Az egykoron a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár által gyártott Dutra rakodók és traktorok rajongói tartottak találkozót Komárom Szőny városrészében. A patinás társaság, a Dutra Baráti Kör vezetője Nagy Vilmos elmondta a körnek hatvanöt aktív tagja van, az ország minden részéből. A szakács, lelkész, kertész vagy épp erdész foglalkozású Dutra-imádókat a magyar gyártmányú mezőgazdasági gépek szeretete köti össze. A rendezvényen mintegy évindítóként megosztották egymással a tavalyi év során tartott géptalálkozók tapasztalatait, videó- és fényképfelvételeit, valamint szakmai előadásokat hallgattak. Az esemény népszerűségére jellemző, hogy a randevún rendszeresen megjelennek a traktorgyár, vagy ahogyan egykor nevezték, a Vöcsi dolgozói, többek között Korbuly János főkonstruktőr rokonai. A Vörös Csillag Traktorgyár 1948-ban jött létre a Hofherr-Schrantz-Clayton- Shuttleworth Gépgyár Művek Rt. Vörös Csillag Traktorgyár - Wikiwand. államosításával. Az első ötéves terv építkezéseihez szükséges szállítógépet gyártottak, az angol dumper (dömper) és a magyar traktor szóból született a Dutra név.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Vörös Csillag Traktorgyár. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Vörös Csillag Traktorgyár A Vörös Csillag Traktorgyár a Hofherr Albert utca felől Típus gyár Jogelőd Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Alapítva 1948 Megszűnt 2010 Jogutód Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Székhely Budapest XIX. kerülete Vezetők Zsofinyecz Mihály Korbuly János Rhorer Emil Iparág géptan Termékek traktorok, dömperek Magyar cégjegyzékszám 01-01-001677 Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 26′ 55″, k. h. 19° 09′ 18″ Koordináták: é. 19° 09′ 18″ A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös Csillag Traktorgyár témájú médiaállományokat. A Vörös Csillag Traktorgyár budapesti székhelyű állami vállalat volt, amely a kispesti Hofherr és Schrantz Gépgyár államosításával jött létre. Története 1948-ban Hofherr Schrantz Traktorgyár N. V. K. F. néven nemzeti vállalattá alakították a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.
Lehetősége van cikkeket, információkat beküldeni, amelyek a Magyar Tudat () portálon fognak megjelenni. Várunk minden olyan információt, amely a nemzet és az emberek érdekeit szolgálja, linkkel, fotóval videó linkkel, olyan információkat, amit a média részben vagy egészben elhallgat. Ez lehet, történelmi, vallási, politikai, a jelenleg zajló aktuális események, rendezvények, demonstrációk. A beküldött cikkeket információkat, az címre várjuk. Felelős szerkesztő: László Tünde Szerkesztőség Lévay Atilla Csanády József Grell Antal Füredi Péter Ljuba Lulko A Nemzeti Média – És Hírközlési Hatóság a CE/40508-2/2013 szám alatt a Magyar Tudat független közéleti magazint nyilvántartásba vette. Tilos a Magyar Tudat közéleti magazin bármely fotójának, írott anyagának, vagy részletének a szerző nélküli újraközlése. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Magyar Tudat közéleti magazin semmilyen felelősséget nem vállal. Amennyiben oldalunkon szeretne hirdetést, vagy bannert elhelyezni kérjük keressen meg minket e-mailben.
Az ókori görögök szívesen használtak fehér vásznat, de nem kizárólag ez a szín jellemezte a ruházkodásukat. Ma már csak néhány terrakotta szobrocska és néhány váza árulkodik az ókori görögök viseletére jellemző színkavalkádról. Angelina Jolie egyedüliként vörösben a Nagy Sándor, a hódító című filmben A Szépművészeti Múzeum idei első Múzeum+ rendezvényén a divaté volt a főszerep, egészen pontosan a viselettörténeté. Letűnt korok öltözetei I. – ókori görög esküvői viseletek (első rész) – Wedding Design. Több szakmai tárlatvezetés mellett Zoób Kati divattervező és Bujdosó Bianka divatblogger is vitt egy-egy túrát. Nem gondoltam, hogy ennyien lesznek, Zoób Kati vezetésére például második alkalommal sem nem is fértünk be. A mai divatot az Ille-Olla hozta közelebb az érdeklődőkhöz, de lehet, hogy érdekesebb lett volna, rajta kívül még több vagány, mai magyar tervezővel is megismertetni a divatra fogékonyabbnak tűnő közönséget. Amiről viszont most szó lesz, annak semmi köze a mai divathoz. Pogány Dalma, a Szépművészeti Múzeum munkatársa (sajnos, nem tudom a titulusát) az Antik Gyűjteményben tartott tárlatvezetést.
Ókori görög viselet by Lora Dévényi
Szövés-fonás fő tevékenysége a görög nők. Lakói az ókori Görögország viselt kabátok gyapjúból készült és vászon. A szövetet kézzel, így puha és engedelmes, amely rendkívül fontos a létrehozása egyedülálló érinti drapériák. Föníciai és perzsa számít, valamint a szíriai selyem és indiai gyapot Görögországban kezdett vezetni később, amikor Görögország elkezdte fejleszteni kereskedelmi kapcsolatait más országokban. Ruházat görögök egyre színesebb. Dress gazdag görög nők jönnek létre a finom szellős szövet, amely képes létrehozni a sziluettje az istennő. Az ókori görögök a legszebb és elegáns volt, a fehér szín a szín, az Istenek és a kiváltság az arisztokrácia. Ókori görög viselet by Lora Dévényi. Később, fehér tenyér megosztott lila. Fabric lila volt a legdrágább, és viselje is csak parancsnokok. Ruhák a vörös és sárga a nők hordanak. Barna és szürke szín a gyász. Motley ruházat nem fogadta a görögök. Fekete-fehér ruhát díszített művészi hímzéssel vagy díszítésére. A jelmezek a késői időszak talált fekete mellény és öv lila-vörös színű.
Ez esztétikai igényessége az ókori görög kultúra az oka, hogy a görög stílus mindig is volt és mindig lesz a tetején Olympus Fashion. Ma ruha a görög stílus nem csak egy része a történelem, az ország, hanem az inspiráció és a divat tervezők a világ, hogy új művek a kortárs divat. Törekvés az alapokat a régi stílus, amely a könnyű, elegancia, harmónia és műanyagok, vonzotta a soraiban rajongók a görög stílusban több divat, akik szeretnék, hogy a ruhákat Olympian istennők. Klasszikus alapon modern előadás lehetővé teszi, hogy viselni ezt a ruhát vállalati vagy estély, egy érettségi vagy egy esküvő. Ez a stílus fog felelni, és tizenéves lányok összegyűltek a téma fél vagy bálba. Ha felkérik, hogy egy párt a görög stílusban, az érdekes és szokatlan jelmez tudja, hogy saját. Ahhoz, hogy egy hagyományos ruhát, amire szükség van a szegmens nagy fehér ruhával. Ha nem, akkor a lapot. Tie sarkai a vágóegység vagy rögzítse csapok, brossok. Heraldikai lexikon/Falerisztika – Wikikönyvek. Basis kész. Akkor viselje, amely egy hosszú ing vagy póló és szoknya.
Az újabb rendjeleknél ez az elv sajnos gyakorta nem érvényesül. A görög-latin eredetű falerisztika kifejezést 1937-ben vezette be Oldřich Pilc cseh katonatiszt és gyűjtő Prágában, a csehszlovák érem-, pénz- és kitüntetésgyűjtők egyesületének megalapításakor. A görög phalera a katonák sisakjának és lószerszámainak a fémdísze volt, melyet a rómaiak phalerae alakban vettek át és katonai kitüntetést jelentett. Ez egy isten vagy istennő ábrájával ellátott fémveret (bronz, ezüst, arany) volt, melyet a katonák a mellükön viseltek. Ezen falérék azonban nemcsak az egyetlen kitüntetések voltak az ókorban. A fejen már régóta viseltek különféle koszorúkat (la: coronae), ezek különféle babér-, tölgy- vagy aranykoszorúk voltak. Hordtak ún. armillae karpereceket és (kelta) torques láncokat is. Marcus Caelius legátus domborművén, melyet a bonni múzeumban őriznek, a fejen viselt koszorú, a nyakban 3 lánc, a karon 1 vagy 2 karperec és a mellen 5 faléra látható. A falerisztika tehát a láthatóan viselt kitüntetésekkel (valamilyen érdem jutalmául adományozott rendejelek, medálok, jelvények) foglalkozó történeti segédtudomány.
A kommunizmus idején a napilapokat is megjutalmazták különféle állami kitüntetéssekkel, melyeket a lapok a címük mellett tüntettek fel. Néha helytelen módon a falerisztikához sorolják az egyházi intézmények (káptalanok, hiteles helyek) jelképeit, a nemes hölgyek intézeteinek, a szabadkőművesek és különféle társaságok, egyesületek jelvényeit, melyeknek nincs kitüntetési jellege. A kitüntetés fogalma felölel minden olyan dekorációt, mely nem tartozik a rendjelek közé, de ezt is érdemekért adományozzák. Különféle hadi, érdem- és emlékkeresztek, és -medálok tartoznak ide. A dekoráció fogalmát szélesebb értelemben határozzák meg, magának a kitüntetésnek (rendjel, melldekoráció stb. ) a jelölésére szolgál. A rendjel fogalma olyan kitüntetést jelent, mely általában három osztályra vagy fokozatra oszlik és ennek megfelelően adományozzák. De az eredeti, ún. régi vagy nagyrendek csak egy osztályból álltak és egyes kitüntetéseknek háromnál több osztálya van. Ezekre általában érvényes az, hogy a rendjel magasabb rangú és értékesebb (művészi kivitelében is), mint a kitüntetés.
A legtöbb családi levéltárban külön tételként szerepelnek a rendjel-adományok és az ezzel kapcsolatos leszármazási táblázatok. Az elismeréseket uralkodók, államfők, államhatalmi, népképviseleti szervek alapították, hozták létre, a 14. századtól kezdve. Osztályokra (I. –III., I. –V. ), illetve fokozatokra (arany, ezüst bronz) oszlanak. Viselkésüket az adott rend alapszabályai (statútum) vagy az ország jogszabályai határozták meg. Lehetnek alaptípusok, prototípusok, másolatok (ún. viseleti másodpéldányok) és hamisítványok is. Irodalom [ szerkesztés] Felszeghy Ferenc – Rátvay Imre – Petrichevich György – Ambrózy György: A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Budapest, é. n. [1943. ] [2] Magyar lovagrendek, a magyar érdemrend, a magyar szent korona rend és díszjelvények: 1941-1943 / [közread. a] M. Földrajzi Int. Budapest: M. Földrajzi Int., 1943. Sallay Gergely Pál: MINDENT A HAZÁÉRT! Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat- és emlékjelvények. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2010 Bodrogi Péter – Molnár József – Zeidler Sándor: Nagy magyar kitüntetéskönyv.