A szerződésben előre meghatározott futamidő végén a bérelt eszköz visszakerül a bérbeadóhoz. Számvitelileg az eszköz nem kerül be a bérlő könyveibe, az adott díjrészleteket az igénybe vett szolgáltatások (bérleti díj) között számolja el a bérlő. Ezzel szemben a pénzügyi lízing (nyílt vagy zárt végű konstrukció) számvitelileg azonosan – azaz beruházásként – kezelendő, az eszközt a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben, és értékcsökkenési leírást is elszámol, az általános szabályok szerint. Az áfa viszont már tesz különbséget: az operatív lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget szolgáltatásként, míg a zárt végű lízinget termékbeszerzésként kezeli. A nyílt végű lízing tehát egy igazi állatorvosi ló: számvitelben eszköz, áfában szolgáltatás. És miért ragaszkodunk mégis a nyílt végű lízing konstrukcióhoz? Mert az Áfatörvényben a személygépkocsi vásárlásakor (termékbeszerzés esetén) az áfa nem vonható le, míg a nyílt végű konstrukció mint igénybe vett szolgáltatás esetében az áfa az általános szabályok szerint levonható.
Tartós bérlet vagy nyíltvégű pénzügyi lízing? Cégek számára talán ez a piac két legjobb konstrukciója. Pénzügyi-, számviteli-, adóelőnyök, csupa vonzó tétel. Viszont nem árt egy picit mélyebben is átnézni őket. Cikkünkben (és az alapját képező videónkban) bemutatjuk, értelmezzük a két lízingformát és felhívjuk a figyelmet egy érzékeny részre is. Nézze meg videón vagy olvassa el cikkünkben! Vállalkozóként, cégvezetőként nem könnyű a pénzügyileg leginkább megfelelő döntéseket meghozni, ha több különféle, bonyolult konstrukcióval kerülünk szembe. Vannak azonban esetek, amikor ez nem csak azért fontos, hogy egy üzlet megérje, hanem azért is, mert könnyen szabályt szeghetünk egyébként szabályosnak vélt viselkedéssel is. A nyílt végű pénzügyi lízing esetében is erről van szó, ugyanis a vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazása a mai napig nem tisztázott teljes mértékben. Valaki, aki a lehetséges opciók közül egyszerűen választ, még akkor is bajba kerülhet, ha teljességgel jóhiszeműen teszi ezt A cikkben egy példából kiindulva sorra vesszük a lehetőségeket, és megmutatjuk, hogy miért lehet kockázatos ez az opció, és mit éri meg választani helyette.
chevron_right Áfaügyek személygépkocsi nyílt végű lízingjének lejártakor hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 03. 01., 06:32 Frissítve: 2020. 02. 29., 22:27 1 Személygépkocsi nyílt végű lízingjének lejártakor felmerülő fontos áfakérdésekről érdeklődött olvasónk. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt. Kft. személygépkocsit lízingel, nyílt végű lízing keretében. A futamidő végén maradványértéken megvásárolja az eszközt. Az áfa nem levonható termékbeszerzés miatt. Tekintve, hogy számvitelileg az eszköz aktiválása már megtörtént a futamidő elején, így a futamidő végén kiszámlázott maradványérték nettó értékével a fennálló hiteltartozást vezetik ki. A le nem vonható áfa és a lezárási díj egyéb ráfordításként/költségként számolandó el? Tekintve, hogy a futamidő elején csak a számviteli törvény miatt történt tárgyieszköz-aktiválás, az áfatörvény szerint viszont csak a futamidő végén, így egy, a maradványértéken történő vásárlást követően áfamentesen értékesített eszköz miatt (a figyelési időszakra tekintettel) a korábban levont áfát nem szükséges módosítani?
2022. 02. 15., 17:53 633 0 Tisztelt Szakértő! Társaságunk nyílt végű pénzügyi lízing keretében 5 évvel ezelőtt megvásárolt egy személygépkocsit, melynek a maradványértéke 1 millió forint. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a szerződés végén 3 lehetőség van: – hagyjuk az autót lízingbeadó tulajdonában – lízingbe vevőként megvesszük az autót – vásárlásra kijelölünk egy harmadik felet/vevőkijelölési jog (ez lehet cég tulajdonosa, cég alkalmazottja, egyéb magányszemély) Kérdésem arra vonatkozóan teszem fel, ha élünk a vevőkijelölés jogával (maradványérték 1 millió forint). Jelen példánkban cégtulajdonos vagy cégalkalmazott venné meg a személygépkocsit maradványértéken. A piaci érték magasabb mint a maradványérték, tehát piaci érték alatt történik a vásárlás – áfahiány keletkezhet ezáltal mivel alacsonyabb áron történik az értékesítés – aki ilyen feltételekkel vásárolja meg az autó tulajdonjogát, visszterhes vagyonszerzési illetéket kellene fizetnie/ vagy a magánszemélynek bevétele keletkezik ezáltal, melynek adó vonzata is van – aki közreműködik a vevő kijelölésben, azaz a lízingelő cég is érintett lehet esetleges áfa hiányban, más adóhiányban.
A szerződés teljesítése A hitelintézeti törvény szerint kötelező a lízingtárgyat visszavenni, ha a szerződés úgy teljesül, hogy a lízingtárgy tulajdonjogát nem szerzi meg sem a lízingbevevő, sem pedig az általa kijelölt vevő. A többi alesetre (lízingbevevő tulajdonszerzése vagy a kijelölt vevő tulajdonszerzése) nincs egyértelmű törvényi rendelkezés. Amennyiben a lízingbevevő szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát, úgy nem szokott kérdés felmerülni a bizonylatolással kapcsolatban, hiszen a lízingbevevő könyveiben kimutatott tárgyi eszköz tulajdonjoga is átkerül a lízingbevevőhöz. Amennyiben a szerződésszerűen teljesült nyílt végű lízingügyletben a lízingbevevő más javára lemond a tulajdonszerzési jogáról és kijelöli a vevőt (általában háromoldalú okiratban), úgy a lízingbeadó ennek a vevőnek értékesíti a lízingtárgyat. Ehhez nem "kell" visszavennie a lízingtárgyat. Mivel a lízingbevevő lemond egy kedvezményes tulajdonszerzési lehetőségről a kijelölt vevő javára, így nyilvánvaló, hogy a lízingbevevő és a kijelölt vevő között valamiféle jogügylet feltételezhető.
A Cytospora cincta fertőzéshez szintén a háncson ejtett fizikai sérülésre van szükség, mint a rákos seb, a metszési felület, vagy a korábban betakarított éretlen barack eltávolításával okozott sérülések. Mindkét kórokozó faj a szállítószövetekig is képes behatolni, éppen ezért fordulhat elő a fa hervadása, vagy teljes kiszáradása. Ezek ellen a kórokozók ellen csak megelőzéssel lehet védekezni. Fontos a kórokozómentes szaporítóanyag beszerzése, illetve a fizikai sérülések megakadályozása, és a gondosan elvégzett metszés is, valamint a fák kondicionális állapota is. A baktériumok ellen alapvetően jó hatékonysággal dolgoznak a réz tartalmú készítmények. Így elsősorban a kajszi esetében érdemes olyan kezeléseket végezni, amely során réz tartalmú készítménnyel lezárjuk a nagyobb metszési felületeket. Csonthéjasok betegségei, kártevői. A kajszi egyik fontos ellensége a Plum pox virus, azaz a kajszihimlő. Ez ugyanaz a kórokozó, mint ami a szilvafáinkat is fertőzni képes. A kajszi esetében a levélen, illetve főként a magon találunk jellegzetes kör alakokat, amelyekből a vírus jelenlétére következtethetünk.
Az őszibarack és a kajszibarack nagyon kedvelt és sokat keresett gyümölcs. Mindkettőnek megvan a maga szezonja, de a fogyasztók szerencséjére olyan széles a fajta kínálat, hogy főleg az őszibarackot több hónapon át be tudjuk szerezni, frissen a hazai termőhelyekről. Termesztésük azonban nem könnyű feladat. Mire kell figyelünk? fotó: 123rf A kettő közül talán a kajszibarack okozza a nagyobb kihívást. A kórokozókat tekintve jelentős különbség van a két faj között. A kajszi esetében gyakran előfordul az ún. gutaütés, ami arra utal, hogy a fa egyszer csak elszárad akár a vegetációs idő közepén, de annak oka nehezen meghatározható. A kajszi gutaütés problémakörrel számos hazai kutatóintézet foglalkozik és kutatásaik során már sikerült is felderíteni a kajszi gutaütésért felelős kórokozókat. Az egyik kórokozó faj, a Pseudomonas syringae baktérium, amely rákos sebeket okozhat a fákon. Fertőzni nyílt sebeken tud, mint pl. A szőlő- és gyümölcskultúrák védelme. a metszési felület. Novembertől márciusig fertőz, amennyiben szaporítóképlete megfelelő nyílt felületre kerül.
- a fertőzött ágak levágása és elégetése - tavaszi és őszi lemosópermetezés - permetezés rügypattanástól pirosbimbós állapotig 2-3 alkalommal kontakt szerrel ( Champion, Cuproxat, ) - permetezés virágzásban 2-3-szor felszívódó készítménnyel (Score 250 EC, Folicur-solo) - permetezés virágzás után: SZILVA TAFRINÁS GYÜMÖLCSTORZULÁSA - torzult gyümölcsök eltávolítása - permetezés virágzásban 2-3-szor felszívódó készítménnyel (Score 250 EC, Folicur Solo) - virágzás után: SZTIGMÍNIÁS BETEGSÉGEK A leveleken piros foltok jelennek meg, majd megnőve a foltok közepén a levél szövete elhall és kihullik. Jellemzően hűvös, párás időben fertőznek, leggyakrabban cseresznyén. - a lehullott, fertőzött levelek eltávolítása - tavaszi lemosó permetezés - permetezés a rügy egérfüles állapotától 1-2 alkalommal a dió nagyságú gyümölcs méretig Javasolt szerek: Topas 100 EC, Dithane BLUMERIELLÁS BETEGSÉG A level színén apró liláspiros foltok jelennek meg, a fonókokon barnásfehér. A levelek elsárgulnak. Elsősorban a cseresznyét támadja meg.
Ezeket a betegségeket könnyedén arról ismerhetjük fel, hogy a fertőzött levélrészek jellemzően apró körök, és azok a levéllemezből kipottyannak. A levél tehát a fertőzés hatására lyukacsos lesz mindkét kórokozó esetében, ezért azok elkülönítése szemrevételezéssel nehéz. A termelők egyetlen szerencséje a két betegség kapcsán az, hogy azonos védekezéssel meg tudjuk akadályozni mindkét betegség megjelenését, terjedését. Az őszibarack egyik legfontosabb betegsége a tafrinás betegség. Erre a betegségre kell számítani az őszibarack növényvédelme során elsőként a tavasz folyamán. A tafrinás levélfodrosodást előidéző betegség kórokozója a hűvös, párás időjárást kedveli, már az enyhe téli napokon is elindulhat a fertőző képletek szóródása. A levelek fodrosodnak, sárgulnak, majd piros árnyalatot is felvehetnek. A levélen túl a kórokozó a hajtást és a termést is képes fertőzni. A korai fertőzőképessége miatt akár az egérfüles állapotban lévő leveleket is képes károsítani és általában a termés kötődésig van olyan időjárás, ami kifejezetten kedvez a kórokozónak.