Napjainkra a vakcinációnak köszönhetően teljesen eltűnt a fekete himlő, és immár több mint négy évtizede egyetlen megbetegedés sem történt a Föld országaiban. Az egykor rettegett fertőzés utolsó áldozata tragikus körülmények között vesztette életét. Mint azt megírtuk, a közelmúltban komoly sajtóvisszhangot keltett, hogy egy pennsylvaniai laboratóriumban fekete himlő címkéjű üvegcsékre bukkant egy takarító. Az ügyben még az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is vizsgálatot indított, mivel napjainkban csupán két magas biztonsági besorolású laboratóriumban tárolhatnak mintákat a fekete himlő vírusából (Poxvirus variolae). Az elővigyázatosság egyáltalán nem túlzott, elvégre az emberiség történetének egyik legpusztítóbb kórokozójáról van szó, amely emberek százmillióinak életét követelte a feltehetően háromezer évvel ezelőtti felbukkanását követően. A fekete himlő eradikációja a modern orvostudomány hatalmas sikere. Fekete himlő. Az első vakcinát még a 18. század végén fejlesztette ki ellene az angol Edward Jenner, a 20. század második felére pedig a széles körű oltási programnak köszönhetően végleg megszabadult az emberiség a félelmetes kórtól.
Nem foglalkoznak problémáival? Nálunk több száz orvos, specialista közül választhat. Egyszerre kérdezhet több tucat orvostól, egészségügyi szakembertől azonnal. Itt választ kap problémáira. Nem találnak Önre a páciensek? Több Pácienst szeretne? Szerezzen több pénzt tudásával! Regisztráljon most díjmentesen, és ajándékba adunk Önnek egy 10. 000 Ft értékű wellness hotel utalványt.
Főoldal Betegségek A-Z Felnőttkori fertőző betegségek Marburg-vírus-fertőzés 2021. 09. 29. Szerző: Szabó Emese Lektor: dr. Osvald Ákos infektológus, trópusi betegségek és belgyógyász szakorvos, dr. Kemenesi Gábor virológus Mi a Marburg-vírus-fertőzés? Több száz betegség rövid, érthető leírása tünetektől a gyógyulásig - betegséglexikon - Orvosok.hu tünetek, okok, lefolyás, diagnózis, terápia, megelőzés, életviteli tanácsok. A Marburg-vírus a filovírusok közé tartozik, ahová az ebola is, amelyhez hasonlóan szintén vérzéses lázat okoz. A kórokozó testnedvekkel terjed, az általa kiváltott betegség pedig magas lázzal, izomfájdalmakkal, vérhányással és belső vérzésekkel jár. A vírust hordozó denevérfajt a kórokozó nem betegíti meg, az annak csak rezervoárja, de egyes majomfajokra, illetve ritkán az emberre továbbterjedve súlyos betegséget okozhat. A Marburg-vírus azért kap komoly figyelmet, mert kevés az olyan potenciálisan halálos betegség, amely emberről emberre is terjedhet, de az általa okozott fertőzés ilyen. A Marburg-vírus-fertőzés előfordulása Marburg-vírus-fertőzés csak elvétve történik, a 2021 augusztusában Guineában regisztrált új eset inkább azért volt hírértékű, mert Nyugat-Afrikában a betegség eddig nem fordult elő.
A Marburg-vírus egyes majomfajokat is megfertőzhet, a velük való interakció - például az elpusztult majmok elfogyasztása - pedig szintén lehetőséget teremthet emberi fertőződésekre (hasonlóan, mint az ebola esetében). A vírus emberről emberre is terjedhet (váladékkal, hányadékkal, bármilyen testnedvvel, annak belélegzésével, nyálkahártyákra kerülésével), de elsősorban csak a beteget ápoló családtagok, egészségügyi dolgozók fertőződnek meg. A fertőzés csak akkor terjed könnyebben, ha a járvány már nagyobb embertömeget érint. Erre lehet példa a 2013 vége és 2016 eleje közti nyugat-afrikai ebolajárvány, amely 11 ezer halásos áldozattal és 30 ezer esettel zárult. Az ebola ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a vérzéses lázak nem azok a betegségek, amelyek könnyen szétterjedhetnek a világban (szemben például az új típusú koronavírussal). A Marburg-vírus-fertőzés tünetei A Marburg-vírus-fertőzés ugyanolyan tünetekkel jár, mint a többi vérzéses láz. Influenzaszerű panaszokkal, így lázzal és izomfájdalmakkal, elesettséggel és fejfájással indul, majd egy-két nap után vérzéses tünetek is jelentkeznek.
Helsinkiben ekkor már állt a szobra, és hamarosan Finnország egyik leggazdagabb embere lett. A portréjával nyomták a finn 10 márkást, aszteroidát és Finn Air-repülőgépet neveztek el róla, két amerikai elnök is fogadta, operát írtak és szobrokat formáztak róla – Paavo Nurmi vitán felül a huszadik század egyik legnagyobb hatású sportolója volt. Melyik labdajátékban szerezték a legtöbb olimpiai aranyérmet | magyarország. MARK SPITZ – amerikai úszó Mark Spitz Forrás: AFP/Staff Az olimpiai érmei: 9 arany, 1 ezüst, 1 bronz A 18 éves Mark Spitz kétszeres olimpiai (váltó)bajnokként tért haza Mexikóvárosból az Egyesült Államokba az 1968-as játékokról, de a 100 pillangó ezüstje és a 100 gyors bronza miatt maradt benne hiányérzet. Négy év múlva aztán bőségesen kárpótolta az élet, hiszen Münchenben valamennyi olyan számban győzött, ahol rajthoz állt. Nyert 100 és 200 gyorson, 100 és 200 pillangón, továbbá mindhárom váltóval, összesen hétszer. Aztán a Fekete Szeptember müncheni merénylete után a NOB támogatásával az amerikai haditengerészet az egyik Balti-tengeri német kikötőből Londonba menekítette, mert zsidó származású lévén jó esély volt rá, hogy a palesztinok célpontjává válik.
Hét aranyérmével ő minden idők legeredményesebb magyar olimpiai bajnoka, az aranyak mellé egy ezüst és két bronzérmet is nyert (egyik bronzérmét a tőrcsapat tagjaként szerezte). Ő az egyetlen, aki ugyanabban a versenyszámban hat egymást követő olimpián is aranyérmes tudott lenni. Gerevich Aladár három évtizeden át tartozott a legjobb vívók közé. Első olimpiai bajnokságát 1932-ben, huszonkét éves újoncként, a hetediket 1960-ban, ötvenévesen nyerte, a magyar sportolók közül ő szerzett legidősebben aranyérmet, s teljesítményének értékét növeli, hogy a II. világháború miatt két olimpia kimaradt az életéből. Korszerű kardvívás címmel könyvet írt, versenyzői pályája után edzősködött. Színt vallott az olimpiai bajnok úszó: Volt, hogy öngyilkosságot fontolgatott. 2010-ben, születésének századik évfordulója alkalmából az ő nevét vette fel a budapesti Nemzeti Sportcsarnok. A nők közül a legtöbb ötkarikás játékon Rejtő Ildikó tőrvívó vett részt: 1960-tól 1976-ig öt olimpián volt jelen és valamennyin a dobogóra állhatott: 1964-ben, Tokióban aranyérmes lett, ezen kívül három ezüst- és két bronzérmet is szerzett.
világháború miatt két olimpia kimaradt az életéből. Korszerű kardvívás címmel könyvet írt, versenyzői pályája után edzősködött. Legtöbb magyar olimpiadi aranyérem 2. 2010-ben, születésének századik évfordulója alkalmából az ő nevét vette fel a budapesti Nemzeti Sportcsarnok. A nők közül a legtöbb ötkarikás játékon Rejtő Ildikó tőrvívó vett részt: 1960-tól 1976-ig öt olimpián volt jelen és valamennyin a dobogóra állhatott: 1964-ben, Tokióban aranyérmes lett, ezen kívül három ezüst- és két bronzérmet is szerzett. Egerszegi Krisztina úszó és Keleti Ágnes tornász szerezte a legtöbb olimpiai bajnoki címet, öt-öt aranyérmet. Egerszegi három egymást követő olimpián - 1988-ban Szöulban (mindössze 14 évesen), 1992-ben Barcelonában és 1996-ban Atlantában - nyerte meg a 200 méteres hátúszást, Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott, s az aranyak mellett egy-egy ezüst- és bronzérmet is szerzett. (Egerszegi, avagy ahogy az egész ország ismeri, Egérke Dawn Fraser után a második úszónő, aki három egymást követő ötkarikás játékokon ugyanazon a távon győzött.
De egyébként is általában ott vagyunk a legjobb tízben. Pekingben sajnos betliztünk, számunkra csalódást jelentő három aranyat nyertünk, de remélhetőleg csak átmeneti a hullámvölgy. Nézd meg infografikánkon, melyik olimpián hány. Ezzel a technikával nyert Hajós Alfréd az 1896-os első újkori olimpián két olimpiai bajnoki címet, 100 (1:22, 2) és 1200 (18. 22, 2) yardos távon. Hajós minden karcsapásra az ellentétes oldali lábfejjel egy oldalra rúgó mozdulatot tett, a megemelt fej pedig segítette a tájékozódásban Az érdemi részét a bajnokságnak április 30-án kezdtük, amikor a legtöbb csapat 8-10, vagy akár 12 mérkőzést is játszott már. Mi addig mindössze egyet. Ezután felpörögtek az események. Az elmúlt másfél hónapban közel 20 meccset játszottunk le Olimpiai és világbajnok klasszisok szálltak vízre a Kajak-kenu MEFOB-on. Legtöbb magyar olimpiadi aranyérem filmek. Tíz éremmel az országok versenyében a 10. legtöbb érmet szerezte meg a magyar csapat a 4. Európai Egyetemi Játékokon. Minden jó, ha jó a vége! 10. és 12. helyet szerezték meg falmászó egyetemistáink a Falmászó EEB-n Splitbe olimpiai érmes Lasse Virtanent.
A nyári olimpiák történetének eddigi utolsó, 176. magyar aranyérmét a Csipes Tamara, Fazekas-Zur Krisztina, Kozák Danuta, Szabó Gabriella összetételű kajaknégyes (K-4 500 m) szerezte meg 2016-ban Rio de Janeiróban. Borítókép: