2 Ionos kötés – ha ΔEN nagyon nagy Az ionos kötés úgy jön létre, hogy a kötésben résztvevő kis elektronvonzó képességű atom teljes mértékben leadja az elektronját a kötésben résztvevő másik, nagy elektronvonzó képességű atomnak. Na – e- Na+ Cl + e- Cl- Ennek során pozitív töltésű, ún. kationok és negatív töltésű ún anionok alakulnak ki Az ionos kötést, a kötésben résztvevő, ellentétes töltésű ionok között fellépő erős elektrosztatikus vonzás tartja össze 1. 3 Fémes kötés – ha EN kicsi Fémes kötésben a fématomok mindegyike 1-2 elektronját közössé teszi, melynek során delokalizált elektronokból, delokalizált elektronfelhő jön létre, a fématomokból pedig fém atomtörzsek keletkeznek. A delokalizált elektronok (neve is azt jelenti, hogy helyhez nem kötött) szabadon el tudnak mozdulni a fém atomtörzsekhez képest. Kovalens Kötés Fogalma. A fémes kötést a pozitív töltésű fém atomtörzsek és a delokalizált elektronfelhő között vonzás adja. A delokalizált elektronfelhőnek köszönhető, hogy a fémek képesek jól vezetni a hőt és az áramot.
molekulák A molekulákat már nem vegyjellel, hanem képlettel jelöljük. A molekulák jelölésére kétféle képletet használunk: Összegképlet: Ebben a kapcsolódó atomok minőségét és számát tüntetjük fel. Például a hidrogénmolekulánál: H 2 A kis kettes jelzi, hogy két atom kapcsolódott össze. Szerkezeti képlet: Ebben a kapcsolódó atomok minőségén és számán kívül a kovalens kötés is fel van tüntetve, tehát látjuk a molekula szerkezetét. A hidrogénmolekula esetében: H - H A szerkezeti képlet nyilván több információt ad meg egy molekuláról. Apoláris kovalens kötés. A kovalens kötés kialakulását nézzük meg egy egyszerű példán keresztül! Vegyük példának a hidrogénatomot! A vegyértékelektronjait feltüntetve így néz ki: H ● A hidrogénatom egy vegyértékelektronnal nem túl stabil, a nemesgázszerkezet elérésére törekszik. Számára az utána következő elem, a 2-es rendszámú hélium az, aminek az elektronszerkezetét szeretné elérni. hidrogénatom Hogyan tudja ezt megtenni? Például úgy, hogy két hidrogénatom összekapcsolódik: H● és ●H Szándékosan rajzoltuk a másodiknál a másik oldalra a vegyértékelektront, így a két párosítatlan elektronjával egy közös elektronpárt tud létrehozni, és így mind a két atom egy kicsit hasonlít a két vegyértékelektronnal rendelkező héliumra.
Pl. : egyre növekvő méretű halogénelemek alkotta molekuláknál, hidrogénvegyületeikkel: F 2 – 142 pm HF – 92 pm Cl 2 – 199 pm HCl – 128 pm Br 2 – 229 pm HBr – 141 pm I 2 – 267 pm HI – 160 pm (Minél nagyobb halogénelemek alkotnak egymással molekulát, annál nagyobb lesz a kötéstávolság. A hidrogénatom viszont jóval kisebb, mint bármely halogén, ezért adott halogén hidrogénnel alkotott vegyülete ugyanazon halogénmolekulához képest kisebb kötéstávolságú! ) Ha azonos atomok kapcsolódnak kétszeres, illetve háromszoros kötéssel, akkor a kötéstávolság kisebb, mint az egyszeres kötésre jellemző érték, a kötési energia pedig nagyobb. Jól szemléltetik ezt a változást az etán-, az etén- és az etinmolekulában a szénatomok közötti kötési energia és kötéstávolság adatok. Apoláris kovalens kötés jelentése svéd orvosi » DictZone Magyar-…. etán etén etin 154 pm 134 pm 120 pm 348 KJ/mol 612 KJ/mol 812 KJ/mol A kapcsolódó atomok kötései által bezárt szöget kötésszög nek nevezzük. A molekulában azt az atomot, amelyhez több másik kapcsolódik, központi atom nak, a kapcsolódó atomokat vagy atomcsoportokat ligandum oknak nevezzük.
: buta-1, 3-dién, izoprén) Konjugált poliének (pl. : ß-karotin, likopin, kaucsuk) Aromás szénhidrogének (pl. : benzol, benzolhomológok [toluol, xilol, stb. ], naftalin) Aromás heterociklusos vegyületek (pl. : piridin, pirimidin, pirrol, imidazol, purin) Molekulákból összetett ionok is képződhetnek, például sav-bázis reakciókban keletkeznek. + vagy – töltésűek, delokalizáció is előfordulhat. Komplex ionok fémionok molekulákkal vagy anionokkal történő összekapcsolódásakor jöhetnek létre. Polaris kovalen kötés . Polaritás: Kötéspolaritás: Ha az elektronegativitások különbsége 0, akkor nincs töltéseltolódás, tehát a kötés apoláris. Molekula polaritása: Ha a kötés apoláris, akkor a molekula is apoláris! Ha a kötés poláris, de a molekula szimmetrikus, akkor apoláris. Ha a kötés poláris, de a molekula nem szimmetrikus, akkor dipólus. Azonos atomok összekapcsolódásával mindig apoláris molekula jön létre.
A molekula térszerkezete a molekula polaritása szempontjából is igen fontos tényező. A molekula polaritása pedig jelentősen befolyásolja az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait. A molekulák polaritását a kötések polaritása alapján állapíthatjuk meg. Ha a kötések apolárisak, vagy ha a polaritásvektorok kioltják egymást, akkor a molekula apoláris. Ha a polaritásvektorok nem oltják ki egymást, a molekula dipólusos. A molekulák polaritását a kötések polaritásvektorainak eredője alapján állapíthatjuk meg A molekula - apoláris, ha: - azonos atomokból áll (elemek), - különböző atomokból áll, de a kötéspolaritások kioltják egymást (szimmetrikus kötéselrendeződés), - dipólusos, ha a kötések polárisak és a polaritásvektorok nem oltják ki egymást: - ha a molekula központi atomjához nemkötő elektronpár is kapcsolódik - ha a molekulában a központi atomhoz különböző ligandumok kapcsolódnak.
Szedésével erősíthetjük immunrendszerünket, fokozhatjuk agyműködésünket, lassítjuk az öregedési folyamatokat, sőt a gyomorra és a nyombélrendszerre is védő hatással van. Sőt a Q10 pozitív hatásai még rengeteg esetben hasznosíthatóak: – Fogínysorvadás esetén hihetetlen sikerességgel alkalmazták a betegeknél. – Fokozott szellemi vagy fizikai igénybevétel esetén a Q10 termelése lecsökken, ennek következtében nagy mértékű fáradékonyságot, izomgyengeséget, csökkent szellemi kapacitást észlelhetünk. – Sportolóknál, vagy nagyobb szellemi igénybevétel esetleg fokozott stresszhatás esetén napi 30-60 mg, tehát napi egy kapszulával fedezhetjük az ajánlott napi szükséges mennyiséget. – A Q10 viszont fokozza az energiatermelést, csökkenti a fáradtságérzetet, ezáltal nagyobb munkabírást tesz lehetővé. – Javítja a szív állapotát, a jobb szívizomfunkció miatt pedig az általános közérzetünk is javul. – Erős antioxidáns hatása miatt immunrendszerünket is támogatja, ellenállóbbak leszünk a betegségek, kórokozókkal szemben.
Tisztelt Olvasónk! A cikk tartalmaz néhány szakkifejezést, melyek meghatározását a cikk végén közöljük. Kérjük, hogya teljes megértés kedvéért, a cikk olvasása során olvassa el ezeket a meghatározásokat is. A koenzim -Q10 molekulát, más néven ubiquinon-t 1957-ben fedezték fel. A kutatások egyre újabb és újabb jótékony hatásokat tulajdonítanak neki. Mi a szerepe a szervezetünkben, miért van rá szükségünk? A szív- és érrendszeri betegségek prevenciójának egyre teljesebb körű szerepe és a tudatos táplálkozás egyre nagyobb térhódítása közös kapcsolódási pontok kialakításával újfajta megelőzési szemléletet hoz magával. Ezzel párhuzamosan a szabad gyökök káros hatásának, illetve az ellenük való védekezés fontosságának felismerése vezetett el a koenzim-Q10 molekula előtérbe kerüléséhez. Azóta bebizonyosodott, hogy alapvető szerepe van a sejtek energiatermelő anyagcsere-folyamataiban. Bizonyítottan szerepet játszik a szervezet energiaszintjének fenntartásában, a már említett mechanizmus révén.
A Q10 tartalmú készítményeket érdemes napi utolsó adagként kora délutánig bevenni. Bár kontraindikációja nincs, néhány fogyasztója érzékenyebben reagál, ezért ők kisebb adagot fogyasszanak! Forrás: Ferenczy László, ETI vizsgával rendelkező természetgyógyász Kérlek lájkold, ha tetszik az oldal. Másokkal is megoszthatod, a megosztás gomb segítségével. KÖSZÖNÖM! Megosztás