet rövid leírása [ szerkesztés] Az EPR-paradoxon Bohm által adott (EPRB-paradoxonnak is nevezett) megfogalmazásában egy forrás két elektront bocsát ki, amelyek együttes spinje nulla, és mindkettő a pozitív és a negatív spin kvantum-szuperpozíciójában van (azaz a két részecske összefonódott állapotban van). Einstein rosen híd images. A részecskék eléggé eltávolodnak egymástól ahhoz, hogy fénysebességnél lassabb kölcsönhatás ne jöhessen közöttük számításba. Ha ezek után a két részecske spinjét megmérjük a (tetszőlegesen választott) z tengely mentén, azt kapjuk, hogy ellentétes spinűek.
Hogy ehhez mennyi energia kellhet, én személy szerint nem tudom megmondani. Talán valamelyik olvasó tudni fogja. :) topiknyitó Már 1935-ben bebizonyította Albert Einstein és Nathan Rosen, hogy a relativitáselmélet a téridőben "hidakat", úgynevezett Einstein-Rosen hidakat megenged. Ismertebb neve a féreglyuk. Szerintem csakis ezen "híd" segítségével leszünk képesek a jövőben nagyobb távolságokat az univerzumban megtenni. Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak. A naprendszeren belüli "közlekedésre" talán még futni fogja enélkül is, de messzeb semmiféleképp. Kivácsi lennék mások véleményére is. Ki mit gondol, sikerülni fog az emberiségnek valaha is egy fekete lyukat "megszelidíteni"? Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
Einstein-Rosen híd – lehetséges eszköz a fénysebességnél gyorsabb utazáshoz? Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy vajon mennyi ideig maradhatnak fenn ezek a különleges téridő- kapuk? Einstein-Rosen híd. - Index Fórum. Elméletben az Einstein-Rosen hidak, vagyis az egyirányú féreglyukak úgy képesek összekötni a téridő két pontját, hogyha ezeken valaki át tudna haladni, a tér akár sok százezer vagy millió fényév távolságban lévő másik pontján lépne ki anélkül, hogy több százezer vagy több millió év telt volna el eközben. A féreglyuk tehát - legalább is elméletben -, lehetővé tenné a fénysebességnél sokkal gyorsabb közlekedést a téridő két pontja között, ami elvi lehetőséget biztosítana a csillagközi utazáshoz is. A csillagközi űrutazás ma még megoldhatatlan problémának tűnik Forrás: Flickr/ Bago Games Az 1960-as években a Princeton Egyetem elméleti fizikaprofesszora, John Archibald Wheeler, valamint a matematikus Robert Fuller kiszámították, hogy a féreglyukak összeomlása rendkívül gyors folyamat. Az eredmény igen kiábrándítónak bizonyult, mert Wheeler és Fuller számításai szerint a féreglyuk időbeli fennállása annyira rövid, hogy azon még a fény sem képes áthaladni.
zöld és rózsaszín levelű Szobanövények A rózsaszín és zöld Szobanövények egyre népszerűbbek, mivel rájövünk, hogy a szobanövényeknek nem csak zöldnek kell lenniük, hanem számos gyönyörű színben, például piros és zöld szobanövényekben vagy lila és zöld levelekkel. De ma már mind azokról a vibráló rózsaszín növények, így Vessünk egy pillantást a kedvenc zöld és rózsaszín Szobanövények., Stromanthe első számú kedvenc szobanövényünk rózsaszín és zöld levelekkel a Stromanthe, néha Calathea Triostar néven ismert, annak ellenére, hogy nem tartozik a Calathea családhoz. Ez valóban egy show megállás növény ez drámai lombozat. A levelek felső oldala úgy néz ki, mintha valaki fehér ecsetvonásokat festett volna a zöld levelek tetejére, míg az alsó élénk, élénk rózsaszín. Caladium Ez lehet A legfurcsább megjelenésű, zöld és rózsaszín levelű Szobanövények., A Caladium szuper vékony, finom levelekkel rendelkezik, amelyek szinte papírnak tűnnek. Zöld levelű szobanövények képekkel. Jönnek a különböző színek, de természetesen az egyik vagyunk, miután a rózsaszín, zöld.
Lépcsőházak, hűvös előszobák ideális faja. A jól fejlődő példányoknak támasztékra van szükségük, vagy függőcserépből lógassuk alá őket. Dugványai langyos vízben vagy nedves talajban könnyen meggyökeresednek. Zámia (Zamioculcas zamiifolia) Ez az Afrikából származó növény, viszonylag új keletű szobanövény, de hamar elterjedt. Másik neve az "agglegény virág", melyből következtethetünk arra, hogy egyszerűen gondozható. Igen ritkán kell öntözni, sőt, egyenesen érzékeny a túlöntözésre, melytől a gumója könnyen kirohad. Eredeti élőhelyén az aszály és a nedves időszak változik, ezért gyökérrendszere alkalmazkodott ehhez a körülményhez így átalakult és kis burgonyaszerű gumóiban képes a vizet elraktározni hónapokig is. Nyáron a növényt kitehetjük a szabadba, de csak árnyékos helyre, ahol nem éri tűző napsütés. Futó szobanövények nagy választékban - Dalika. Lakótelepi lakásban jól viseli a téli fűtésszezont, és a sötétebb szobákat, ugyan ilyenkor lassabban fejlődik a növény. Anyósnyelv (Sansevieria trifasciata) Ez is egy levéldísznövény, virágot ritkán nevel.
A méregtelenítő növények közt tartják számon a csüngőágú fikuszt is, de a nagylevelű fikuszpálma is jó hatású lehet az általános méregtelenítésben. Telepítéskor figyelembe kell vennünk az adott növény fény- és hőigényét, és tisztában kell lennünk lakásunk tulajdonságaival is. A trópusi vidékekről származó lágyszárú növények, például a pálmák, a dracénák, broméliák a félárnyékos helyeket szeretik, a virágos és tarka levelű növények már fényigényesebbek. A 30 négyzetméteres szobába minimum egy négyzetméterre telepítsünk növényeket. Zöld levelű szobanövények online. A növények rezgései A rezgések felépítése (aura) Rezgésen a finomanyagú aurát értjük, amely minden élőlényt, beleértve a növényeket is, körülvesz. Ez az "energia" nem minden növénynél egyforma. Az aura több rétegből áll. A rétegeken belül energiaháló van, amely lehetővé teszi az energia felvételét, tárolását vagy leadását. Minden energiarétegnek megvan a saját frekvenciája úgy, mint a különböző rádióknak. Minél jobban hasonlít ez a frekvencia a saját auránk frekvenciájához, annál szimpatikusabbnak találunk egy növényt.
Előnye, hogy félárnyékos, árnyékos helyen is megél. Bőségesen öntözzük. Átlagos szobahőmérsékleten, télen minimum 10 °C-on tartsuk. Hajtásdugványról könnyen szaporítható. Sárkányfa (Dracaena fragrans) Pálma hatású, mégis könnyen gondozható, divatos dísznövény, irodákban is gyakran tartják. Jól viseli, ha kicsit árnyékosabb, huzatosabb helyre kerül, vagy télen kicsit hűvösebb előtérbe, közlekedőbe helyezzük. Rendszeresen locsoljuk, de földje ne álljon vízben. Számos levélszín változata ismert. Minden része mérgező. Szobafikusz (Ficus elastica) Tekintélyes méretűvé fejlődve az adott helyiségben dzsungelhatást kelt. A hagyományos zöld levelű változatán kívül színes fajtái is vannak. 13 °C-nál melegebb szobát, világos helyet és óvatos öntözést kíván. Meghálálja, ha leveleit vízzel permetezzük, illetve nagytakarításkor lemossuk róla a port. Zöld levelű szobanövények gondozása. A levelek pormentesítése más növényeknél is fontos, ennél különösen azért, mert nagy levele eléggé porfogó. A poros levélen a légzés is akadályozott, de a fényt is sokkal rosszabbul tudja hasznosítani az ilyen levél.
Lehet mohakaróra futtatni, vagy függőkosárba, fali tartóba helyezni – használjuk ki, hogy gyorsan nagy területeket fut be. A tűző napot nem kedveli, de átlagos szobahőmérsékleten (18-25 °C) kiválóan érzi magát. Földjét tartsuk enyhén nedvesen, vegetációs időben kéthetente tápoldatozzuk, ha nagyobb növekményt várunk tőle. Hajtásdugványát vízbe állítva könnyen szaporítható. Zöldike (Chlorophytum comosum) Egyaránt jól érzi magát a fűtött szobában és a hideg folyosón, elviseli a tűző napsütést és az árnyékos helyet is ez a dél–afrikai származású faj. Nagyon régi szobanövény, ám új fajtái is vannak, ilyen a csavart levelű változat, vagy a fehér helyett sárgával csíkozott levelű. Télen a pihenő életszakaszát tölti, ilyenkor ritkábban kell öntözni. Strapabíró szobanövények - Ezermester 2016/12. Tavasszal viszont – ha nagyobb termetűre szeretnénk nevelni – hetente tápoldatozást, naponta öntözést, több vizet kíván. A megjelenő sarjakat – amelyek még az anyanövényen gyökereket eresztenek – leválaszthatjuk, és vízben tovább gyökereztethetjük.
A szobai virágok csak kis mértékben frissítik oxigénnel a levegőt, tehát semmiképpen sem pótolják a szellőztetést. Ráadásul éjszaka oxigént vesznek el a légtérből, ezért hálószobába ne telepítsünk sok növényt. Párásításra a kaktuszokon kívül szinte mindegyik növény alkalmas, de a legjobbak a nagy levelű növények. Fény-Sziget. Természetes légtisztítás A lakószobában a felgyülemlő szén-dioxidon kívül nagy mennyiségben előfordulhat formaldehid és triklór-etilén. (A cigaretta füstje mindegyiket tartalmazza! ) A szén-dioxid megkötésére a legjobb növények a zöldike és a szobai futóka. A benzol legjobb lebontója a borostyán, a vitorlavirág, a dracena (sárkányfa), de a szobai futóka, a szanzavéria és a rákvirág vagy japán vízipálma is jól megkötik ezt a mérget. A formaldehid első számú ellenségei az aloé barbadensis, a zöldike, a párásításra is kiváló filodendron, a szobai futóka és a bíborfutóka. A trikolór-etilén megkötésére bevethető a vitorlavirág, a sárkányfa, a szanzavéra és nem utolsósorban az egyéb káros anyagokat is megszűrő borostyán.