A Tisza nevében pedig egy merész lépésre szánja el magát: a rahói szeméttelepről bejelentkezve igen fontos üzenetet és kérést intéz Ukrajna jelenlegi elnöke, Volodimir Zelenszkij felé. A film nyitójelenete épp ide, Rahóra visz minket: hidegrázós képekkel és zenei aláfestéssel kísérve követjük végig Dimitry és utastársai lépéseit a rahói szemétlerakat felé, ami a Tisza töltésén található évek óta. Aki csak szemernyit is aggódik a környezete és a természet állapota iránt, a meghökkenés és a felháborodás után felteszi a kérdést: hogyan lehetséges ez? A kárpátaljai szeméthelyzetet és annak a Tiszára gyakorolt hatását kell megértenünk, ehhez pedig a helyszínre kell mennie a rendezőnek. Beregszászra vezet első útja, ahol 2019 szeptembere előtt nem létezett szelektív szemétgyűjtés. Viktor Buchynskyy és társa, Oleg ekkor indította el szelektív gyűjtőpontját Színes tartályok néven a város szélén, egy régi szovjet gyár udvarán. Itt már kora reggel zajlik a munka: érkeznek a hulladékok, szétválogatják és külön csomagolják őket, a veszélyes hulladékokat is begyűjtik.
– A fotelben ülve és kommentelve pedig nem lehet megmenteni a világot, tettekre van szükség. Furcsán működünk. Szembesülnünk kell a tetteinkkel ahhoz, hogy megértsük, mit okoz a kényelmünk, lustaságunk és a felelőtlenségünk – hangzik el A Tisza nevében című filmben a rendező, író, fényképező és vágó Ljasuk Dimitry szájából, amivel tulajdonképpen az elérni kívánt célt is megfogalmazta. Elgondolkodtató filmet készít, ami mellett a Kárpát-medencében élők semmiképp sem mehetnek el szó nélkül, de a vizek tisztasága globális probléma, tehát a Tisza esetén keresztül nagy tanulságokat tár fel minden egyes, a környezetére érzékeny ember számára. A félig magyar és félig ukrán származású Dimitry filmesnek és aktivistának nevezi magát. A Tiszán nőtt fel. Tavaly, a karantén idején azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Tisza-tó egyik szigetére költözött. Több filmet is készített már a Tiszáról vagy a Tisza-tóról, ebben az alkotásában útra kel, és Kárpátaljáról a Duna deltájáig követi a folyó folyását és a szemét útját, hogy megértse, miért kerül annyi hulladék a Tiszába és mit lehet ez ellen tenni.
16 MáRC, 2021 Öt országban rögzítette a kárpátaljai hulladékhelyzetről és következményeiről szóló munkáját az ukrán-magyar reklámszakember – írja a Magyar Narancs. Elkészült a Tiszában úszó szemét eredetét, sorsát bemutató új filmjével Ljasuk Dimitry. A reklámszakember Szentpéterváron született, édesapja ukrán, édesanyja magyar, egyéves korában költözött a család Magyarországra. Dimitry horgász édesapja révén 3-4 éves korától rendszeresen jár a Tiszához, és nagyon megszerette a folyót, különösen a Tisza-tó vidékét. Blogjában bemutatta a folyó szépségét a természetbarátoknak, első filmjét 2018 nyarán forgatta róla. "Annyira természetes közeg számomra, hogy mindennapjaim része lett. Aztán azért is ilyen erős a kötődésem, mert 6 évvel ezelőtt édesapám épp a Tiszán volt, amikor megállt a szíve. Sokkhatásként ért a hirtelen halála, de mintha az ő folyó iránti szeretete átszállt volna rám, megduplázva az én rajongásomat" – beszél erről a kapcsolatról a National Geografic által készített interjúban.
Mert nem csak ezen a két helyen szemetelnek és nem csak nálunk próbálnak tenni ellene. Amikor sajnálkozunk azon, hogy mi van a Tisza magyarországi szakaszán, akkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az alattunk lévő országok a magyar szemetet is "megkapják". Ezzel párhuzamosan már csak arra kéne figyelni, hogy mi is mindent megtegyünk a saját hazánkban a probléma megoldásáért. Mert ez Magyarországon is óriási gond, még mindig. Nyilván nagy előnyünk van Kárpátaljához képest ezen a területen. De pont annyira van lemaradva Ukrajna Magyarországtól, mint mi Dániától. Gondolj csak bele, ha nem lenne Budapesten szemétszállítás, akkor te mit tennél a szemeteddel? Hova tennéd? Az utca végére? Az erdőbe? Gyártelep mellé? Vagy a Rákos-patak partjára? Még mindig bőven akad Magyarországon olyan hely, ahol tonnaszámra borítjuk ki a szemetet, vagy pecázás, kempingezés, piknik után hagyjuk ott, amire már nincs szükségünk. Szóval a probléma ellen közösen kell tennünk. Minden egyes ember cselekedete számít.
Mindannyian kivesszük a részünket a szennyezésben és mindenhol vannak törekvések a felszámolására is. De ahhoz, hogy változás történjen mindenkinek tennie és változtatnia kell — és minden egyes ember tehet a probléma felszámolásáért. De vannak helyzetek, amikor a hétköznapi emberek és a szervezetek tehetetlenek. Ilyen például a rahói szeméttelep problémája, közvetlenül a Tisza partján. Ezért fordul a rendező Ukrajna elnökéhez Volodimir Zelenszkijhez. Maga a film egy üzenet az elnökhöz, a Tisza nevében. A film fő célja, hogy megértsük a problémát, és azt is, hogy milyen felelősséggel tartozunk a természet, a folyóink, tengereink iránt. Emellett megoldást próbál mutatni arra is, hogy mi emberek mit tehetünk azért, hogy a helyzet változzon. Mindezt egy aktuális és nagyon közeli helyszínen Kárpátalján. Az film nem hibáztat, nem felelősöket keres. Hanem biztat és remél. Történeteivel és megközelítésével emberközeli és életszerű. Stáblista: Linkek:
Vissza a cikkhez Merész szettekben pózoltak a sztárok a budapesti divathéten - Fotók Trokán Nóra fekete ruhája igazán sejtelmes választásra sikerült. Áttetsző szoknyája és szexi felsőrésze nagyon elegáns megjelenést kölcsönzött a színésznőnek, aki természetes szépségével tündökölt egész este. 22 / 24 Fotó: Femcafe/Kunos Attila Toplista 1 Gyomorforgató szörnyűségre bukkant vőlegénye számítógépén, azonnal lefújta az esküvőt a nő 2 Hatalmas orosz repülőgép érkezett Magyarországra - korábban nukleáris anyagokat szállított 3 Dühös anyósa házasságtöréssel vádolta meg a nőt, hajmeresztő bizonyítékot hozott fel ellene 4 Visszatér az eső: az ország ezen részén kell csapadékra számítani 5 Olcsó trükk - Így tudod használni a bevásárlókocsit, ha nincs nálad apró
Az elmúlt három hónap alatt 30 ezernél is több szavazat érkezett a hat kategória 30 jelöltjére, ami óriási növekedés az elmúlt évhez képest. Ezt természetesen nektek köszönhetjük, hiszen ahogy eddig is, most is a Glamour olvasói döntöttek a díjak sorsáról. Ezt hangsúlyozta a műsorvezető mellett a Glamour főszerkesztője, Maróy Krisztina is, aki este első díját adta át. A tavalyi év során először átadott az év hősnője díjat most a Romani Design vehette át. A hagyományos, tradícionális elemket modern megoldásokkal vegyítő márka célja, hogy esélyt adjon a hátrányos helyzetű tehetségnek, és képviselje a hagyományos értékeket. Trokán nóra nude art. A díjat a Romani Design ötletgazdája, Varga Erika vette át főszerkesztőnktől. A műsorvezetők közül megjósolhatatlan volt, hogy kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. Végül a zenei műsorvezetők, és a saját showműsorral rendelkező D. Tóth Kriszta elől Tatár Csilla vitte el a díjat. Könnyen előfordulhatott volna, hogy rögvest egy duplázással folytatódik a gála, hiszen a legjobb divattervező kategóriában Nanushkának már volt egy Glamour Women of the Year díja, hiszen a kategória első győztese annak idején még ő volt.
Mikor Hajdú... Bővebben