A hit filozófiája - Hit Rádió Podcast Hit Rádió Médiaszervezet Új évadunk a Törvénnyel foglalkozik, pontosabban hogy mit is jelent az Isteni Parancsolat, és milyen módon lehet azt betartani, továbbá kikre mely rendelkezések vonatkoznak egyáltalán? Tibor ígérete az, hogy aki végighallgatja a sorozatot, el tud majd igazodni ezekben a kérdésekben. Ennek vágunk tehát neki a harmadik évad során. Tényleg létezik egy természetfeletti jótevő? Akkor miért esik ennyi szörnyűség? És miért nem jelenik meg inkább egyszerűen? Nem arról van inkább szó, hogy a hit csak menekülés, és leegyszerűsítés? Hogy mindez csak egy ősi tudat babonás képzeletében létezik, melyet lassan meghalad a tudományos hozzáállás? A Bibliával szembeni legalapvetőbb kifogásokat Gesztesi Máté, filmíró szegezi neki Ruff Tibornak, a Rabbiképzőn doktorált filozófus-teológusnak. A hit filozófiája. A hit filozófiája - Hit Rádió Podcast – Podcast – Podtail. Minden pénteken jelentkező podcast sorozat 13 epizódban. "Beszélgetéseink természete idegen attól, ami ellenkezik a szabadsággal. Igyekszünk kreatívan és pozitívan, de főleg őszintén beszélni ezekről a dolgokról. "
Tibor és Máté egy általuk improvizált főcím dallal indítják az adásokat, úgy érezték, ez megfelelően tükrözi majd a dolog szellemiségét. Sok szeretettel ajánljuk tehát ezeket a különleges beszélgetéseket, melyek egy barátság kialakulásának történetét is megörökítik.
Beszéltek az omikron helyzetről, a negyedik oltás körüli zűrzavarról, az ellenzéki kommunikációról, mely a kormányt hibáztatja az elhunytakért. Továbbá szó esett arról, hogy miért elégedetlenek a pedagógusok? Mennyire állt össze az ellenzék a kampányra? A hit filozófiája - Hit Rádió Podcast - Подкаст – Podtail. Legyen-e miniszterelnökjelölti vita, valamint a leleplező videók, hangfelvételek hitelességéről is vitáztak. Műsorvezető: Kauzál Alexandra Szerkesztő: Joób Rhodé, Csermák Debóra Top Podcasts In News You Might Also Like
Mit jelent ma vas és cserép összetartozása? Olvasásunk egyre fajsúlyosabb rétegeket érint. Ezúttal a napba öltözött asszony, illetve az égben megjelenő kígyó látomásának kérdéseit elemezzük a Jelenések könyve megfelelő szakaszába érkezve, reménykedve ezen képek értelmezhetőségében. Újabb mélységek tárulnak fel a Jelenések könyvének sorai mögött, ezúttal az univerzum középpontjának megmutatkozásától, az apák és fiak szívének tartalmáig, sűrűségében nehezen mérhető jelentőségű témák sokasága kerül elénk. Legújabb epizódunkban a két tanúról beszélgetünk, de hogy kik ők, milyen céllal érkeznek, és hatásuk miképpen érinti az apokalipszist (ami egyébként milyen módon apokalipszis? )... A hit filozófiája - Hit Rádió Podcast. Mindezen kérdésekre választ remélve haladunk tovább az utolsó idők korántsem kellemes fekvésű nyomvonalain. Ezúttal az ember alapvető életélményéről beszélgetünk a prófétai Templom-mérés jelenségéből kiindulva - bár a szokottnál kevésbé csatlakozik a Jelenések könyvéhez, feltétlenül érdemes meghallgatni ezt a különleges beszélgetést.
Ezek egyértelműen felhívták a figyelmet a középkori falképek, illetve a Szent László-legenda ábrázolásainak a jelentőségére. Első közös mentőakciójuk a lebontásra ítélt sepsibesnyői református templom freskóinak a megörökítése volt. 1882 és 1905 között összesen 23 erdélyi és észak-magyarországi helyszínen dokumentáltak, Huszka a másolás mellett fényképezett is. A műemlék-feltárási jelentések a Műemlékek Országos Bizottságához kerültek, de számos anyagot őriz a Néprajzi Múzeum, ezekhez Huszka hagyatékának megvásárlásakor jutott az intézmény. Írta: Szende László, Magyar Nemzeti Múzeum - Adattár Felhasznált irodalom: Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda, 2008 Jánó Mihály: Szent László a lovagkirály. Falképek a székelyföldi templomokban. Rubicon, 28. (2017. ) 9. : 46-61. Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben. Budapest, 2008. Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban, 2005. május 14.
Szent László mondta ezt ezelőtt nyolc századdal a német nemzetnek, és még most is igaza van. Máig is emlékezhetik a magyar nemzet Szent Lászlónak a Temes melletti győzelmére, mert e győzelem emléke nem egy nagy sírhalom, hova a legyőzött ellenség el van temetve, hanem egy nagy élő népfaj, a derék kunok faja, kik egykor fegyverrel rontottak e hazára, s kiket László legyőzött s belőlük édestestvéreket szerzett a magyar nemzetnek. Az imádó nép csodákkal rajzolá tele a szent király történetét, angyalok szálltak le hozzá, jövendőt jósolva honának; mikor serege éhezett, önként jöttek elé seregestül a vad bölények és szarvasok csordái, s ha megszomjuhozott, forrás fakadt kardja érintésére a sziklából; egy nagyváradi monda szerint a püspökfürdő gyógyerejű patakja is Szent László paripája nyomából eredt. Az üldözött ellenség által elhányt arany és gyöngy kaviccsá vált az üldöző magyarok szemei előtt a vezér tekintetére, s ha háromannyi volt is az ellenség, futnia kellett, midőn a sérthetetlen király kezébe ragadta a veres zászlót, s maga népe előtt nyargalva, soraira rontott.
– 2006. március 5. Szerk. : Fejős Zoltán. Budapest, 2006. Kerny Terézia: Historia Sancti Ladislai. A kerlési ütközet ábrázolásairól. In: Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából. Magyarországon. Mikó Árpád–Sinkó Katalin. Budapest, 2000. 188–195. László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993.
A település Háromszéken, Sepsiszentgyörgy szomszédságában található, első említése – Kylien – az 1334-es pápai tizedjegyzékből származik. A középkori templom a reformáció során először a református, majd az unitárius egyház birtokába került. Az egyhajós, a hajóval megegyező szélességű, sokszögzáródású szentéllyel és a nyugati hajófalhoz illesztett négyszögalapú toronnyal ellátott épület egy 1802-es földrengés során megsérült, a freskók a javítás után kerültek napvilágra. Huszka a felmérés elkészítéséhez a főispán segítségével meg tudta szerezni az unitárius püspök jóváhagyását. A mészréteg lekaparása után a hajó déli, nyugati és északi falain, két regiszterben megfestett falképsorozatokra bukkantak. Az adattári rajz a hajó nyugati és északi falán elhelyezkedő falfestményeket ábrázolja. A nyugati fal alsó regiszterében Krisztus passiójának jelenetei – Krisztus ostorozása, Krisztus Pilátus előtt, a Töviskoronázás, és a Keresztvitel – vehetők ki. A folytatás az északi falon található, a ciklus első jelenete a Keresztrefeszítés, majd a Levétel a keresztről, Krisztus siratása, illetve a Feltámadás látható, ez utóbbiban egy diadalmas Krisztus-alakkal.