A könyv1992 augusztusábandebütált a New York Times bestseller -listáján, és lassan az első helyre emelkedett, és több mint három évig (164 egymást követő héten), 1995. október 8 -ig maradt a listán. Film adaptáció A Madison megyei hidakból 1995 -ben készült azonos című film, amelyet Richard LaGravenese adaptált és Clint Eastwood rendezett. Főszerepben Eastwood és Meryl Streep. Zenei adaptáció A Madison megyei hidak Tony -díjas musicalt alakítottak át Jason Robert Brown zenéjével és szövegével, valamint Marsha Norman könyvével. A musical premierje a Williamstowni Színházi Fesztiválon volt 2013. augusztus 1 -én. Bartlett Sher rendezésében Elena Shaddow szerepelt Francesca és Steven Pasquale szerepében. A musical előzeteseket kezdett a Broadway -n a Gerald Schoenfeld Színházban 2014. január 17 -én, és hivatalosan 2014. február 20 -án nyitották meg, Kelli O'Hara Francesca szerepében és Steven Pasquale Robert Kincaid szerepében. Bartlett Sher rendezte, a díszleteket Michael Yeargan, a jelmezeket Catherine Zuber, a világítást pedig Donald Holder készítette.
Az 52 éves Robert Kincaid magányos vándor, aki sajátos értékrend szerint él. A történet elején lehetőségünk nyílik megismerni a jellemét és személyiségét erősen formáló múltat, aztán szépen lassan áthaladunk a jelenbe, amikor is megérkezik Madison megyébe, hogy a National Geographic számára lefényképezze a megye fedett hídjait. Francesca Johnson (45 éves) férjével és két gyermekével egy Madison megyei farmon él. Vagyis nincs egyedül, mégis magányos, hiszen érzékenysége, intellektusa és művészi érzéke nem talál megértésre az egyszerű farmerek között, de még családja sem tud mit kezdeni ezekkel az értékekkel. A boldogtalanság és magány – amely közös bennük – szinte már találkozásuk pillanatában egymás felé sodorja a két embert... és így lesz egy hétköznapi találkozásból szinte már-már éteri finomságú szerelem. Ám a Sors csupán négy napot engedélyez nekik arra, hogy átéljék egymással a tökéletes harmónia és boldogság érzését, amelyre minden ember vágyik, mégis csak a kiválasztott keveseknek adatik meg.
Waller, Robert James: Madison megye hídjai (Hangoskönyv) - YouTube
- Igen? - Francesca ránézett. Úristen, mennyire szeretem, gondolta. Bizonytalanság fogta el. Még többet kívánt belőle, hogy soha ne érjen véget. - Bújj be a farmerba és pólóba, ami tegnap volt rajtad, meg egy szandálba. Semmi mást ne vegyél föl. Szeretném lefényképezni, milyen vagy ma reggel. Egy fénykép, csak mi kettőnk számára. Francesca fölment. Lába remegett attól, hogy egész éjjel a férfi köré fonódott. Felöltözött, aztán kimentek a legelőre. Itt készítette Robert a képet, amelyet az asszony minden évben elővett. " A fotósként és zenészként is ismert Robert James Waller amerikai író 1939-ben született. Első regénye, a Madison megye hídjai néhány évvel nyugdíjba vonulása után, 1992-ben jelent meg, és elsöprő sikert aratott. A több mint húsz évvel ezelőtt írt regény semmit sem veszített érvényességéből, erejéből: a mindent elsöprő, örök szerelemről szóló művet azóta is újabb és újabb generációk fedezik fel maguk számára. A Könyvjelző magazin 2014. márciusi számában megjelent cikk: Négynapos szerelem A(z) Madison megye hídjai (Könyv) szerzője Robert James Waller.
156 Robert James Waller Alexandra Kiadó, 2014 184 oldal Első megjelenés 1992-ben. Magyar fordításban először 1994-ben. Romantika a konyhában Komoly érzelmeket váltott ki belőlem a könyv. Vágyat, hogy a földhöz vágjam, és talán ugráljak rajta egyet-kettőt. Kicsit magas benne ugyanis az egy oldalra eső közhelyek száma. Tudom, hogy illik szeretni ezt a könyvet, és az ebből készült filmet (mondjuk az tényleg jobb volt, még ha nem is tette magasra a lécet maga a regény), de én minden igyekezetem ellenére képtelen vagyok rá. Nem szeretem, ha egy író rögtön magyarázkodással kezdi a könyvét, hogy tulajdonképpen miért is írta meg. Ez olyan mintha előre elnézést kérne azért, mert a történet uncsi, érdektelen, és talán még amatőr is. Nem mondom, hogy a Madison megye hídjai uncsi, érdektelen vagy éppen amatőr. De veszélyesen közel van hozzá. Azt hiszem, azért született meg Robert James Waller regénye, hogy egyszer Meryl Streeppel versenyt hüppöghessünk a filmet nézve. Nos, a hüppögés szabadon választott.
Összefoglaló "Vannak történetek, amelyek a countrydalokhoz hasonlóan mezők füvéből, országutak ezreinek porából születnek. Ez a történet is ilyen. " Robert James Waller klasszikussá vált első regényében a váratlan és minden ízében igaz szerelem szívszorító történetéről mesél. Az érzésről, amely örökre megváltoztatja egy asszony és egy férfi életét. Az 1960-as évek Amerikájában Robert Kincaid fotográfus a National Geographic megbízásából járja Madison megyét, hogy képeket készítsen a híres fedett hidakról. Itt ismerkedik meg Francescával, aki egy helyi farmer feleségeként a világtól elzártan él, nagyon is távol kerülve fiatalsága intellektuális környezetétől. Amikor az ismeretlen férfi útbaigazítást kér tőle, hirtelen ötlettől vezérelve felajánlja, hogy elkíséri őt, s ezzel fenekestől borítja fel addigi megszokott életét. A két magányos ember visszavonhatatlanul, első pillantásra egymásba szeret, s újra rátérnek arra az ösvényre, amelyről azt hitték, örökre elveszett: az egymáshoz tartozás, az erotika, a költészet varázslatos birodalmába.
Elolvastam pár értékelést a könyv elolvasása után, és kicsit meglepődtem, hogy jó pár ember szerint ez egy gyönyörű szerelmi történet, jó adag romantikával fűszerezve. Szerintem pedig egy szépen előadott megcsalás, árulás krónikája, ahol egy lelkiismeretet nem ismerő, középkori válságban szenvedő nő eljátssza a végzet asszonyát. Négy napért elárulja a férjét, a gyerekeit. A család házában szeretkeznek, abban az ágyban ahol több éve a férjével is, abban a konyhában ahol a családdal összegyűlnek, és még folytathatnám. Elárulta a férjét, elárulta a szeretőjét, aztán arra hivatkozva, hogy Ő tisztességes asszony marad az utált farmon, és sóhajtozik még vagy húsz évig. Aztán halála előtt még levelet ír a gyerekeinek, leírva, hogy mekkorákat hempergett!!! egy idegen férfival a házukban, és, hogy mennyire más volt ez a férfi mint az apjuk... Ha ezt valaki az ismerősünkként meséli el, mit mondanánk neki?? Hogy de jó, de szép!! Gratulálok!!! Biztosan nem. Robert viszont igazán megszenvedte, hogy a nő nem tartott vele, élete végéig azért utazott a világ számos tájára, nehogy újra Madison megyében találja magát.
Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című verse 1823-ban keletkezett Csekén. A költő három hónapig dolgozott rajta (február-április). Mivel közvetlenül a Himnusz után írta, a Himnusz párversének nevezik. Nyomtatásban csak 1828-ban jelent meg. Meddő erőfeszítések, kielégítetlen vágyak tették lehangolttá a költőt ez idő tájt. Kölcsey Ferenc: VANITATUM VANITAS | Verstár - ötven költő összes verse | Reference Library. Céljainak elérhetetlensége fásultságot, közönyt eredményezett. Helyzete hasonló volt, mint Berzsenyi Dánielé: elszigetelten kellett élnie vidéki birtokán (a városi élet vonzotta, de anyagilag nem engedhette meg magának, hogy Pestre költözzön). A műveletlen földesúri társaság elkeserítette, nem talált megfelelő szellemi közegre lakóhelyén. A költői-tudós becsvágy és a falusi gazdálkodói életforma ellentéte feloldhatatlan problémája volt neki is, ami letargiába sodorta. 1815-17 környékén súlyos lelki válságot élt át, ráadásul Kazinczytól is elhidegült, levelezésük megszakadt. Pesszimizmusa, ingerlékenysége arra késztette Kölcseyt, hogy korábbi ideáljait is megtagadja. Kiábrándult abból az elképzeléséből, hogy a világot valamilyen elvont rend, igazság és tudatos célszerűség irányítja.
A világ értelme (ha egyáltalán van) megragadhatatlan az ok és a cél fogalmaival, éppen ezért kutatni sem érdemes. Az idézet az Ószövetségből való, a bölcs Salamon király által szerzett Prédikátor könyvéből. Salamon refrénszerűen ismételgeti ebben: "minden hiábavalóság", a költő a királyt felhasználva, álarcként maga elé téve elemzi a lét, a természet, a történelem állapotát. A cím jelentése hiúságok hiúsága, mint figura etimologica a fogalom felfokozott teljességét fejezi ki. A vers 1823-ban, a Himnusszal egy időben íródott, ugyanaz a pesszimizmus, kiábrándultság, cinizmus és szélsőségesség jellemzi. A cím barokkos, elmélkedő verstípusra utal, amelynek témája a világiasság és az istenfélő vallásosság ellentéte. Nagy indulati töltése ellenére szerkesztett, tudatosan kimunkált alkotás. Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. Három versszak (2, 7, 8) a léttel, négy versszak (3, 4, 5, 6) a történelemmel foglalkozik. Arányaik alakulása (3:4=4:7) megfelel az aranymetszés szabályainak. Az első versszakban a költő az olvasókat szólítja meg, s megjelenteti a sententiát, amire a vers egésze épül: "Mind csak hiábavaló! "
Az ubi sunt felsorolás nemcsak neveket tartalmazhatott, hanem a világ szépségeit, értékeit is felsorolhatták, amelyekről a végén kijelentették, hogy minden elveszett, eltűnt, elmúlt. A választ időnként elhagyták, és csak a kérdést és a felsorolást tartalmazták a versek. A formulát alkalmazó legismertebb költő a francia Francois Villon. Tőle származik a szállóigévé lett "Hol van már a tavalyi hó? " mondás is. Kölcsey ferenc vanitatum vanitas elemzés. Ami Kölcseyt illeti, a formulát más verseiben is alkalmazta (erre épül például a Zrínyi éneke, amelyben háromszor kérdezi: Hol van a hon? A vers értelmezése A vers beszélője a költő, aki közvetítésre vállalkozik nemzete és az Isten között. Nem a saját nevében beszél tehát, hanem egy közösség nevében, amellyel azonosul, de el is különül tőle, hiszen olyan vonásait is látja, amelyeket csak külső szemlélőként (távolságot tartva) lehet észrevenni. Az első és az utolsó versszakban – vagyis a keretversszakokban – egyértelmű ez a közvetítő szerep, hiszen a beszélő E/3. személyben beszél a magyarságról.
(E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. )
2020. szeptember 21. Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó Mind csak hiábavaló! Földünk egy kis hangyafészek, Egy perchozta tűnemény; A villám és dörgő vészek Csak méhdongás, s bolygó fény; A történet röpülése Csak egy sóhajtás lengése; Pára minden pompa s ék: Egy ezred egy buborék. Kölcsey Ferenc költői világa | zanza.tv. Sándor csillogó pályája, Nyúlvadászat, őzfutás; Etele dúló csordája Patkánycsoport, foltdarázs; Mátyás dicső csatázási, Napoleon hódítási, S waterlooi diadal: Mind csak kakasviadal. A virtus nagy tűneményi Gőz, mit hagymáz lehele; A kebel lángérzeményi Vértolúlás kínjele; A vég, melyet Sokrat ére, Catonak kihulló vére, S Zrínyi Miklós szent pora Egy bohóság láncsora. És ti bölcsek, mit hozátok Ami volna szép s jeles? Mámor bírta koponyátok, Plato s Aristoteles. Bölcselkedő oktalanság, Rendbe fűzött tudatlanság, Kártyavár s légállítvány Mindenféle tudomány. Demosthén dörgő nyelvével Szitkozódó halkufár; Xenofon mézbeszédével Rokka közt mesére vár; Pindár égi szárnyalása Forró hideg dadogása; S Phidias amit farag, Berovátkolt kődarab.