XIV. Lajos (Benoit Magimel), akit Napkirálynak hívtak, imádta a zenét és legfőképpen a táncot. Udvari zenészétől, a firenzei Giambattista Lully-tól (Boris Terral) és az udvari írótól, Moliére-től (Tchéky Karyo) a király nagyszabású, sokszereplős színpadi balettműveket rendelt. A ruganyos, jó táncos hírében álló ifjú király maga akarta mindig a főszerepet játszani: táncával megjelenítette végtelen hatalmát. Az udvar előtt Lully titkolta plátói szerelmét a király iránt. Király tálas zsuzsanna. A szenvedélyből pazar zenék születtek. Az aranyozott díszletek és kosztümök teljessé tették a földöntúli hatalom illúzióját. A Napkirály lábai előtt hevert olyankor a világ. Francia-belga-német játékfilm, 2000 A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Andrée Corbiau, Didier Decoin, Gérard Corbiau, Eve de Castro Zene: Jean-Baptiste de Lully Operatőr: Gérard Simon Rendezte: Gérard Corbiau Szereplők: Benoit Magimel (XIV. Lajos) Boris Terral (Jean-Baptiste de Lully) Tchéky Karyo (Moliere) Colette Emmanuelle (Ausztriai Anna) Cécile Bois (Madeleine)
Nehezen tudok ám betelni vele, de sose is ment könnyen. Olyan harmónia árad belőle, annyi elegancia! Végtelen könnyedség. Terápiás hatása van rám a fiatalembernek, úgy éljek, már amikor nem izgulom magam éppen halálra egy-egy meccs alatt. A videó kissé giccses, a zene gáz, de nem ez a lényeg… viszont! Egészen biztosan barok zene szól, amikor pályára lép és játszik. Valamiért a Napkirály meg a Lully -féle táncok jutnak róla eszembe. Tán az éle, tán a lábmunka, tán hogy ez is valami fenséges és arisztokratikus… tudja a bánat. Na jó, ennél azért egyszerűbb és letisztultabb a dolog. Nekem tetszik! Nagyon. (Lully meg feliratkozhat a hülye halálok örök ranglistájára. ) Posted by Celle on 2010. A király táncol (film, 2000) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu. február 9. Következő bejegyzés Reggel
Vagyis Lully tudatosan ellehetetlenítette riválisát. A Mozart–Salieri párhuzam fordított abban az értelemben is, hogy éppen Lully volt az, akiről azt suttogták, hogy megmérgezte vetélytársát, ami azonban csak mendemonda. A Lully–Cambert rivalizáláshoz hozzájárul még egy adalék: Lully olasz, és ezért meg kell küzdenie a korabeli francia társadalom idegen-, főleg olaszellenességével. A 17. század elején az olaszt tartották a kultúra nyelvének, de a franciák már kezdték terhesnek érezni az olasz muzsika hatását. A király táncol videa. Emellett volt egy politikai vetület is. Az itáliai születésű kegyencek gyűlöltté tették az olaszokat. Lajos apja, XIII. Lajos csak merénylet árán tudott megszabadulni firenzei születésű anyja harácsoló és dilettáns kegyencétől, a miniszterré és marsallá kinevezett Concinitől. Lajos anyja, Ausztriai Anna pedig baráti érzelmekkel viseltetett az ugyancsak itáliai születésű Mazarin bíboros iránt, akinek politikája ellen Fronde ("parittya") néven rendi, nemesi mozgalom bontakozott ki, amely belháborúba rántotta Franciaországot.
Ők kaptak minde fontos tisztséget, s mellé birtokokat. A török elleni védelmet azzal kezdte, hogy erős várakat építtetett a déli határoknál ( a határ menti várakat végvárak nak nevezték). A végvárak fenntartására a király új adókat is kivetett. Cseh királlyá és az akkoriban nagy rangot jelentő német-római császár rá is megválasztották. III. A zsinat A keresztény egyházban elszaporodtak a bűnök. 9. évfolyam – Onlinetöri. Zsigmond a Német-római Császárság uralkodójaként felelősséget érzett az egyházért. A bajok forrását abban látta, hogy a különböző országok egyházai egyszerre három pápát is elismertek. A helyzet rendezése érdekében ezért zsinatot hívott össze. A zsinatot az egyik német-svájci határon épült városban rendezték meg (Konstanz). A három pápa helyett egy újat választottak. A zsinaton eretnekségért elítélték Husz János prágai papot is. (máglyahalál) IV. Falvak és városok Zsigmond korában terjedt el a teljesen a föld fölé épített, több helyiségből álló parasztház. Tetejét szalmával vagy náddal fedték be.
– 9-ed: gabona, szőlő 9-edét be kell szolgáltatni. Egységes fellépés a kis- és középnemesek védelmére. Később terményadó lett.
2 Károly Róbert reformjai: A belső rend helyreállításával egy időben Károly Róbert hozzákezdett az ország újjászervezéséhez. Reformjai: 1. 2. 1 Hadseregreform: banderiális hadszervezet kiépítése. Bandérium = magánföldesúri hadsereg. (Aki nem tud 50 főt kiállítani az a vármegyei sereghez csatlakozik. ) 1. 2 Gazdaság i reformok: (A gazdasági reformokról bővebben a Károly Róbert gazdaságpolitikája című oldalon olvasható! 9magyar – Onlinetöri. ) Regálék (a királyi felségjogon szedett jövedelmek) bővítése: harmincadvám (a kereskedelmi cikkek megvámolása) pénzverés monopóliuma bányamonopólium a földtulajdonosoknak adta a bányabér 1/3-át (urbura=bányabér) Értékálló pénz bevezetése (aranyforint, ezüstdukát 1325-től) Kapuadó (18dénár évente, jobbágyportánként) Kamara felállítása (tárnokmester: Nekcsei Dömötör) Pápai jövedelmek 1/3 részének lefoglalása 1. 3 Aktív külpolitika: Dinasztikus kapcsolatok erősítése (Lengyelország, Nápoly) Déli befolyási övezetek visszaszerzése à Nándorfehérvár és Galambóc várát visszafoglalta kudarc: Horvátország, Havasalföld (Basarab vajda*) 1335 visegrádi királytalálkozó: Luxemburgi János és Lokietek Kázmér kibékítése kereskedelmi együttműködés Bécs ellen à Nagyszombat 1339 örökösödési szerződés III.