Egyre szaporodó kínai vakcinák Eddig négy koronavírus elleni kínai vakcinával oltanak: a Sinopharm-vakcinát a világ számos országában használják - Magyarországon is -, vészhelyzeti alkalmazását nemrégiben a WHO is jóváhagyta. Koronavírus: újabb kínai vakcinát engedélyeztek - HáziPatika. A Sinopharm vállalat másik oltóanyagát a Vuhani Biológiai Intézetben fejlesztették. Ezt Kínán kívül eddig az Egyesült Arab Emirátusokban vetették be, de csak korlátozott mennyiségben. A szintén kínai Sinovac biotechnológiai vállalat CoronaVac elnevezésű oltóanyagát szintén több országban - köztük Brazíliában - alkalmazzák, május eleje óta pedig már az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is vizsgálja. A CanSino Biologics vállalat Convidecia nevű vakcináját - ami a többitől eltérően egydózisos, és nem inaktivált, elölt vírust tartalmaz, hanem adenovírus- alapú - pedig Magyarországon is engedélyezték, ám vásárlására a megfelelő oltóanyag-ellátottság miatt végül mégsem került sor.
Na, ilyet még nem hallottunk! © Pexels/RfStudio Az elmúlt másfél évet szinte senki sem fogta fel, de az biztos, hogy óriási nyomot hagyott bennünk, hogy nemcsak bezárva kellett élnünk, de a szeretteinkkel is hosszú időre távolságot kellett tartani. Tavasszal azonban jött a jó hír, hogy elkészültek a Covid elleni oltások, amelyek többségével sokan szkeptikusak voltak, de egyre többen döntöttek a beadása mellett, hogy ezzel is elejét vegyék egy újabb hullámnak vagy a halálos kimenetelű megbetegedésnek. Természetesen köztudott, hogy ritkább esetekben mellékhatásai is lehetnek a védőoltásnak, ez pedig Amelia Millerrel is megtörtént. A nő a Pfizer vakcinát kapta, ami szó szerint hihetetlen dolgot művelt a testével. Legalábbis állítása szerint… Amelia, ugyanis úgy véli élő mágnes lett belőle. Igen, mindenki jól olvasta! A nő – akinek minden fém a kezéhez tapad – egy vele készült interjúban azt mondta, hogy fémes ízt érzett a szájában, amikor kialakult a különleges képessége. Ezt pedig be is mutatta a kamerák előtt kisebb nagyobb sikerrel.
Találkoztunk például olyan fiúval, aki 16 évesen életében harmadszor volt már rehabon, lapunknak többek közt arról mesélt, hogy 8 évesen próbálta ki először a herbált. Egy másik fiú 11 évesen lett a kristály megszállottja, éveken át napi szinten használta, mígnem 15 évesen maga kért segítséget a felépüléshez. Már ezekből a történetekből is jól látszik, hogy hazánkban nemcsak a felnőtt szerhasználók, hanem a 18 év alatti függők száma is rohamosan nő. A jelenség hátteréről korábban Hamar Jánost, az MRE KIMM szakmai vezetőjét kérdeztük. "Megjelent a biofű, aminek a grammja 500 forint, vagyis akár egy gyerek is meg tudja vásárolni az uzsonnapénzéből, nem kell már az anyagozáshoz fizető állással rendelkezni" – mondta Hamar János, hozzátéve, hogy az elmúlt években a neten is elérhetővé váltak a különböző drogok, így a vidéki beszerzés is egyszerűsödött, míg korábban inkább Budapest volt a központ. (Borítókép: Egy drogfüggő férfi arcvédő maszkot viselve készít egy sor kokaint az okostelefonján a koronavírus-járvány közepette 2020. május 13-án a nyugat-svájci Lausanne egyik utcájában.
Valószínűleg a legtöbben rosszul tudják, hogyan kell énekelni a dalt. Mondóka-tár: Csigás dalok, versek. Az "ég a házad ideki"-ben az "ég" igazából nem tüzet jelent, hanem az eget. Mert bizony igazából a dal úgy szól, hogy: "Csiga-biga gyere ki, AZ ég a házad ideki" – írja a Tehát pontosan énekelve a következőképp hangzik: Csiga-biga gyere ki, AZ ég a házad ideki, kapsz tejet, vajat, holnapra is marad. Az oldalon megjelenő és olvasható véleményekért és hozzászólásokért a Black Blog semmilyen nemű felelősséget nem vállal.
Habár korábban mi is megírtuk, hogy egy új teória szerint a Csiga-biga gyerekdalban nem is ég a csiga háza, hanem állítólag csak hiányzik egy szó, most kiderült az igazság. Egy receptekkel foglalkozó portál írta le először, hogy az "ég a házad ideki"-ben az "ég" igazából nem tüzet jelent, hanem az eget. Mert szerintük igazából a dal úgy szól, hogy: "Csiga-biga gyere ki, AZ ég a házad ideki" – írta a Azonban az utána járt és megkérdezett egy néprajzkutatót, aki azt mondta: "a csiga-bigás mondóka úgy jó, ahogy régről tudtuk, tehát 'az' nélkül'. A cikkben láthatunk korábbi eredeti dokumentumokat is az eredeti verziókkal, érdemes elolvasni. Csiga biga csiga biga háza ég és. A cikk írója hozzáteszi, hogy a történet az elveszett AZ-ról azért terjedhet, mert az emberek nem értik, miért kell ilyen különös kegyetlenséggel fenyegetni a szerencsétlen állatot. Az oldalon megjelenő és olvasható véleményekért és hozzászólásokért a blog semmilyen nemű felelősséget nem vállal. Kövess minket a Facebookon is!
A nulla (azaz 0) forrást felvonultató cikkük után nem derül ki, hogy ezt soknak vagy kevésnek gondolják, mindenesetre második nekifutásra már pótolják egykori hiányosságukat azzal, hogy beágyaznak egy YouTube-ra 2013-ban feltöltött videót. Csiga biga csiga biga háza en ligne. Ebben a lap által "szakrálisföldrajz-kutatóként" bemutatott Balla Ede Zsolt elemzi a csigás mondókát: az égboltos verzió felvetése után szó esik teremtésről, a világ polaritásáról (szilárd ételekről és folyékony italokról), csillagok születéséről és te(l)jességről. Mivel nem szeretnék senkit megfosztani ettől az értelmezési kísérlettől sem, idelinkelem ezt az az előadást is. Illusztráció: Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az támogató közösséghez!