A füstölés mértéke és igénye szerint változtathatjuk tehát a füstölő botok helyét, amit javallott megtenni. Alap szabály, hogy ha a füstölőbben tett termék pirosas barnára füstölődött, akkor abbahagyjuk a füstölést, mert a terméket ekkora teljesen átfüstölődött. Ilyenkor a húsféle alkalmassá válik hosszabb tárolásra, és biztosan nem romlik meg, ha más hibát nem vétünk. Ha a megfüstölt hús színe erősen barnás esetleg kezd elválni a bél a tölteléktől, akkor túlfüstöltük. Ilyenkor az íze keservvényessé válik. Forró füstöt soha ne engedjünk a kolbászfélékre. A magas hő kiolvasztja a húsban lévő zsiradékot, ami kicsöpög belőle, és a füstült hús száraz, kemény lesz, főzéskor szálaira bomlik, és szeletelhetetlenné válik. Acél füstölő kemence 55 x 47,5 x 100,5 cm. Emellett a lecsöpögő zsírtól meggyulladhat a hús, sőt a füstölő is. A füstöléshez bükkfa vagy tölgyfa, és ezeknek a fűrészpora vagy aprítéka a legjobb. Ha aprítékot használunk akkor a 8mm-es szemcsenagyság a legideálisabb. Fűrészporra akkor van szükség, ha a füstölőben a fa lángol, de nem fűstől.
A kéménynek akkora mélyedést kell ásni, amennyi földet egy ásóval egy dobásra ki tudunk emelni. Ebbe kell beletenni egy fémcsövet, ezt borítsuk be földdel, hogy a füst ne jöjjön ki. Maga a füstölő kamrának nem kell alapot építeni, csak az oldalakat kell összeilleszteni. Ennek aljára rakjunk egy fémrácsot, rá még mehet egy marék nedves szalma, amely így felfogja a kormot, ami nem rakódik majd rá a sonkára, kolbászra. A füstölő felső részébe rögzítsünk rudakat, amire felakaszthatjuk a finomságokat, a tetejét meg borítsuk be egy sűrű szövésű dróthálóval.
Ez a cikk több mint 1 éves. Közvetlenül a miniszterelnöktől kért azonnali intézkedést a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) nevében Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke, miután – állításuk szerint -hiába keresték meg előzőleg Jenei Zoltán országos kórház-főigazgatót, és tettek javaslatokat tettek az új egészségügyi törvény ellenére is meglévő bérfeszültségek enyhítésére – a FESZ saját Facebook-oldalán számolt be erről, az Orbán Viktornak címzett levél pedig itt olvasható teljes egészében. A koronavírus-járvány harmadik, eddigi legerősebb hulláma miatt extrém terhelésnek kitett egészségügyi dolgozók (fekvőbeteg-ellátásban, alapellátásban, mentésben és az ellátás biztosításában) és a szintén kulcsfontosságú szerepet játszó egészségügyben dolgozók – például takarítók – járvány alatti kiemelt bérezése érdekében kért segítséget a FESZ a kormánytól a múlt hét csütörtöki (március 11. ) keltezésű levélben. Szerintük egységesen, transzparensen, a teljesített munkaórák arányában kellene anyagi elismerést biztosítani a koronavírusos betegek mellett munkát végzők részére.
Éppen ezért nem kicsi a tétje annak, miként alakul az ügyeleti díjak sorsa az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ugyanis az ügyeleti díjak összege fogja megszabni, hogy az októberi törvény alapbértábla-emelése mekkora tényleges emelést hoz az egészségügyi dolgozóknak. Azt, hogy összességében az egészségügyi dolgozó mennyit fog keresni, máig nem lehet tudni – hívja fel a figyelmet a hiányosságra Vámosi Péter. Ezen a téren mindez leginkább azért hatalmas kérdőjel, mert ezúttal a rendelet e téren is több törvénnyel ütközik. A munka törvénykönyve egyfelől például kimondja, hogy az ügyelet díja a normál munkabér 40 százaléka. Az egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvény pedig 70-80-90 százalékról beszél, függően attól, hogy az ügyelet hétköznapra, hétvégére vagy ünnepnapra esik. Így szintén nem tudni jelenleg, hogy melyik törvény számai alapján fizetik majd az egészségügy munkatársait. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló friss rendelet ráadásul kimondja, hogy az egészségügyi dolgozóktól az orvosokon át az ápolókig ügyeleti díjainak pontos összegéről majd az országos kórház-főigazgatóság fog dönteni.
Ez szerintem gyalázat. Hiányozni fogsz a műtőből" – írta a városvezető. A Blikknek azt nyilatkozta, hogy az új törvény kimondja, nem lehet alá-fölé rendeltségi viszony rokonok között. Felmérést indított a szakdolgozói kamara Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke még az aláírási adatok délutáni bejelentése előtt az InfoRádiónak nyilatkozva közölte emlékeztetett: pár héttel korábban, amikor első ízben találkoztak az országos kórházi főigazgatóval, a kamara jelezte, ha egy-egy intézményből akár csupán húsz kolléga is elutasítja majd az új szerződését, akkor ez is országosan mintegy kétezer szakdolgozó távozását eredményezheti, ami bizonyos osztályok működésének egyértelmű ellehetetlenülésével járhat. De már két–három fő kiesése is ellátási nehézségekhez vezethet ebben a különösen nehéz, járványügyi helyzetben – tette hozzá. Balogh Zoltán arra is kitért, a tisztánlátás végett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a keddi napon felmérést indított a tagtársai körében, hogy az érintettek hogyan nyilatkoztak az új szerződések tekintetében.