A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz kerülnek július 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai, döntött hétfőn az Országgyűlés. Az Alapítványról, illetve az alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslatot 133 igen, 54 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés, írja az MTI. A Maecenas Universitatis Corvini közérdekű vagyonkezelő alapítványként jön létre. Maecenas universitatis corvini alapítvány. Létrehozásakor az állam képviseletében a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter jár el. Az alapítvány feladata lesz a Budapesti Corvinus Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, a működési feltételek, az intézményfejlesztési célok megvalósítása. Ezek érdekében gazdasági tevékenysége során az alapító által rendelt, valamint az alapítványhoz csatlakozók által nyújtott vagyont kezeli. Az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó megállapodást az egyetemmel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg. A kormány az alapítvány bizalmi vagyonkezelésbe adja a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi részvénycsomagját (81 942 946 darab "A" sorozatú Mol-részvény és 18 637 486 db "C" sorozatú Richter-részvény), ezek hozamából támogatja a jövőben az alapítvány az egyetemet.
– mondta a szakember, aki kitért a fenntartható területhasználat fontosságára is. A tervezés során például cél a fényszennyezés minimalizálása, illetve a hőszigethatás kialakulásának korlátozása és a takarékos ivóvízhasználat. A vízfelhasználás csökkentése érdekében a szárazságtűrő növényeket és a víztakarékos beltéri szanitereket részesítjük előnyben – jegyezte meg Egyed Mónika. A tervezők a beltéri környezet kialakítása során is figyelnek a fenntarthatóságra: a kiemelkedő levegőminőség biztosítása érdekében fontos a megfelelő frisslevegő-ellátás kialakítása, valamint olyan anyagok beépítése, amelyek károsanyagtartalma határérték alatti. Maecenas universitatis corvini alapítvány vasile. Emellett a belső világítás és hőmérséklet megfelelő szabályozhatóságára és a megfelelő benapozottságra is nagy figyelmet fordítanak a tervezés során. Az építkezés előtt, a tervezés kezdeti fázisában kellett kitűzni a megvalósítandó célokat, amelyeket aztán a tervezés további szakaszai és az építési munkálatok során figyelembe veszünk, szükség esetén felülvizsgálunk, de alapvetően ezek alapján történik a megvalósítás.
Az Eszterházy Károly Egyetemet pedig az Egri Főegyházmegye kapta meg fenntartóként. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az átadott egyetemek felett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriuma gyakorolja az alapítói jogokat. Ezeket az alapítványokat olyan kuratóriumok vezetik, melyeknek tagjait Palkovics László ITM miniszter jelölte ki, így lett kuratóriumi tag például Varga Judit igazságügyi miniszter ( Miskolci Egyetem), Varga Mihály pénzügyminiszter ( Óbudai Egyetem), Szijjártó Péter külügyminiszter ( SZIE), Lázár János korábbi országgyűlési képviselő, korábbi miniszter ( MATE), illetve olyan kormánypárti polgármesterek, mint a székesfehérvári Cser-Palkovics András ( Óbudai Egyetem), vagy a győri Dézsi Csaba András ( SZIE). A kuratóriumokba befolyásos gazdasági szereplők is kerültek, mint például Csányi Sándor OTP-vezér ( MATE, Soproni Egyetem), vagy épp a MOL vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ( Corvinus). A kuratóriumok tagjai ezt követően nem visszahívhatóak. Kiderült, mi lesz a Corvinussal! – Ezt szeretné a kormány, nem hinné, honnan lesz rá pénz - Blikk. Az alapítványok tulajdonába összesen többszázmilliárd forint értékű vagyon került, amivel az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak.
törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján - e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével - csatlakozhat az Alapítványhoz, azzal, hogy az alapító, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg az Alapítványt. 4. § (1) * Az Nvtv. § (3) bekezdésében és a Vtv. Új alapítvány a Corvinus vagyonkezelője - AzÜzlet. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Budapest belterület 5177/1 helyrajzi számú, természetben a Budapest I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., Budapest I. kerület, Somlói út 49-53., Budapest I. kerület, Alsóhegy utca 10-16. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlant ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve - csatlakozói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni. (2) Az (1) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv.
Találatok: [ 1] Oldalak: 1
942. 946 darab "A" sorozatú részvénye, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár NyRt 18. 637. 486 db "C" sorozatú részvénye, továbbá 2020. január 1. napjával a MUC tv. 4. § (1) bekezdésének megfelelően a Budapest belterület 5063 helyrajzi számú, természetben a Budapest XI. kerület, Mányoki út 9. szám alatti ingatlan. A 2020. Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány. május 21-én hatályba lépett 2020. évi XXVI. törvény 7. §-a alapján a Kormány az Alapítvány céljainak megvalósítása érdekében a fenti részvényeket az Alapítvány tulajdonába adta. Az Alapítvány fenntartóként viseli a felelősséget az Egyetem intézményi, pénzügyi működéséért. Ezen felelősségével összhangban kiadja az Egyetem Alapító Okiratát, elfogadja Szervezeti és Működési Szabályzatát, Intézményfejlesztési Tervét, költségvetését és pénzügyi beszámolóját, az Egyetem rektorára vonatkozóan javaslatot tesz a Köztársaság Elnöke számára, kinevezi az Egyetem elnökét és kancellárját. A fenntartó az Egyetem működésével kapcsolatos feladatait az Egyetemmel és polgáraival való együttműködésben végzi, különös tekintettel az Egyetem Szenátusára és egyéb testületeire.
I. 10783/1994/2. ). Ehhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Perekben találkoztunk olyan munkaviszonyt megszüntető irattal, ami tartalmazta a "cimkét", hogy közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésről van szó, de aztán kitűnt, hogy az a munkáltató egyoldalú jognyilatkozata, felmondása. Ez egyértelműen jogellenes. Szintén nélkülözhetetlen tartalmi elem a munkaviszony megszüntetés időpontja, melyet a bíróság nem is pótolhat. A munkaviszony megszüntetése lehet azonnali hatályú is, de a felek felmondás időben is megállapodhatnak. 2. Eshetőleges tartalmi elemek A felek szabadon megállapodhatnak bármilyen egyéb kérdésben, illetve juttatásban. Megállapodhatnak felmondási időben, végkielégítésben, a magáncélú gépkocsi használat feltételeiben. Nem kötelező mindazt a juttatást biztosítani a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés esetén, mint ami a felmondás során járna, erre azonban gyakran sor kerül és ilyen esetben még kevésbé merül fel a munkavállaló megtévesztése kényszerhelyzete.
8. hasznos tanács: mit jelent a joglemondásról szóló rendelkezés? A munkáltatók azért alkalmazzák olyan gyakran a közös megegyezést, mert mindenképpen szeretnék a későbbi munkajogi vitákat elkerülni. Ehhez kapcsolódóan általában a dokumentumba bele szokták venni az úgynevezett joglemondásról szóló rendelkezést, vagy más néven joglemondó nyilatkozatot is. Ez azt jeleneti, hogy a közös megegyezés szövegében külön is rögzítésre kerül, hogy a megállapodás tartalmaz minden olyan igényt és követelést, amely felmerülhet bármelyik fél részéről a korábban megkötött munkaszerződés alapján. Továbbá azt is beleírják általában, hogy a közös megegyezésen alapuló munkaviszony megszüntetését követően egyik félnek sincs követelése és igénye a másik irányába a jövőben. A munkáltatók ezzel a kitétellel próbálják elkerülni azt a szituációt, hogy később valamilyen igénnyel lépjen fel irányukba a korábbi alkalmazott. 9. hasznos tanács: mikor ne írja alá a közös megegyezést a munkavállaló? Annak ellenére, hogy a közös megegyezés fontos alaptétele, hogy a két fél kölcsönös megegyezésén alapul, mégis gyakran a munkajogban járatlan munkavállalók elé szinte készen teszi a főnök a közös megegyezésről szóló szöveget.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Közös megegyezéssel a felek bármikor, bármilyen okból élhetnek; nincsenek korlátozó, vagy tilos időszakok, mint a felmondás esetén, és a felek nem kötelesek megindokolni, hogy miért döntöttek a munkaviszony megszüntetése mellett. A törvény is éppen csak megemlíti, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel is megszüntethető [Mt. 64. § (1) bekezdés a) pont], annak tartalmával külön nem is foglalkozik. Ennek ellenére mégis széles körű bírói gyakorlat alakult ki a közös megegyezéssel kapcsolatos ügyekben – ami azt mutatja, hogy a látszólag egyszerű szabályok ellenére sem sikerül zökkenőmentesen alkalmazni a jogintézményt. A cikk a szerző válogatása alapján a közös megegyezéssel kapcsolatos olyan kulcspontok körül kialakult bírói gyakorlatot mutatja be, amely a mindennapokban segítheti a feleket a közös megegyezés megkötésekor. A cikk a gyakorlatiasság érdekében a törvényi részletszabályokra is csak utal, inkább azok gyakorlati megjelenésére koncentrál.
Vagyonmegosztás Mivel sajnos hazánkban a házassági szerződéseknek még mindig nincs nagy hagyománya, így általában a felek csak váláskor szembesülnek azzal, hogy milyen nehéz meghatározni, hogy ki mennyit tett a közösbe az eltelt évek során. A törvény szerint ugyanis a házasság fennállása alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül és az a feleket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házasság alatt vásárolt ingatlan, ingóság, de még a megkeresett munkabér is közös és azon egyenlően kell megosztozni. Azonban nemcsak a bevételek, hanem a tartozások, kötelezettségek is közösek. Ha például az egyik fél a házasság fennállása alatt személyi kölcsönt vett fel, akkor a tartozás megfizetésére mindkét fél köteles. Ha nem sikerült megegyezni, hogy kinek mennyi jut a válás után, akkor a vagyon megosztásáról a bíróság hosszas és költséges bizonyítási eljárás (számlák, szerződések, bankszámlakivonatok becsatolása, tanúk meghallgatása) után dönt. A helyzetet nagyban tudja egyszerűsíteni, ha a felek rendelkeznek házassági vagyonjogi szerződéssel, ami rendezi vagyoni viszonyaikat.