Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. aug 5. 13:00 /Illusztráció: Northfoto Egyelőre nem tudni, mikor adják át az egyes szakaszokat. Még el sem kezdték kiépíteni a Balatont Budapesttel összekötő kerékpárutat, pedig már készen kellene lennie – írja az Index a G7 cikkére hivatkozva. Itthon: Lesz Budapest-Balaton bicikliút | hvg.hu. Miután Révész Máriusz kerékpározásért felelős kormánybiztos két éve az Indexnek azt mondta, reményei szerint idénre elkészül az út, most a G7 munkatársai újra érdeklődtek arról, hogyan is áll a projekt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési (NIF) Zrt. válaszukban elárulták, a Budapest–Etyek útvonal felújításával kezdődnek majd el a munkálatok. A munkaterületet augusztusban adják át, és egy 5, 6 kilométeres szakaszon állítják helyre az útburkolatot. Még érthetetlenebb a csúszás, ha figyelembe vesszük, hogy sok helyen nincs is szükség új nyomvonal kiépítésére, elég csak felfesteni a jelzéseket a már meglévő utakra, vagy táblákat kihelyezni. A felfestést már ebben a hónapban megkezdik, ám az első szakasz építésének engedélyköteles részei még nem tartanak itt, nem zárultak le az előkészítési munkák és a közbeszerzések.
Augusztus második felében folytatódik a felújítás, önálló szakaszok épülnek, jellemzően 3 méter szélességben. A további ütemekben előreláthatóan 2021 tavaszáig teljesen megújul a Balatoni Brigakör. Fotó: Pixabay Az infrastruktúra-fejlesztéssel párhuzamosan bővítik a kerékpáros szolgáltatásokat a Balaton környékén. Példaként említette, hogy a Magyar Kerékpáros Szövetség bevonásával 1, 2 milliárd forint uniós támogatással 800 kilométer túraútvonalat jelölnek ki a térségben, és három nagyobb kerékpáros szolgáltató központot hoznak létre a Balatoni Bringakör mentén, Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron. A projekt megvalósítása már elkezdődött, a tervek szerint 2020 őszén fejeződik be. Zajlik továbbá a Tiszafüred és Poroszló kerékpárút építése 4, 2 milliárd forintból. Kiépül 6, 6 kilométer bicikliút, ezzel a Tisza-tavat teljesen körbe lehet majd kerékpározni. Megkezdődött a Budapestet a Balatonnal összekötő bicikliút építése | BudaPestkörnyéke.hu. A fejlesztés várhatóan 2020 tavaszán fejeződik be. Épül Tokaj és Rakamaz között a még hiányzó kerékpárúti szakasz, a Pomáz és Szentendre, valamint a Hatvan és Apc közötti bicikliút.
Még az idén megkezdődik a Budapest-Balaton közötti kerékpárút kivitelezése. A beruházás során mintegy 110 kilométer hosszúságú útvonal épül ki. Befejeződött a napokban a Balatoni Bringakör komplex felújításának első üteme is. Augusztusban folytatódik a munka. Most Magyarországon 9100 kilométer épített kerékpárút van. A tervek szerint 2030-ra 15 ezer kilométer épített és kijelölt kerékpárút lesz. Még az idén megkezdődik a Budapest-Balaton közötti kerékpárút kivitelezése. Jelentős részén 3 méter szélességű önálló bicikliút épül, a további szakaszokat pedig alacsony forgalmú utakon, mezőgazdasági utakon jelölik ki – mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára egy háttérbeszélgetésen. Budapest balaton bicikliút hotel. forrás: Pixabay Beszélt a Balatoni Bringakör komplex felújításáról is, amelynek első üteme hamarosan befejeződik. 670 millió forintot fordítottak a balatoni bicikliút eddigi javítására. Az első ütemben a 220 kilométeres teljes brigakörből 42 kilométeren megerősítették és javították az burkolatot, több tájékoztató táblát helyeztek ki.
Ha hazánk két legfrekventáltabb pontját kéne összekötnöm a térképen, akkor biztosan húznék egy egyenes vonalat a fővárosunk és a Balaton között. Nemcsoda, hogy egy kis hiányérzetük volt ezen a téren a biciklistáknak eddig, viszont már nem sokáig kell ezzel együtt élni. Épül a bicikliút Budapest és a Balaton között! Budapest balaton bicikliút 2. Bicikliút épül Budapest és a Balaton között A Balaton körül már van bicikliút, bár a legjobb információink szerint itt-ott elég rossz állapotban van, nyaranta mégis az egyik kedvenc helye a profi, és hobbi biciklistáknak egyaránt. Sokan indulnak el minden évben, hogy körbe kerüljék a magyar tengert, és jó hír, hogy nemsokára már akár Budapestről is le lehet tekerni csobbanni egyet, ugyanis folytatódik a Budapestet és Balatont összekötő kerékpárút építése. Így áll most a fővárost és Balatont összekötő bicikliút A közel 110 kilométer hosszú balatoni kerékpárút nyomvonala Etyek felé tesz egy jelentősebb kitérőt, ezért áthalad Biatorbágyon is. Az Etyekig tartó, 2, 4 milliárdos összértéken meghirdetett első szakasz építését a KM Építő Kft.
A 28 tagországból 22-en vezették be a minimálbért. Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország nem alkalmaz minimálbért. Csoportosítás a minimálbér szempontjából A statisztikai hivatalok egyik tagállamban sem készítenek kimutatást arról, hogy hányan élnek minimálbérből. Az összeghatárok alapján azonban három nagy csoportja osztják az országokat. A legmagasabb kategóriába az 1467 euró/hónap feletti országokat sorolják, ilyen Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Hollandia és Luxemburg. Középkategóriába, a 618-791 eurós minimálbérrel Görögország, Portugália, Spanyolország, Málta és Szlovénia tartozik. A legalacsonyabb minimálbérrel, 233-431 Euró/hónap rendelkezik, Románia, Litvánia, Magyarország, Csehország, Lettország, Szlovákia, Horvátország, Észtország, Lengyelország. (forrás: Eurostat 2016. január) Az Európai Unió országainak 2016 évi alakulását havi bontásban a következő linken találhatjuk: Eurostat (earn_mw_cur) Az Unió minimálbér statisztikáját jól szemlélteti a linken található grafikon.
Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelvjavaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására. A magyar baloldal üdvözölte a kezdeményezést, bár nem arról szól, hogy mindenhol egységesítsék a legkisebb fizetés összegét. Az Európai Bizottság most előterjesztett dokumentuma nem kötelezi a tagállamokat a törvényben előírt minimálbérek bevezetésére, és nem határoz meg közös minimálbérszintet sem. Természetesen nem fognak a munkavállalók minden országban azonos összegű minimálbért kapni. Gondoljanak csak bele, ha holnaptól Bulgáriában ugyanakkora minimumfizetést kapnának a dolgozók, mint Luxemburgban, a bolgár gazdaság összeomlana. Ez lehetetlen, és ez felelőtlenség is – jelentette ki Nicolas Schmit, foglalkoztatásért felelős – egyébként luxemburgi – uniós biztos. Az Európai Bizottság javaslata egy keretrendszer megteremtésére vonatkozik, amely a minimálbér meghatározásánál egy kiszámítható és méltányos keretet biztosít a munkavállalóknak.
A minimálbér nem magyar sajátosság, az Európai Unió 22 tagállamában már bevezették. Hazánkban 1989-ben vezették be a minimálbért, melynek összege havonta 17. 000 Ft volt. A rákövetkező években az összeg növekedett, azonban értéke az inflációtól függően folyamatosan változott[1]. 2016. január 1-től, a Kormány 454/2015. (XII. 29. ) rendelete szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére 111. 000 Ft és a kormány bejelentette, hogy 2017-re újabb, 5, 1%-os emelést tervez. Ennek összege a mostani tervek szerint jövőre 116. 661 forint lenne. A minimálbéremelés mellett a tervek szerint a jelenlegi bruttó 129 ezer forintos bérminimum (454/2015. ) ndelet) is 135. 579 forintra emelkedik. Minimálbérek alakulása az Európai Unióban 2016. január 1-én (Az értékek a 22 Európai Uniós országot mutatják, ahol bevezették a minimálbért. )
chevron_right Európai minimálbér: irányelvjavaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 10. 28., 22:07 Frissítve: 2020. 28., 22:10 Az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására – közölte Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke. A koronavírus-járványt követő fellendüléshez, valamint a méltányos és erős gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unióban biztosított legyen a tisztességes megélhetés, és ebben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak – hangsúlyozta Von der Leyen. A megfelelő szinten megállapított minimálbérnek nemcsak pozitív társadalmi hatása van, hanem szélesebb gazdasági előnyökkel jár, mivel csökkenti a bérek közötti egyenlőtlenségeket, segít fenntartani a belföldi keresletet és még inkább munkavállalásra ösztönöz.
Az európai minimálbér bevezetése nem csak egy gazdasági és társadalmi probléma kezelése, hanem a tagállamok szuverenitását is érintő kérdés. A hétvégén megrendezett portói szociális csúcstalálkozó egyik legfontosabb eredménye az elfogadott Portói nyilatkozat volt. Ennek központi témája az uniós társadalmi és szociális problémák közös kezelése, valamint a szociális Európa megteremtése. A konferencia célkitűzéseiről és eredményeiről bővebben itt és itt írtunk. Annak ellenére, hogy minden tagállam képviselője támogatta a nyilatkozat alapelveit, egy nagyon fontos kérdésben mégsem sikerült közös álláspontot kialakítani. A vitás kérdés lényege tulajdonképpen az Unió hatásköreit érinti, így az Európáról alkotott különböző elképzelések miatt az európai minimálbér bevezetésében nem sikerült megállapodni. A kérdés nem újkeletű, hiszen már 2017-ben a göteborgi csúcstalálkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői, valamint vállalkozások és szakszervezetek képviselői közösen elfogadták a szociális jogok európai pillérét.
Készítse el azt a tervet, amely alapján pontosan meg lehet határozni, hogy egyes tagországokban milyen mértékű minimálbérre van szükség a tisztességes megélhetéshez. A Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője, Dobrev Klára által jegyzett iránymutatás szerint meg kell szüntetni az egészségügyi egyenlőtlenségeket, ezért a jelentés európai egészségügyi unió létrehozását sürgeti. Felhívja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre foglalkoztatásmegőrző intézkedéseket, valamint támogassanak rugalmas munkaszervezési formákat a munkahelyek megőrzése érdekében. A tartós munkanélküliség megelőzésére fektessenek be a hatékony, aktív munkaerőpiaci politikákba, az oktatásba, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba. (MTI)