A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda közzétette a tavalyi második féléves szerződéseinek listáját a A kabinetiroda alá tartozik a kormányzati tájékoztatási központ, így a kabinetiroda költései között jelennek meg a kormány intézkedéseinek ismertetésére fordított kiadások is. A második félévben, a szerződések adatai szerint kék plakátos hirdetésekre (a jelenleg is látható, a 3. oltás felvételére és a Magyarország előre megy, nem hátra kampányszöveges hirdetésekre) négy lehívással összesen 24, 6 milliárd forintért kötöttek szerződéseket - hívja fel a figyelmet a közpénzfigyelő K-Monitor civil szervezet a Facebook-oldalán. Nemzeti konzultációra 1, 8 milliárd, a konzultáció utáni "köszönőlevél" kiküldésére 95 millió forint ment el. Index - Belföld - Hétszázmillióért küldött leveleket a kormány. A családi adóvisszatérítésről a gyerekeseknek szóló levelekre 256 millió, a 13. havi nyugdíj tájékoztató leveleinek kiküldésére pedig 444 millió forintért szerződtek. A nyugdíjasoknak a Magyar Államkincstár (MÁK) által előállított Jókor című lapra és postázására tavaly szeptemberben és decemberben is 343-343 millió forintot költöttek (2021 áprilisában is 343 milliót fordítottak erre. )
Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek. "Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Kormányzat - Nemzeti konzultáció a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat" - a kormány ennek eldöntésére is kéri az embereket. "Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5, 5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség" - szerepel a konzultációban. A kérdések sora úgy folytatódik: "vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól.
A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni és mindenkinek törlesztenie kell". "Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Nemzeti konzultáció kormany es. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek" - tartalmazza a kérdőív. "Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg" - a kormány erről is megkérdezi az emberek véleményét, ahogy arról is: a "Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában. "
A rezsicsökkentés pont az alacsony jövedelműeknél hagy több pénzt, ott jelent inkább könnyebbséget. Ezek után ne csodálkozzanak a baloldali politikusok és megmondó emberek, ha a migráció kérdéséhez hasonlóan a legszegényebb térségek lakói, valamint a bérből és fizetésből élők, illetve a nyugdíjasok tömegei ismét a kormánypártokra fognak szavazni. Azért, mert ott látják érdeküket jobban képviselve.
Az ebrendészeti telepek felülvizsgálata elkezdődött, és jelentős érdeklődés van a felelős állattartás iránt – tette hozzá. A kormány tavaly év végén határozott arról, hogy 1, 5 milliárd forintot elkülönít állatvédelemre, ebben többek között benne van 500 millió forint civil szervezetek támogatására, 450 millió forint ebrendészeti telepek támogatására, és az állatorvosi egyetem bevonásával 250 millió forint lakossági edukációra, valamint tápadományra – sorolta Ovádi Péter. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az egyetem szívügye az állatvédelem, évek óta oktatják a témát több nyelven is. Ugyanakkor megjegyezte: az állatvédelem szakma és tudomány, nem lehet csak érzelemre alapozni a területet. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője ismertette, hogy március végéig országjáráson mutatják be az állatvédelemben elért 1, 5 év eredményét. Nemzeti konzultáció kormany bank. Az állatvédelmi központ vezetője elmondta, a magyar-ukrán határon szerezett tapasztalata egyrészt tragikus a történtek miatt, másrészt viszont felemelő, hogy összefogás alakult ki a magyar oldalon a háború elől menekülők és társállataik megsegítésére.
Magyarország kormánya online párbeszédet indít zöld ügyekben – jelentette be Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott szombaton a Facebook-oldalán. Emlékeztetett arra, hogy eddig 13 alkalommal kérték ki az állampolgárok véleményét és vették figyelembe javaslataikat a döntéseknél, intézkedéseknél. Mindenkit arra biztat, hogy mondja el a véleményét és töltse ki a konzultációt, amely a weboldalon érhető el. Nagy István agrárminiszter a videóban azt hangsúlyozta, hogy teremtett világunkért felelősséggel tartozunk. Ezért is hirdették meg az Országfásítási Programot, amelyhez egyre többen csatlakoznak. Az élhetőbb környezet megteremtéséért a fával borított területek nagyságát a jelenlegi 24-ről 27 százalékra növelik. Magyarország kormánya elkötelezett a természeti kincseink megőrzése mellett – emelte ki. A kormány 700 millióért küld levelet a gyerekeseknek és a nyugdíjasoknak - Napi.hu. Hozzátette: nemzeti parkjaink a fejlesztéseknek köszönhetően egy évtized alatt 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát. Az agrárminiszter szintén arra kér mindenkit, hogy vegyenek részt az elindított társadalmi párbeszédben.
A miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy elkészült a "Közös ügyünk az állatvédelem" tájékoztató kiadvány, amely összefoglalja az témában elért legfontosabb közös eredményeket. A kiadványt a következő hetekben megyejáráson juttatják el az érdeklődőknek. Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az eredményeket ismertetve kiemelte, az elmúlt másfél év mozgalmas időszak volt az állatvédelemben, és a konzultáció olyan felhatalmazást adott, amely az állatvédelmet segítette. Az eredmények közül kiemelte, hogy megalakult az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja, támogatták az állatvédelmi civilszervezetek munkáját, felhívták a figyelmet a felelős állattartásra, szigorították a büntető törvénykönyvben az állatkínzás megítélését. A miniszteri biztos kitért arra, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb kihívás a kóbor állatok számának csökkentése, és jelezte: az ivartalanítási program bekerült a Magyar Falu Programba, az önkormányzatok több mint 500 millió forint támogatást nyertek erre a célra.
A várban sétálni mindig különleges élmény, de néha egészen izgalmas dolgokkal is találkozhatunk Érdekes zárvány a várban a Szent Miklós-torony, amit a Mátyás-templom mellé a '70-es években épített szálloda robusztus betonfalai fognak közre. A Szent Miklós-torony Személyes kedvencem a Mária Magdolna-templom egyedül árválkodó tornya. Életre kelnek a boldog békeidők a Budai Várban - megnéztük hol tart most a Vár felújítása. A Mária Magdolna-templom egyedül árválkodó tornya Sajnos a templom főhajója megsérült és az elbontások áldozatául esett, de a torony előtt állva így is átérezhetjük, milyen nagyszerű épület állhatott ott valaha. A Mátyás-templomról, és a Várnegyed többi részéről készült képek az alábbi galériában tekinthetők meg: NHP műemlék vár budai vár helyreállítás budai vár látnivalók Szent István-terem restaurálás Nemzeti Hauszmann Program Csikós-udvar Lovarda Főőrség Stöckl lépcső visszaépítés újjáépítés Várnegyed Budavári Palota Habsburg-lépcső Turul-szobor Halászó Gyerekek kútja Mátyás kútja Mátyás-templom Mária Magdolna-templom Szent Miklós-torony
A budai Vár rekonstrukciója részeként, a Nemzeti Hauszmann Terv szerint újjáépülhet az egykori királyi lovarda, amely a múlt század fordulóján épült Hauszmann Alajos tervei alapján, és a II. világháborúban semmisült meg. Kétmilliárd forintot különített el a kormány a 2015-ös költségvetésben az egykori királyi lovarda újjáépítésére a budai Vár rekonstrukciója részeként - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. Megnyitotta kapuit az újjáépült Lovarda a budai Várban - Hírnavigátor. Körmenet a '30-as évek közepén, háttérben a lovarda épülete Forrás: A múlt század fordulóján épült, a Vár rekonstrukciós programjának névadója, Hauszmann Alajos által tervezett lovardaépület a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. A szétlőtt lovarda oldalbejárata 1945-ben Forrás: A kétszintes épületnek csak a keleti homlokzata maradt meg, és még sokáig romos állapotban volt, mire 1954 körül végleg elbontották. A romos lovarda (a kép jobb szélén) 1949-ben, előtérben az Attila út házai Forrás: A lovarda eredetileg mintegy 11 ezer négyzetméteres épületének újjáépítésre L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára novemberben már utalt.
Bemutatták a budavári Csikós-udvar és környezete rekonstrukciós látványtervét a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének szerdai ülésén. A Vár Tabán felőli oldalán a következő években visszaépül az egykori lovarda és istállói, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a lovarda mögötti feljáró is, írta az MTI. Potzner Ferenc építész a koncepció bemutatásakor azt mondta, a Vár nyugati falszorosának külső felén épült fel 1899-ben a Királyi Palota díszes lovardája, majd fölötte tíz évvel később a Hunyadi-udvar peremén a Főőrségi épület; addigra már állt a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa is. A lovarda az 1944-45-ös ostrom során találatot kapott, de sokkal könnyebben helyreállítható lett volna, mint a Sándor-palota, mégis elbontották. Hasonló sors jutott a Főőrségi épületnek is, pedig abban a hetvenes évek elejéig még irodák is működtek. Lovarda budai vár ilona. Az építész szerint az ostrom után a középkori erőd helyreállítása kapott elsőbbséget, így azonban a Csikós-udvar elvesztette közlekedési kapcsolatait a palotával.
Helyreállítják a régi Pénzügyminisztérium és a Honvéd Főparancsnokság épületét, rekonstruálják a zöldfelületeket, lehetővé teszik a Palota körbejárhatóságát és újjáépítik a régi Vöröskereszt Székházat illetve a József főhercegi palotát. A későbbiekben a Magyar Nemzeti Levéltár teljes helyreállítását is tervezik. A már most is zajló építkezésekről készült képek az alábbi galériában tekinthetők meg: Élmény a várban bolyongani Ottjártunkkor megnéztük a Halászbástyát, a Mátyás-templomot, és a Szent István-szobrot is. Lovarda budai vár zoltan. A Mátyás-templomot, és a Szent István-szobor a Halászbástyáról nézve Ezek a műemlékek az NHP-tól teljesen függetlenül már korábban fel lettek újítva, így igazán szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. A Mátyás-templom környékének az is nagyon jót tett, hogy nemrég a Régi budai városházát is helyreállították. A Régi budai városháza A várban bolyongani persze a felsoroltakon túl is élmény. A Sándor-palota, a Sikló fogadóépülete, az ódon budai házak, és a gyönyörű szobrok különleges atmoszférát teremtenek.
Egyrészt azért, mert így ha felmegyünk a Várnegyedbe, akkor megtapasztalhatjuk milyen lehetett a Monarchia fénykorában, másrészt azért mert a megmaradt épületek is sokkal jobban tudnak érvényesülni a hozzájuk illeszkedő környezetben. Európában egyébként nem példa nélküli az ilyen újjáépítés. Varsó belvárosa például szinte teljesen megsemmisült a II. Világháborúban ám később visszaépítették az elpusztult épületeket. Hasonló a helyzet a drezdai Frauenkirche-vel. A város jelképének számító 1743-ban épült templom szintén a II. Világháborúban pusztult el, 2005-re azonban újra felépítették ezt a gyönyörű műemléket. Helyreállítják a Palotát Maga a Budavári Palota is jelentős károkat szenvedett a második világégés során. Habár felmerült az elbontás lehetősége, de végül szerencsére az épületegyüttes megmenekült. Lovarda budai vár nagy. Belső tereit azonban nem állították helyre, a díszes termek mindegyike odaveszett, a kupolát lebutítva építették újjá, számos külső díszétől, például a Habsburg-lépcsőtől megfosztották, és az épülethez nem illő ablakokat építettek bele.