Március 19 és 24 között nem lehetett horgászni a Keleti-főcsatornán. Az ok roppant egyszerű volt, a közkedvelt horgászvíz több pontján pontyokat telepítettek. A Hajdú-Bihar megyei Horgász Szövetség március 21. -én 6000 kg halat vásárolt, több mint 3. 5 millió forint értékben a Bocskai Halászati Kft-től, melyet az Angyalházi, a földesi és szováti hídnál engedtek szabadon. A telepítés során két felügyelő ellenőrizte a halak mennyiségét és minőségét, mindezek ellenére vannak olyan horgászok, akik még így sem hiszik el, hogy az engedélyekből és pályázaton nyert pénzekből ennyi halat tesznek a különböző horgászvizekbe! A telepítést követően átlag négy napot adnak a halaknak arra, hogy magukhoz térjenek és új lakóhelyükön pontosan eligazodva, megfelelő búvóhelyeket találjanak. Haltelepítés a keleti főcsatornán 6. Ilyenkor tilos horgász és az ellenőrök a rendőrökkel karöltve ellenőrizhetnek. Forrás: SZOBOSZLÓ TV, Kiss K. Foto: Buzási László A hír támogatója: Minden ami Internet -> MCOnet Hungary:
Ma, azaz 2014 március 24. -én megtörtént a már nagyon várt amurtelepítés. Mint már előző cikkeinkben irtuk is, egy hosszú, bürokratikus engedélyezési folyamaton kellett hogy átessen a kérelem, amely számos hatóság asztalán hevert hónapokig, míg a tervből megvalósítás lett. A mai napon három a MOHOSZ által kezelt területen volt haltelepítés. A Keleti-főcsatornán ponty, a Látóképen, és a Fancsikán pedig amur telepítések voltak. A Fancsikai telepítésről készült beszámoló következik… A Fancsika-I-es tározó területén a 2012-es nagy halpusztulás óta hatalmas méreteket öltött a hínár elburjánzása. Haltelepítés a Keletin. Ennek oka az akkoriban szinte 100%-ban kipusztult amurállomány. Ezek a halak egészen kipusztulásig kordába tartották a hinár növekedését, és mivel az amur meleg nyári napokon a saját testtömegének megfelelő hínármennyiséget is képes elfogyasztani, nem volt gond a Fancsika-I elvadulásával. A Fancsika II-es tározón igaz nem volt halpusztulás, de a horgászok ott oly mértékben megritkították az amurokat, hogy ezen a vizen is elkezdődött a hínárburjánzás.
Igen, a sima Erőssel ha kellően erőset akarsz csonálni, bármit elsózol. Ez a tuti. Pláne, hogy az évek során az Erős "megszelidült": amikor bevezették, kb. olyan erős volt, mint a haragos. Aztán -- gondolom a nagyobb forgalom érdekében -- egyre gyengült.
A kapubálvány tetején megjelenik tavasszal egy kövér, sárga virág, aminőből a gyerekek láncot szoktak fűzni. Hogy került az oda? A manó tudja. A szél vitte oda még az ősszel. Ennek a virágnak voltaképpen semmi dolga nincsen az itt vázolt rajzban, csak éppen eszembe jutott, mint ahogy mindenféle eszébe ötlik az embernek annélkül, hogy tudná hogyan. Meglehet, hogy a Korláth grófok cimere juttatta az eszembe, mert ennek az alapszíne ilyen sárga; akárhányszor láttam a templomban, meg a hintójukon. Ezek a grófok is így forognak a világban. Valami szél fújja őket széjjel. Idehaza a kastély mindig üres, csak akkor járnak benne, mikor házasodnak, meg mikor temetkeznek. Az öreg grófasszonyhoz egy májusi napon levél ment Pórisba, hogy a fia, az István gróf olyan, mint az árnyék. Nem kell megijedni: nem beteg, csak éppen erőtlen. Zöld erős pista. Ha valaki el tudná mozdítani Budapestről, meg lehetne egy-két év alatt elpusztul. A levelet a család orvosa írta, s az öreg grófasszony még aznap elhagyta a leányát, meg az unokáit.
A gróf fölteszi a monokliját és körülnéz, hogy miféle zsidót csúfol a gyerek? Hát őt csúfolja! - No megállj, - mondja nevetve, - majd adok én neked búzát. Azzal feléje megy. A gyerek elhallgat. Néz. Egyszercsak futásnak ered. A gróf utána. A szűrben meg a nagy csizmákban nehéz a futás. A szűrt ledobja a gyerek, és a szíjnál fogva a kezén vonszolja. Jaj, de a gilicetüskékben megakadt a szűr, és a gyereket ott nyomja a gróf. - Jaj-jaj-jaj! - kiáltja a kis bojtár, - ne bántson, bácsi! És az arcát eltakarva, behuzza a fejét a vállai közé. - Jó, jó, hát ne félj. Mese az eltévedt villamosról – Wikiforrás. Ki vagyok én? Mi? A gyerek fölnéz. Piros, egészséges, gömbölyü képü kis kölyök. Nem lehet több nyolc évesnél. A szeme pilláján harmat gyanánt csillog a könnycsepp. De micsoda különös barna arc ez, micsoda erős orr és apró fekete hollószem! - Hogy hínak, fiam? - Pistának hínak, - feleli a gyerek, a nyájas hangra fölbátorodva. - Micsoda Pistának? Vállat vont. - Nem tudom. - Hát az apádat hogy hívják? - Azt? Azt Imrének hívják. - Micsoda Imrének?
A parasztok között otthon látszott meg ez különösen: minden parasztnak kék a szeme, kenderszínű a bajusza és gesztenyeszínű a haja. A grófasszony különben maga is barna volt, csakhogy az ő szeme nagy, s az arca nem hollószerü, csak afféle jóságos öregasszonyarc, aminőt gyakran lát az ember mindenfelé. Hogy a gróf mosolygott, ő is mosolygott, és csak néhány perc mulva kérdezte meg, mi jutott az eszébe? - Minden, - felelte a gróf, - ami kedves volt nekem gyerekkoromban. - Megtelegrafáltattam a tiszttartónak, hogy ön a régi szobáiba fog szállani. Zöld erős pistache. - Köszönöm, anyám. Estére Cornelius Nepost teszem a fejem alá és aggódni fogok, hogy reggel nem tudom elmondani hiba nélkül a jeles Epaminondast. A gróf ezzel elhallgatott. Hirtelen arra gondolt, hogy ünnepibe öltözött parasztok fogadjak őket, és hogy a kastély udvarán a pap majd üdvözlő beszédet szónokol, amire neki kell felelnie. Föltette a monokliját, és kedvetlenül nézett ki az ablakon. Az állomáson csakugyan várta őket a tiszttartó. A hintó előtt négy büszkén toporzékoló pej.
Ott ácsorgott sokáig, nézte magát a vízben, leült a lépcsőre, első két kerekét belelógatta a vízbe, és magában csilingelt búsan egy régi nótát, amit Hűvös Ivántól, a tanító bácsitól tanult... Aztán átment a hídon, felballagott a Gellérthegyre, és most már nagyon megijedt... Este lett, eső kezdett csepegni, és a kis villamos fáradtan leült egy kőre, és csendesen sírdogált magában... Egyszerre nagyon megéhezett... Búsan, sírdogálva ment vissza a városba... Nagyon éhes volt már, a kis lámpája elhomályosodott. Egy mellékutcában megállt, és kinézett a Körútra... Nálam ez a "kínai" kaja. A szójás csirkemell paprikával és kukoricával isteni ízkombináció szerintem. Még egy kis Erős Pista is belefér ha szeretitek csípősen. : glutenmentes. Éjszaka volt, a Körúton egy ember bandukolt végig. A kis villamosnak eszébe jutott, amit az iskolában tanult, hogyan kell az ügyes villamosnak megtámadni az embert, ólálkodni a mellékutcákban, és hirtelen ráugrani... A kis villamos megfeszült, kiszámította a távolságot, és hirtelen kipattant a mellékutcából. Abban a percben megfordult az ember. Jó kövér úr volt, testes ember. Összeütköztek. A következő pillanatban a kis villamos fájdalmasan felkiáltott.