A Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont a hamisítatlan Tisza-menti táj és a Tiszához kapcsolódó Alföld természeti értékeinek bemutatását, valamint a felnövekvő nemzedék környezettudatos cselekvésre ösztönzését szolgálja. Mártélyi_Tájvédelmi_Körzet : definition of Mártélyi_Tájvédelmi_Körzet and synonyms of Mártélyi_Tájvédelmi_Körzet (Hungarian). Konferencia terem Szekcionálható konferenciaterem teljes alapterülete: 175, 55 m 2 Konferenciaterem területe: 80, 5 m 2, 60-80 fős kapacitás Fogadó, kiállító, közösségi tér: 95, 05 m 2, 80 fős kapacitás Galéria-kiállítóterem alapterülete: 66, 7 m 2 Alkalmas kiállítások, valamint 20-30 fős előadások, csoportos foglalkozások megrendezésére. Szállás A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén található Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont 7 szobás, 18 fő befogadására alkalmas (24 főre pótágyazható) B kategóriájú üdülő, melyből 1 szoba apartman. Minden szobához tartozik fürdőszoba, színes televízió. ( további információ) Technikai eszközök Írásvetítő, dia-projektor, videó-projektor, videó, DVD, televízió, flipchart, magnó, erősítő, CD lejátszó, konferencia-hangtechnika, telefon, telefax, fénymásoló, Internet csatlakozási lehetőség.
Az árnyas erdőszéleken virágzik a nyári tőzike, a tallós nőszőfű, ősszel nyílik a réteken a Tisza-parti margitvirág. Az élőhelyek mozaikos elhelyezkedése, változatossága miatt a tájvédelmi körzet faunája gazdag és változatos. A tavaszi áradások idején a felmelegedő vizek benépesülnek az ívó pontyok, keszegek csapataival. A kikelt ivadékok bőséges táplálékot biztosítanak a környék gémtelepeinek és a vonuló halevő madaraknak. A szerencsés látogatók június derekán láthatják a víz fölött a kérészek nászrepülését, a "Tisza-virágzást". Mártély fő zoológiai értéke gazdag madárvilága. Eddig 245 madárfajt regisztráltak a területen, a költő fajok száma 112. Ezért indokolt, hogy a tájvédelmi körzet 1979 óta szerepel a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében (Ramsari egyezmény). A közelben levő Szegedi Fehér-tó, a Csaj-tó vagy a Kardoskúti Fehér-tó felé mindkét irányában nagy a madármozgás. Ezt természetesen befolyásolja a tavak és a hullámtér vízszintje, ezáltal a táplálékkészlet, vagy éppen a területeken folyó munkálatok okozta zavarás is.
Forrás: A folyamszabályozások elôtti, kiterjedt vízi világnak mára alig maradt hírmondója. A gátak közé szorított maradék azonban annál inkább értékes és fajgazdag. A Mártély melletti hullámtéren 1971-ben létrehozott tájvédelmi körzet ezekbôl az értékekbôl próbál átmenteni minél többet a jövô számára. A védett terület ütôere a Tisza és két holtága. A körtvélyesi és a mártélyi ág alapvetôen meghatározzák az élet lüktetését, ritmusát. Maradva a hasonlatnál, ami a test számára a vér, a hullámtérnek az az áradás, ez adja az éltetô erôt. Ha bôséges, akkor pezseg az élet. A gátmenti sekély vizekben ívnak a halak, a megtelt mocsarakon pedig béka ármádiák szolgálnak táplálékul a szomszédos gémteleprôl idelátogató nagykócsagoknak, szürke gémeknek és a faluban költô hét pár fehér gólyának. Utóbbiaknak szokatlanul nagy populációja él a tiszamenti településeken. A gyorsan áramló áradó folyóról a tôkés récék, kárókatonák is behúzódnak a hullámtér által elöntött rétekre. A mártélyi Tisza-holtágon szinte karnyújtásnyi távolságra bevárják csónakunkat a másutt ritka üstökös gémek, kiskócsagok.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Szőnyi Antikváriuma aukció dátuma 2022. 03. 05. 14:18 aukció címe Fair Partner ✔ 51. árverés aukció kiállítás ideje 2022. febr. 21-től márc. 4-ig | (2 héten át, szombat, vasárnap zárva) | 10. 00 órától 18. 00 óráig aukció elérhetőségek +36 20 9624427 vagy +36 30 4597910 | | aukció linkje 37. tétel BODNÁR Gáspár: A magyar nemzet története. 1-2 kötet. Bp. 1899. Szt. István Társ. 207 l. III l., 190 l. III l. 164 mm. /A magyar nép könyvtára. VII-VIII. / Az első kötet hátsó szennylapján kisebb sérülés. Litografált borítóval. Illusztrált kiadói félvászon-kötésben.
A kilencvenes évektől - éppen mert mindenki magáénak érezte és akarta a patinás márkanevet - a lapra megpróbáltatásokkal teli korszak várt. A Magyar Nemzet a Napi Magyarországgal való 2000-es egyesítés nyomán megerősödött, ám idővel egyre inkább elköteleződött egyetlen politikai erő irányába. A 2015-ös fordulatot követően függetlenségének helyreállításával sikerült korábbi tekintélyét visszaszereznie. A szellemében az alapítók céljaihoz visszatért Magyar Nemzetet két nappal a 2018-a választás után zárta be tulajdonosa, aki azóta el is adta médiumait. A Magyar Nemzet folytatásaként a lap korábbi újságírói idén májusban létrehozták a Magyar Hangot.
Mindezek daczára azon számosak között, kik vagyonukat, vagy vérüket és életüket áldozatul tevék a haza oltárára, egyesek mint fénylő, még ma is világító meteorok tünnek fel a kultúra egén. A viharok után következő, de különösen a jelen század második felében a tudomány, a művészet, az ipar, a gazdászat, a kereskedelem, szóval szellemi és anyagi ügyeink oly erős lendületet nyernek, milyenhez hasonlót nem találunk fajunk multjában. Évtizédek alatt századokat haladunk, és csaknem egész külső életünk, gondolkozásunk, állami és társadalmi viszonyaink átalakulnak. Vajjon e rohamos haladás előnyös leend-e reánk nézve? Vajjon mélyre lehatolt gyökerei azon erős tölgynek, melynek leveleit oly sokszor tépdelték meg, ágait oly sokszor tördelték le a hosszú idő nagy viharai, változott talajban meg fogja-e találni azon táperőt, mely ezer éven át fentartotta? "Isten, király, haza" hármas jelszó alatt szerezte és tartotta meg a nemzet ősi erényeit; ezen jelszó alatt áztatta elődeink vére a haza földjét, ezen jelszó alatt kell azt a munka verítékének öntöznie.
Ilyenek voltak: SZENT-ISTVÁN, az apostol és honalapító, SZENT-IMRE, a szeplőtelen életü hitvalló, az életszentséget a harczi hősiséggel párosítani tudó SZENT-LÁSZLÓ, a korát műveltségben felülmuló KÁLMÁN, a bölcs törvényhozó. A későbbi időkben is történeti multunk egyes fényes korszakai egyes nagy férfiak nevéhez füződnek, kik midőn elhunytanak, mint letűntével a napnak, alkony áll be, mert a velök s körülöttük pályát futók, mint a bolygók, fényüket nem önmagukban bírták, hanem a naptól kapták, s ép azért a kultúra mezején már az Árpádok alatt virágzott, utóbb az Anjouk és a Hollós Mátyás alatt gyümölcsözővé fejlődött műveltségünk – nem találván ápoló kezekre – hervadásnak indult. Részben nem is csoda, mert a XIV. században megkezdett és a következő három századon át tartott szakadatlan kül- és belharczok alatt csak is a vitézség pálmája s nem a béke olajága virult, s a nemzet, mely egyik kezében kardját a haza védelmére, másik kezében az ekét földje művelésére kényszeríttetett tartani, szellemi művelődésre gondot nem fordíthatott.