Vélemény: A megjegyzés rovatod le se tolják! Már nem először történt, hogy következő heti DÁTUMOS megrendelést kihozták előző héten! Tehát csak napot nézik, dátumot, és mint kiderült megjegyzést sem! És még a kiszállító is átveri az embert és azt állítja, hogy az amit kértél, miután jelzed, hogy te nem erre a napra rendeltél! Aztán jó eséllyel a következő héten nem kap az ember semmit, ha átvette a rossz napon, ha nem! Mellesleg ízre nincs baj azzal az étellel(ételekkel), amit az ember embereknek tűnek. Azt még elnézné az ember, ha 1x, lenne a meló, érthető, de 2x, és mikor az ember jelzi is, mint rendelésnél, mind a kiszállításnál is. Szent Benedek Gyógyszertár - Öskü Önkormányzati Weboldala - Információ. És nem figyelnek rá. Telefonon meg lerázzák az embert, mert magyarázat miért...! A fél igazság se igazság, főleg, hogy papír forma szerint nem azt és nem aznap, és a kiadó embernél is rákérdez az ember. Főleg mikor random kiszállítás van és reggel 8 és 12 vagy 14 óra között szállítanak. És pont kora reggel 8kor találják be az embert, mikor nincs teljesen magánál.
Abban az esetben ha nem ismerős a környéken, útvonaltervező is segíti a gyógyszertár megtalálásában.
Új szolgáltatóra bukkantál? Küldd el nekünk az adatait, csatolj egy fotót, írd meg a véleményed és értekeld! Koncentrálj konkrét, személyes élményeidre. Írd meg, mikor, kivel jártál itt! Ne felejtsd ki, hogy szerinted miben jók, vagy miben javíthanának a szolgáltatáson! Miért ajánlanád ezt a helyet másoknak? Értékelésed
Egy korszak vége: Kádár János temetése 2012. május 26. 16:13 Huszonhárom évvel ezelőtt, 1989. július 14-én, alig egy hónappal a monumentális Nagy Imre-temetés után újabb nagyszabású tiszteletadásra került sor Budapesten: a Kerepesi úti temetőben végső nyugalomra helyezték Kádár Jánost. A 20. századi magyar történelem meghatározó, egyben ellentmondásos politikusa 1956-tól 1989-ig állt a pártállami rendszer élén. Kádár véreskezű zsarnokból vált a szocialista rendszer "legvidámabb barakkjának" elfogadott vezetőjévé. Belföld: Kádár János és a rózsatövisek - NOL.hu. 56-os hatalomra jutása után százakat végeztek ki, ezreket börtönöztek be vagy internáltak, politikai perek sorával félemlítették meg a lakosságot, őt magát közvetlen személyes felelősség terhelte Nagy Imre és társai halálra ítéléséért és kivégzéséért. A megtorlás kora 1963-ban amnesztiával ért véget: a rezsim kiegyezett az egyházakkal, az értelmiséggel, az "aki nincs ellenünk, az velünk van" szlogen jegyében a lakosságnak viszonylagos jólétet garantált. A fokozatosan emelkedő életszínvonal ára azonban a szabadságjogok korlátozása, az egypártrendszer elismerése volt, a kimondatlan alku értelmében az emberek feladták politikai jogaikat.
Az MTI beszámolója szerint a fekete drapériával borított aula közepén helyezték el az aranyszállal díszített, fekete bársonnyal és vörös lepellel letakart ravatalon a Kádár földi maradványait tartalmazó tölgyfa koporsót. A koporsót – amely mellett félóránkénti váltásban négy díszegyenruhába öltözött, fegyver nélküli kormányőr állt őrséget – egyetlen, vörös szegfűkből összeállított koszorú díszítette, szalagján az özvegy utolsó üzenetével: "El nem múló szeretettel, Mária. "Lelkiismereti gyötrődés" tette tönkre élete végén Kádárt - Blikk. " A Kossuth tértől több száz méteren át kígyózott a sor, több tízezren mentek el leróni a kegyeletüket – vagy esetleg vetni egy kaján pillantást a kommunista elnyomás egyik vezető figurájának koporsójára. Kádár Jánost végül a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Sírját 2007-ben ismeretlenek megbolygatták: elvitték Kádár koponyáját és feleségének, Tamáska Máriának urnáját is, valamint a sírkőre felírták: "gyilkosok 56". A rendőrség soha nem találta meg a tetteseket, és a koponya sem került elő. Kádár János sírja ma, rajta koszorúkkal / Fotó: Varga Imre Vannak azonban, akik Kádárt a mai napig szeretik: mint látható, sírján ma, 32 év elteltével is koszorúk és friss virágok találhatók.
Délután négykor indult a gyászmenet a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjához, a temetőben egyes becslések szerint százezres tömeg gyűlt össze. A koporsót díszsorfal között vitték a ravatalhoz, amelynél a párt- és állami vezetés tagjai álltak díszőrséget. Búcsúbeszédet Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Kolláth Pál, a Ganz Danubius Angyalföldi Hajógyár lakatos csoportvezetője mondott. Egy korszak vége: Kádár János temetése » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Kádár János megítélése máig vitákat gerjeszt, a halála óta eltelt huszonhárom év még nem volt elég ahhoz, hogy élete, működése, tettei végképp történelemmé váljanak. Személyisége évtizedeken át meghatározta Magyarország képét, rendszere mély nyomot hagyott a felnövekvő nemzedékek gondolkodásán, magatartásán. Az 1989-es rendszerváltozás után a "puha diktatúra" megszépítő messzeségbe került, viszont sokakban ma is nosztalgia támad az akkori biztonság után, feledve annak pusztító árát. Egy 2009-es felmérés szerint minden második ember a magyar történelem "inkább pozitív" szereplőjének látja az egykori pártvezetőt.
Belpolitika - Kádár János temetése Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1989. július 14. Kádár János, az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) nyugalmazott elnöke temetésén a koporsót a sírba helyezik a Mező Imre úti (1989 után Fiumei út) temetőben. Hátul az búcsúztató MSZMP és állami vezetők első sorában áll: Nyers Rezső (b), az MSZMP elnöke, Grósz Károly (b2), az MSZMP főtitkára, Németh Miklós (b3) miniszterelnök, Pozsgay Imre (b4) államminiszter, Straub F. Brunó (b5), az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás (b6), az Országgyűlés elnöke és Barabás János (j), az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A második sorban áll Vastagh Pál (b4), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Fejti György (j4), az MSZMP Központi Bizottságának titkára. MTI Fotó: Manek Attila Kádár János elkülönített sírhelyet kapott, a panteon központjától, a mauzóleumtól távolabbi oldalparcellában, így az tette a munkásmozgalmi panteon legfontosabb pontjává, amelyhez képest a centrális rész másodlagossá vált.
Kossuth Lajos e kornak volt kiemelkedő személyisége. A reformkorból akkor egyenes út vezetett az 1848/49-es forradalomhoz. A szabadság- harc, majd a leverését követő megtorlások súlyos vérveszteséget okoztak az országnak. Az életben maradtak legjobbjai közül sokan emigrációba kényszerültek. E nehéz időszakot végül egy olyan "kiegyezés" zárta le, amely utat nyitott az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Most újra "reformkor" van Magyarországon. Ám hisszük, hogy a történelmi sorrend ezúttal más lesz. Túl vagyunk vérveszteségeinken, halottainkat is eltemettük, végre tisztességgel. Most a "kiegyezés" következik. Ezt várja el a magyar nép és minden az országért, a nemzetért felelősséget érző politikai-társadalmi erő. – mondta Straub F. Brúnó Népszava 1989. július 12.
Kádár búcsúztatásán kilométernyi sor kígyózott a Kossuth-téren. Mindenki érezte, hogy lezárult egy korszak, az emberek különböző érzésekkel múltuk egy részétől búcsúztak. A halottat július 13-án ravatalozták fel az MSZMP KB székházában, a hat kandeláberrel körülvett ravatal mögött az elhunyt fényképét, előtte három kitüntetését (a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Szocialista Munka Hőse kitüntetés és a Nemzetközi Lenin-békedíj) helyezték el. A több tízezres tömeg hosszú órákon keresztül hömpölygött, sokan órákat várakoztak a tűző napon. A kegyeletadók áradata csak éjfél után csitult, majd másnap reggel hét órától ismét megnyitották a székház kapuját a búcsúzni vágyók előtt. A július 14-i gyászszertartást a televízió élőben közvetítette. A pártszékház aulájában 13 óra után kezdődött rövid, protokolláris megemlékezés az özvegy és a családtagok jelenlétében, elhelyezték koszorúikat az állami, társadalmi és politikai szervezetek képviselői, a külföldi delegációk, a munkatársak nevében Grósz Károly főtitkár vett végső búcsút.
Kádár 1968-ban hozzájárult a magyar részvételhez a prágai tavasz eltiprásában, de csak azután, hogy több találkozón sem sikerült meggyőznie a csehszlovák vezetőket reformjaik visszafogásáról. Ugyancsak 1968-tól "új gazdasági mechanizmus" néven piaci és decentralizációs elemeket tartalmazó gazdasági reform kezdődött Magyarországon, amelyet azonban néhány év múlva a Brezsnyevék támogatta dogmatikusok nyomására leállítottak. A rugalmasabb cenzúra szűkítette a tiltott, bővítette a támogatott és megtűrt szellemi termékek körét, egyúttal lehetővé váltak a turisztikai jellegű kiutazások Nyugatra. Magyarország a hetvenes évekre kiérdemelte a "szocialista tábor legvidámabb barakkja" elnevezést. Gulyáskommunizmus A "gulyáskommunizmus" az 1973-as olajár-robbanás és a reformok leállítása nyomán "kozmált oda". A társadalmi elégedetlenség egyre nőtt, értelmiségiek demokratikus ellenzéki csoportokat alakítottak, amire a nyugati kölcsönöktől függő, eladósodó hatalom erőtlenül reagált. Kádár 1985-ben Moszkvában találkozott először a peresztrojkát elindító, dinamikus szovjet vezetővel, Mihail Gorbacsovval, aki értésére adta, hogy reformokat vár tőle.