Itt az átültető több szabadságot engedhet meg magának. Képeit felbonthatja, öt jelzője közül el-elhagyhat egyet, vagy a szükséghez képest meg is szerezheti. Ezzel a szabadsággal Peterdi Andor sok helyütt élt, sok helyütt pedig visszaélt. Az egyik verset megcsillagozta és odaírta, hogy «szabad fordítás», de a legtöbb szabad fordítás, ami egyáltalán nem lenne baj. Ő ellenben nem egyszer - minden ok nélkül - sorokat is kihagy és szintén minden külső és belső ok nélkül - sorokat told a helyükbe. A «Parasztok» első szaka szóról-szóra az eredeti ellenkezőjét fejezi ki. Baudelaire és Verhaeren – Wikiforrás. Verhaeren közismert malom-versének néhány sorát idézem. Les orničres s'en vont vers un horizon mort, a keréknyomok a halott látóhatár felé mennek, kígyóznak. Nála egy hasonlat, mely nincs is az eredetiben: «És minden domb egy árva sírhalom. » «Quelques huttes de hętre... néhány bükkfa-kunyhó. » Nála: bükkfasátor, nem is szólva arról, hogy ez a kép a bükkfa terebélyét, lombkoronáját idézi eszünkbe. A befejezés se szerencsés. Az utolsó sor: «Le vieux moulin qui tourne et las, qui tourne et meurt... a vén malom forog és fáradt, forog és meghal.
[1] Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Kornai András Gépi ékezés (Computer generation of accent marks. Jointly with G. Tóth) In Magyar Tudomány 1997/4 400-410. ] PostScript és PDF változat Jelentés a filmben [ szerkesztés] Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. Analitikus szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! (2005 januárjából)
Magyar-Olasz szótár » Magyar Olasz analitikus módszer metodo di analisi ◼◼◼ További keresési lehetőségek: Magyar Olasz Google Wikipedia Wiktionary Google Wikipedia Wiktionary Előzményeid Online szótárak Angol-Magyar Francia-Magyar Latin-Magyar Német-Magyar Norvég-Magyar Olasz-Magyar Orosz-Magyar Orvosi-Magyar Román-Magyar Spanyol-Magyar Svéd-Magyar Szinonima-Magyar Szlovák-Magyar További szótárak » DictZone Blog Érdekelhet még egészségedre hogy vagy jó éjszakát jó estét jó étvágyat köszönöm szeretlek szívesen tegnap tó
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Tananyag választó: Gyűjtemények Fogalomgyűjtemény viszonyszó Eszköztár: Viszonyszó Az a szófajta, amely megmutatja valamely fogalmat jelölő főnévi értékű szó határozott vagy határozatlan voltát vagy valamilyen körülményt jelölő mondatbeli szerepét, illetve mondatrészek vagy mondatok egymáshoz való viszonyát. Ide soroljuk a névelőket: a, az, egy; a névutókat: alatt, felett, mellett; a kötőszókat: vagy, és, hiszen; és a segédigéket: fog. Kicsinyítő képző Arab betűk Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Lesznai Anna tiszteletére írták a gyerekek; szerk. Boldizsárné Kovács Gizella; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2008 Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013 Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen. Tanulmányok a magyar modernség női irodalmáról; Orpheusz, Bp., 2016 Lesznai Anna: Köd előttem, köd utánam (válogatott versek) Asszonysorsok a huszadik században Versei Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine -ben Lesznai Anna a -n (magyarul) – Életrajz Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1911. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor. Budapesti Ujságirók Egyesület, Bp., 1911. Lesznai Anna: Nyári nap | Verspatika. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944., 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.
Hogy miért járnak haza ezek a versek, ennek olyan szép oka van, hogy talán csupán ezért írjuk ezt a kis írást. Ez nem a poéták ősi hazanyafogása, még csak nem is az Arany János affektált borújú Kelet felé való képzeletszálldosása. Ez már a tudásnak, a mi tudásunknak érzéssé érettsége: a Jövő hitvallása, a nagy, emberi panteizmus törvénye és e törvény eredmény-próbája. Hazajárunk mind, mert vágyaink és csüggedéseink megszabott vágyak és csüggedések, a nemlehetmásként. Elszállni véreinktől, egy kultúrától, egy titkos múlttól, majd akkor tudunk, ha a Jövendő Lathamjai a Holdig repülnek. Végül: Lesznai Anna nagyon cirógatja a szókat, azokat is, amelyek ezt a nagy becézést nem érdemlik meg. Szecessziós Magazin. Még nem tudja, hogy 999 szót kell megölni, hogy az ezredik, az igazi megszülessen. Asszony, bőbeszédű, gyöngéd, öleltető (az ő szavainak, sorainak, rímeinek verekedés helyett is ölelniök muszáj) és – kevésről sokat daloló. De érezzük, hogy a többi is benne alszik már a lelkében, hit, kétség, valóság, a mieink az asszonyoldalon.
Ó szeretés, bűvös kohó Formámat úgy váltod valóra S úgy lesz belőlem szentelt érem, Ha másba öntöm termő vérem, S pazarlom magamat rosszra, jóra. Ó én! ó én! kis csodató Titokzatos hívogató Örök csepp, mélységes meder Mennyek kútját merő veder, Mely ha magában elmerül A mindenségben teljesül. Napok Képeskönyv máma a világ, A város felett kék az ég, Sietnek setét emberek, Nem csuda, van dolguk elég. Sok tarka csokros kirakat, Telt virágoknak kelyhe tárt. Látok koldust, ruhája rongy, Látok selymes, népes bazárt. A tarka jelenéseken Nem botránkozik meg szemem, A sok "miért" felesleges, Minden, minden természetes, Megbámulni mindent szabad, Kevés szöveg sok kép alatt. Vers mindenkinek, Lesznai Anna: Nyári nap (Trokán Anna) | MédiaKlikk. Ma kristálytiszta könnyű kedvem, Ma színekkel rakott napom. Meglapulok Isten ölében Ki a könyvet tartja kezében S az életet lapozgatom. Holnap, tán holnap a világ Felolvad mámoros zenében. Elömlik örömmel és mézzel Emberszívem a mindenségen. Érthetetlen vad mély nyögések Minden barázda szerelem. A világ szép, mert szülni kell, A koldus bús, mert élni kell.
Anyám is csak azért szeret Méhében viselt engemet, Epekedésben, szenvedésben. És néma borzadály fog el. Mert minden rögben ott az Isten: És mag terem minden tövisben. Imádságos zengő viharban Fejem fölött harsogva száll Egy fellegnyi bús vágymadár. Itt állok meztelen szívemmel Az élet puszta homokán És piros szívem messze fénylik Elébe a sok vágymadárnak Ki fészket keres mindahány. Ők biztos szárnycsapással szállnak... És nincs menekvés, nincs menekvés. A kert I. Ajánlás a kertnek Amit tőled kaptam: mások kérve kérik. Amit másutt vetnek: mind tebenned érik. Amit láttam, tettem, tanultam és adtam, Mind körülém gyűlik a lesznai napban. Ha kertem nem volnál, bizony én sem volnék, Néma hullámokba nyomtalan omolnék, Futó homok lennék - de te átöleltél, Védtelen pusztából dús karámba szeltél... Ha tükröm nem volnál, magam sose látnám Vágyam záporára vagy színes szivárvány. Csudáim és csókom mind tebenned termett Ágaidról téptem a mézes szerelmet, Bölcsőnkbe a bimbót is vágyadról szedtem - Amiért ím híred hálás versbe szedtem.
Bede Anna (Bede Opika) Budapest, 1926. július 14. – Biharkeresztes, 2009. március 30. magyar költő, műfordító. 1975-ben József Attila-díjat kapott, 2001-ben - sokoldalú, magas színvonalú műfordítói munkásságáért, a női sors sajátosságait megéneklő, emberközpontú költészetéért - a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. "Még hiszek abban, ami nincs. Még hiszek abban, ami jó. Hogy betéved és elvarázsol váratlan a nem-várható. " B. A. Bede Anna: Fohász Köszönöm azt, Uram, hogy élek; Köszönöm azt, hogy ép hitem, S hogy e világban ím, a lélek Gyönyörű házát építem Köszönöm azt, hogy sok bajomban a Te Igéd vigasztalás, s hogy ahol ennyi fájdalom van, tovaröpít egy jó varázs. Valami mindig talpra állít, valaki mindig megsegít, rövid utunk kálváriáit — járva az átkok berkeit. Köszönöm azt, hogy vársz a mennyben, s hívogató szód rám talál A sugaras, kék végtelenben köszönöm azt, hogy nincs halál. Bede Anna: Sikerek titka Az előretörésem titka csak ennyi: nincs hová visszamenni.
Ó! boldogság, boldogság, furcsa ház, Melyben laknom csak úgy lehet Ha visszafojtom lélegzetemet. Csend, csend különös köntösöm, Mely vállamra csak úgy borul Ha álmot szürcsölök óborul. Béke, te béklyós nyoszolyám, Melyben pihennem úgy lehet Ha gúzsba kötözöm lelkemet. Ó! bizalom, bolond botom, Mely támaszt csak úgy ad nekem. Ha ködben kapkod a két kezem. Akarás, te táltos kenyér, Melyből ha szelek egy karéjt Két karaj kerekszik egy falatért. Ó csók, ó csók, csudás gyümölcs Csak akkor táplál s teljesít Ha szívemnek húsába hasít. Varázsvesszőcske életem Keskenyke gally, törékeny ág De véged végtelenbe vág. Teljesedés, titkos kapu, Melyet átlépve semmi sincs: A kívánság, elhervadt rabbilincs. Ó érték! drága furcsa pénz, Mely úgy érsz csak kincset nekem, Ha éretted eladom életem. Tér! bűvös szőnyeg, tarka kert, Csak addig tart, míg két kezem S végére sohasem érkezem. Ó idő! társam, szent folyam Ki mindig mellettem halad De mögöttem mégis mind elmarad. Tündérnyílvessző: vágyutam Ki pengve messzeségbe szállsz Haza úgy érsz csak, ha célt találsz.
Most összegyűltünk, egy borús napon. Valakit vártunk. Csendbe fúlva vártuk. S valaki sírt ott fenn a karzaton. Bede Anna: Temetőben Holtak hamván ezer virág virít. Hűlt szemgödrökből bús szépség terem. Szirmok susognak: "Jöjj, pihenj meg itt! " És én borzadva rázom meg fejem. Lenéznek rám hunyorgó csillagok, És itt-ott felhők úsznak lassúdon. Egy hang megállít: "Várlak! Itt vagyok! " S én bízva mondom: "Indulok, Uram. " Bede Anna: Holnapra emlék Ember-voltom holnapra emlék, lábalás lápos tereken. Ha élek kicsit csöndesen még, Mit érek el? Ahol ködtengerek forognak, s egy más lét tárja ablakát, szavaként kárhozott koromnak mit adjak át? Ebből ami itt vér és ország s zeng, zajlik, rothad és ragyog, hogy őrizzem meg azt a morzsát, ki én vagyok? Mért kellett ezt végigcsinálni, amibe egy élet kerül, ha így kell belőle kiválni, értetlenül? Hadd legyek most végre magamban, hadd nézzen szét fáradt szemem. Reszket a láp, beláthatatlan és végtelen. Bede Anna: Erdő mélyén Szép a mi otthonunk, a szerelem bejárhatatlan birodalma.