8. feladat - számtani sorozat (Matek érettségi felkészítő) - YouTube
Például, a sorozat egy ilyen sorozat. Szamtani sorozat összegképlet . A számtani komponens a számlálóban jelenik meg (kékkel jelölve), míg a mértani rész a nevezőben található (zölddel jelölve). A sorozat tagjai [ szerkesztés] Egy a kezdőértékű, d különbségű számtani sorozat (kékkel jelölve); és egy b kezdőértékű, q hányadosú mértani sorozat (zölddel jelölve) tagonkénti összeszorzásából adódó sorozat első pár tagja a következőképpen alakul: [1] Tagok összege [ szerkesztés] Egy számtani-mértani sorozat első n tagjának összege a következő zárt képletek valamelyikével számítható: Levezetés [ szerkesztés] A következőkben az első képlet levezetése következik. Mivel b mint szorzótényező minden tagban megtalálható, ezért elég csak a végén megszorozni az összeget b -vel, hogy a b értékét figyelembe vegyük, így a továbbiakban feltételezzük, hogy b = 1. A két egyenletet egymásból kivonva azt kapjuk, hogy majd az utolsó sort átrendezve megkapjuk, hogy Végtelen sorként [ szerkesztés] Az első n tag összegképletéből látható, hogy akkor konvergens egy végtelen számtani-mértani sor, ha |q| < 1, ekkor a határértéke Ha nem teljesül a |q| < 1 feltétel, akkor a sorozat konvergens, ha a és d nulla, ekkor a sor összege is nulla; alternáló, ha q < -1 (és a vagy d nem nulla); divergens, ha 1 < q (és a vagy d nem nulla).
1) Ha az első szám a 17, akkor a 10. szám a 26, a 20. szám a 36, a 30. szám a 46, és így tovább. A 17-et kivéve a többi szám olyan számtani sorozatot alkot, ahol a differencia 10, az első tag pedig a 26. Ha így értelmezzük a feladatot, akkor hamar észre lehet venni, hogy a feladatnak nincs megoldása, mivel a 26, 36, 46, stb. számok mind párosak, így ezek összege szintén páros, ha ehhez hozzáadjuk a 17-et, akkor az összeg páratlan lesz, márpedig az 1472 nem páratlan. Nem tudom, hogyan máshogyan lehetne értelmezni a feladatot, így ha leírnád a megoldókulcs szerinti végeredményt, talán ki tudnám találni, hogy "mire gondolhatott a költő". 2) Egy olyan számtani sorozat szerint olvas, ahol az első tag 22, a differencia 5. Ha n napig olvas, akkor az összegképlet szerint (2*22+(n-1)*5)*n/2=(39+5n)*n/2 oldalt olvas el a könyvből. Azt szeretnénk, hogy ez 385 legyen, tehát ezt az egyenletet kell megoldanunk: 385 = (39+5n)*n/2, ez egy másodfokú egyenlet, melynek (pozitív) megoldása n=~9, 1. Számtani Sorozat Képlet. A nem egész végeredmény csak azt jelenti, hogy a fenti szabályt követve nem fog pontosan a könyv végére érni, például ha az utolsó napon 50 oldalt olvasna, de csak 20 oldal van.
Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Mathematical methods for physics and engineering, 3rd, Cambridge University Press, 118. o. (2010). ISBN 978-0-521-86153-3
Összegre egyelőre ezt a képletet tudom adni: [(n+2)/3]*1+[(n+1)/3]*2+[n/3]*3,, ahol "[]" a szám alsó egész részét jelöli. Lehet, hogy van ennél egyszerűbb és szebb összegképlet is, egyelőre ez van. Módosítva: 5 éve 0
Alexander egy nappal anyja temetése előtt, 2010 február 11 -én, 40 éves korában lett öngyilkos. Felakasztva találtak rá gardróbjában. Az idegenkezűséget kizárták, illetve ezt támasztotta alá a designer búcsúlevele is: "Gondoskodjatok a kutyáimról". Alexander McQueen egy héten belül mutatta volna be legújabb kollekcióját a Paris Fashion Weeken. Abban a londoni Szent Pál székesegyházban temették el, ahol hónapokkal később, az őszi Londoni Divathétre összegyűlt szakmabeliek és hírességek skót dudaszóval kísért gyászmisén emlékeztek meg minden idők egyik legprovokatívabb és legfantáziadúsabb divattervezőjéről. Ördögpata-szerű cipői, meseszerű ruhakölteményei a természet és ember kapcsolatát kísérelte meg reprezentálni. Ha ezekre a ruhákra nézek, kifinomultságot érzek és misztikumot. Alkotásai szürreálisak, így bármelyik fantasie– filmben megállná a helyét. Halálát követően valóságosan megrohanták az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában az emléktárgyakra vágyó rajongók azokat a boltokat, ahol Alexander McQueen ruháit és kiegészítőit árusítják - közölték pénteken a kereskedők.
Öt és fél hónap alatt csaknem félmillió látogatója volt a Viktória és Albert Múzeum ban Alexander McQueen divattervező ruháiból rendezett nagyszabású kiállításnak Londonban. Az intézmény igazgatójának tájékoztatása szerint a vasárnap zárult tárlat volt a legsikeresebb a nagy múltú múzeum történetében. A BBC arról írt, hogy a Savage Beauty címmel rendezett kiállítás volt a valaha rendezett legnépszerűbb fizetős tárlat Nagy-Britanniában, és sokan e kiállítás kedvéért látogattak el először a Viktória és Albert Múzeumba. "Drámai, extravagáns, túlvilági" – a szigetország sajtója ezekkel a szavakkal jellemezte a nagysikerű kiállítást, amely a méltatások szerint egészen egyedülálló betekintést nyújtott a mindössze 40 évesen elhunyt divattervező világába. A tárlat 10 szekciójához az a John Gosling komponált és állított össze zenét, aki McQueen valamennyi divatbemutatójában közreműködött. Az utolsó két hétvégén a múzeum – eddig példa nélküli módon – éjszakába nyúlóan is fogadta az érdeklődőket.
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Alexander McQueen Született Lee Alexander McQueen 1969. március 17. [1] [2] [3] [4] [5] Lewisham Elhunyt 2010. február 11. (40 évesen) [6] [1] [7] [2] [3] Mayfair Állampolgársága brit [8] Foglalkozása formatervező divattervező művész Iskolái Central Saint Martins Kitüntetései British Fashion Awards (1996) British Fashion Awards (1997) British Fashion Awards (2001) Brit Birodalom Rendjének parancsnoka (2003) British Fashion Awards (2003) Halál oka akasztás Sírhely Kilmuir weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander McQueen témájú médiaállományokat. Alexander McQueen ( 1969. március 17. – 2010. február 11. ) brit divattervező. Életpályája [ szerkesztés] 1969. március 17 -én született London egyik külvárosában.