Az Omega együttes a közösségi oldalán tudatta a hírt, hogy 77 éves korában elhunyt Benkő László, az együttes alapítója. Az együttes oldalán ez olvasható: "Megrendülve tudatjuk, hogy Benkő Laci, az Omega együttes alapítója, hosszas betegség után elhunyt. A magyar rockzene meghatározó alakját rajongók és tisztelők milliói gyászolják itthon és külföldön egyaránt. Hiábavalók a szavak, fájó a csend, döbbenten idézzük fel életművét, zenéjét, szeretetteljes mosolyát. Benkő Laci örökre velünk marad. " Benkő László középiskolás korában kezdett zenélni, rövid ideig tagja volt a Benkó Dixieland Bandnek, majd a Próféta együttesben játszott, amely az Omega egyik elődjének tekinthető. Az Omega fennállását 1962. szeptember 23-ától számítják. Az együttes első évtizedében Benkő szerepköre többször változott: kezdetben zongorán játszott, majd orgonán. Elhunyt Benkő László, az Omega alapítója | Pécs Aktuál. A kezdeti években, amikor nyugati slágereket dolgoztak fel, még sokszor énekelt, később pedig az Omega saját szerzeményű dalai közül a Rózsafák és a Vasárnap című számokat.
Elhunyt Benkő László. A Kossuth- és Liszt-díjas Omega együttes egyik alapítója, billentyűse, zeneszerzője szerdára virradó éjjel, 77 éves korában rákbetegségben halt meg – erősítette meg Kóbor János, a zenekar énekese az MTI-nek. "Megrendülve tudatjuk, hogy Benkő Laci, az Omega együttes alapítója, hosszas betegség után elhunyt" – közölte Facebook-oldalán az Omega. "A magyar rockzene meghatározó alakját rajongók és tisztelők milliói gyászolják itthon és külföldön egyaránt. Hiábavalók a szavak, fájó a csend, döbbenten idézzük fel életművét, zenéjét, szeretetteljes mosolyát. Benkő Laci örökre velünk marad" – írják. Elhunyt Benkő László, az Omega alapítója, billentyűse - alon.hu. "Az Omega tavaly a Sportarénában adott legutóbb koncertet, ezek szerint utoljára. Heteken belül megjelenik az új Omega-lemez, a Testamentum, és talán Laci várta ezt a legjobban. Jó ideje már csak mi ketten voltunk az együttesben az alapítók közül, utolsó mohikánoknak éreztük magunkat. Borzasztó lesz nélküle" – fogalmazott Kóbor János. Benkő László 1962-ben alapító tagja volt az Omegának, amely minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara.
(MTI) Nyitókép: Földházi Árpád
A Kossuth- és Liszt-díjas Omega együttes billentyűse, zeneszerzője 77 éves korában rákbetegségben halt meg. "Az Omega tavaly a Sportarénában adott legutóbb koncertet, ezek szerint utoljára. Heteken belül megjelenik az új Omega-lemez, a Testamentum, és talán Laci várta ezt a legjobban. Jó ideje már csak mi ketten voltunk az együttesben az alapítók közül, utolsó mohikánoknak éreztük magunkat. Borzasztó lesz nélküle" – fogalmazott Kóbor János. Benkő László 1962-ben alapító tagja volt az Omegának, amely minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara. Az együttes mind a tizenhét stúdiólemezén játszott, világszerte több mint 50 millió albumot adott el. A billentyűs az MTI-nek korábban elmondta: a rockzene műfaja az Omegával együtt, a hatvanas évek elején indult, ezért szerencsések. "A Beatles, a Stones is 1962-ben kezdte, amit ők jelentettek a világnak, azt jelentettük mi a volt szocialista blokkban". Szombathelyen született, de tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Hét évig tanult zongorázni, emellett fuvolázni, trombitálni és ütőhangszeren játszani.
A film rendezője a többszörösen díjazott Nagy Dénes, akinek a Természetes fény az első játékfilmje. Nagy korábban az Együtt című rövidfilmjével két díjat nyert a 38. Magyar Filmfeszmlén; Lágy eső című rövidfilmjével szerepelt a cannes-i filmfesztivál Rendezők Kéthete elnevezésű programjában; Másik Magyarország – Töredékek egy falu hétköznapjaiból című, Bukta Imre portréfilmjéért elnyerte a Magyar Filmkritikusok díját. A rendező Závada Pál nagysikerű regényét adaptálta vászonra. A megrendítő erejű filmben teljesen új arcok láthatók, főszereplői ismeretlen, amatőr színészek. A nagyszabású és hiteles képi világ megteremtése Nagy Dénes állandó alkotótársa Dobos Tamás operatőr (Apaföld, Genezis, Fűzfa) és Ágh Márton (Tegnap, Drakulics elvtárs, Szelíd teremtés – A Frankenstein terv) látvány- és jelmeztervező érdeme. A film történész szakértője Ungváry Krisztián volt. A Természetes fény magyar-lett-francia-német nemzetközi koprodukcióban, a Campfilm gyártásában, a Mistrus Media, a Lilith films, a Propellerfilm és a ZDF arte koprodukciójában, a Magyar Nemzeti Filmintézet, a Magyarországi Filmszakmai adókedvezmény, az Eurimages európai koprodukciós támogatás, a CNC – Aide aux Cinemas du Monde, a National Film Centre of Latvia, a Riga City Council és a Kreatív Európa Media program támogatásával készült.
Nagy korábban az Együtt című rövidfilmjével két díjat nyert a 38. Magyar Filmfeszmlén; Lágy eső című rövidfilmjével szerepelt a cannes-i filmfesztivál Rendezők Kéthete elnevezésű programjában; Másik Magyarország – Töredékek egy falu hétköznapjaiból című, Bukta Imre portréfilmjéért elnyerte a Magyar Filmkritikusok díját. A rendező Závada Pál nagysikerű regényét adaptálta vászonra. A megrendítő erejű filmben teljesen új arcok láthatók, főszereplői ismeretlen, amatőr színészek. A nagyszabású és hiteles képi világ megteremtése Nagy Dénes állandó alkotótársa Dobos Tamás operatőr (Apaföld, Genezis, Fűzfa) és Ágh Márton (Tegnap, Drakulics elvtárs, Szelíd teremtés – A Frankenstein terv) látvány- és jelmeztervező érdeme. A film történész szakértője Ungváry Krisztián volt. A Természetes fény magyar-lett-francia-német nemzetközi koprodukcióban, a Campfilm gyártásában, a Mistrus Media, a Lilith films, a Propellerfilm és a ZDF arte koprodukciójában, a Magyar Nemzeti Filmintézet, a Magyarországi Filmszakmai adókedvezmény, az Eurimages európai koprodukciós támogatás, a CNC – Aide aux Cinemas du Monde, a National Film Centre of Latvia, a Riga City Council és a Kreatív Európa Media program támogatásával készült.
Nagy Dénes első nagyjátékfilmje, a Természetes fény néhány jelentéktelen figura jelentéktelen haditevékenységén át érzékelteti a második világháború iszonyatát. Bár egyes döntéshozók és társadalmi csoportok tisztán heroikus magyar történelmi filmek után vágyakoznak, efféle kurzusfilmek helyett az alkotók láthatóan szívesebben foglalkoznak olyan bonyolult lélektani helyzetekkel, amelyek valami mélyebbet és igazabbat tárnak fel a magyar történelemről és ezen keresztül természetesen a jelenünkről is. Az elmúlt bő egy évben olyan múltban játszódó rövidfilmek állítottak a középpontjukba hagyományosan negatív színben feltüntetett figurákat, mint a Szabadok (egy fiatal BM-est '56-ban) vagy a Rododendron (egy besúgót a rendszerváltás idején), így akaratlanul is az agresszorokkal azonosultunk, akik természetesen maguk is kényszerpályán mozognak, a körülmények foglyai. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A kortárs filmcsoport legragyogóbb példája pedig természetesen a Saul fia, amelyben a mindkét oldal által lenézett, a holokauszthoz sajátos módon asszisztáló Sonderkommando egy tagja nyer arcot és küldetést.
Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg. Elengedhetetlen Statisztikai Megértettem
Aki nagy csatajelenetet vár, annak csalódnia kell, a film ugyanis nem az akció által teremt feszültséget. A rendező állandó munkatársa, Dobos Tamás operatőr szépen vegyíti a mise-en-scéne-hez illő dokumentarista ábrázolást a Saul fia -féle lekövetésekkel és néhány erősen komponált, már-már anakronisztikusan fotószerű képpel, vigyázva arra, hogy ez utóbbi se törje meg a film vizuális egységét. A képek pedig Ágh Márton látvány- és jelmeztervező minden részletre kiterjedő figyelme által kelnek életre, és repítenek vissza az időbe. Minden ruha, lakásbelő, de még az utolsó fémkulacs is hiteles, és ez nem kis teljesítmény történelmi film esetén, sőt, talán nem túlzás azt állítani, hogy egy ilyen látványvilág nélkül ez a film kevesebb eséllyel indult volna Berlinben. Nagy Dénes filmjével a háború egyetemes tapasztalatát akarja megmutatni, azt, hogy ez az abszurd, izolált, saját szabályrendszeren alapuló élethelyzet hogyan szipolyozza ki mindenkiből a maradék emberséget. Félig felnyújtott kézzel megjegyzi, hogy talán mi is ilyenek lettünk volna, mint főhőse: gyávák és tehetetlenek.