"Nem szeretnék kertelni: Fisher olvasmányos könyve korunk legpontosabb diagnózisa. Hétköznapi és a populáris kultúrából vett példákon keresztül, de az elméleti színvonalból nem engedve fest kíméletlen portrét ideológiai nyomorunkról. [... ] A Kapitalista realizmus nem kínál könnyű megoldásokat: kijózanító könyv, amely türelmes elméleti és politikai munkára invitál. " Slavoj ®iľek MARK FISHER (1968-2017) író, kritikus, a kritikai kultúrakutatás meghatározó alakja. A University of East London és a Goldsmiths egykori tanára, a Zer0 Books és a Repeater Books társalapítója. Írásait k-punk néven vezetett blogján és többek között a Frieze, a Guardian, a Sight & Sound, a Film Quar-terly és a Wire hasábjain publikálta. A Kapitalista realizmus (Capitalist Realism. Is There No Alter-native? Zer0, 2009) után még két könyve jelent meg (Ghosts of My Life. Könyv: Kapitalista realizmus (Mark Fisher). Writings on Depression, Hauntology and Lost Futures, Zer0, 2014; The Weird and the Eerie, Repeater, 2016). A k-punkon közölt szövegeit és publikálatlan írásait posztumusz kötetben adták ki (K-punk: The Collected and Unpublished Writings of Mark Fisher, Repeater, 2018).
Tartalom: "Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét. Ez a szlogen összegzi a legszebben azt, amit kapitalista realizmus alatt értek: az általános benyomást, hogy a kapitalizmus nem csupán az egyetlen életképes politikai és gazdasági rendszer, de jelenleg még egy koherens alternatíva elképzelése is a lehetetlennel vetekszik. " Mark Fisher, a brit kritikai kultúrakutatás vezető alakjának nagyhatású könyve feltárja, hogy az elgondolható horizontját behálózó kapitalista realizmus következményei ott vannak mindenütt: a politikai képzelet kimerülésén túl a stressz, a depresszió és a figyelemzavar mentálpestissé válásában éppúgy, mint a mindent átható bürokratizmus piacsztálinizmusában, a közintézményeket meghódító bizniszontológiában, a '89 után született generáció depresszív hedonizmusában vagy az új kulturális formák hiányában eluralkodó nosztalgia-módban. Mark Fisher - ÚjMűvészet. Fisher szerint a kapitalista realizmusra csak akkor jelentünk veszélyt, ha valamiképp inkonzisztensnek vagy tarthatatlannak tudjuk felmutatni, így a kritikai elmélet és a populáris kultúra segítségével - Baudrillard-tól A Bourne-rejtélyig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Mementóig, a Nirvanától Nietzschéig - a rendszer belső ellentmondásaira fókuszál, lerántva a leplet a kapitalizmus állítólagos realizmusáról.
Részletes leírás "Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét. Mark Fisher: Kapitalista realizmus – Nincs alternatíva? – ISBN books+gallery. Ez a szlogen összegzi a legszebben azt, amit kapitalista realizmus alatt értek: az általános benyomást, hogy a kapitalizmus nem csupán az egyetlen életképes politikai és gazdasági rendszer, de jelenleg még egy koherens alternatíva elképzelése is a lehetetlennel vetekszik. " Mark Fisher, a brit kritikai kultúrakutatás vezető alakjának nagyhatású könyve feltárja, hogy az elgondolható horizontját behálózó kapitalista realizmus követ-kezményei ott vannak mindenütt: a politikai képzelet kimerülésén túl a stressz, a depresszió és a figyelemzavar mentálpestissé válásában éppúgy, mint a mindent átható bürokratizmus piacsztáliniz-musában, a közintézményeket meghódító bizniszontológiában, a '89 után született generáció de-presszív hedonizmusában vagy az új kulturális formák hiányában eluralkodó nosztalgia-módban. Fisher szerint a kapitalista realizmusra csak akkor jelentünk veszélyt, ha valamiképp inkonzisztensnek vagy tarthatatlannak tudjuk felmutatni, így a kritikai elmélet és a populáris kultúra segítségével - Baudrillard-tól A Bourne-rejtélyig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Memen-tóig, a Nirvanától Nietzschéig - a rendszer belső ellentmondásaira fókuszál, lerántva a leplet a kapitalizmus állítólagos realizmusáról.
Borító: Ragasztott ISBN: 9789633384718 Nyelv: magyar Méret: 130*185 Tömeg: 140 g Oldalszám: 127 Megjelenés éve: 2020 -10% 1 900 Ft 1 710 Ft Kosárba Raktáron A kedvezményes árak kizárólag a webshopunkon keresztül leadott megrendelésekre érvényesek! "Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét. Ez a szlogen összegzi a legszebben azt, amit kapitalista realizmus alatt értek: az általános benyomást, hogy a kapitalizmus nem csupán az egyetlen életképes politikai és gazdasági rendszer, de jelenleg még egy koherens alternatíva elképzelése is a lehetetlennel vetekszik. " Mark Fisher, a brit kritikai kultúrakutatás vezető alakjának nagyhatású könyve feltárja, hogy az elgondolható horizontját behálózó kapitalista realizmus következményei ott vannak mindenütt: a politikai képzelet kimerülésén túl a stressz, a depresszió és a figyelemzavar mentálpestissé válásában éppúgy, mint a mindent átható bürokratizmus piacsztálinizmusában, a közintézményeket meghódító bizniszontológiában, a '89 után született generáció depresszív hedonizmusában vagy az új kulturális formák hiányában eluralkodó nosztalgia-módban.
Fisher szerint a kapitalista realizmusra csak akkor jelentünk veszélyt, ha valamiképp inkonzisztensnek vagy tarthatatlannak tudjuk felmutatni, így a kritikai elmélet és a populáris kultúra segítségével - Baudrillard-tól A Bourne-rejtélyig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Mementóig, a Nirvanától Nietzschéig - a rendszer belső ellentmondásaira fókuszál, lerántva a leplet a kapitalizmus állítólagos realizmusáról. "Nem szeretnék kertelni: Fisher olvasmányos könyve korunk legpontosabb diagnózisa. Hétköznapi és a populáris kultúrából vett példákon keresztül, de az elméleti színvonalból nem engedve fest kíméletlen portrét ideológiai nyomorunkról. [... ] A Kapitalista realizmus nem kínál könnyű megoldásokat: kijózanító könyv, amely türelmes elméleti és politikai munkára invitál. " Slavoj Zizek Kapcsolódó könyvek Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek Elfogadom
A valós döntéshozók viszont magasan vannak, a fellegekben, ők csak a "nagy képpel" foglalkoznak, továbbá azt mondják "arra van a kólcenter, hogy intézzék a problémás ügyfeleket, mi nem értünk hozzá, időnk sincs erre". Tényleg az a következtetés, hogy a kommunizmusban ez jobban működött, ott legalább lehetett levelet írni Kádár elvtárs titkárságára. Persze a szemfüles kelet-európai ember ezt itt is megpróbálja: megkeresi a cég főemberét, ír neki, majd… nagy meglepetésére választ kap ugyanattól a kólcentertől, mely eddig se tudott érdemi választ adni neki. Nem tudja ugyanis, hogy a nagy vezetőhöz küldött, nem rá tartozó üzeneteket nem a főember titkársága kezeli, hanem ezek átküldésre kerülnek az "illetékeshez", azaz tök ugyanoda, ahová eredetileg is fordult az ügyfél. A kapitalista Kádár elvtárs sose szánja meg az egyszerű embert, nem segít neki, hiszen ez irracionális, nem kifizetődő lenne.
Fisher egyébként a kötetben a kapitalizmus (ir)realizmusának két talán legfontosabb példáját, a mentális egészséget és a bürokráciát vizsgálja. A Politikatörténeti Intézet és a Napvilág Kiadó podcastjában az ő mai napig nagy hatású gondolatairól beszélgetett Lebanov Barbara a kötet két fordítójával, Tillmann Árminnal és Zemlényi-Kovács Barnabással. A podcastra feliratkozhatsz a Spotify-on, az vagy a Mixcloud-on. A kötettel kapcsolatos podcast bevezetést ad nem pusztán a Kapitalista realizmus ba, hanem felvillantja azt a kontextust és a szerző személyes élethelyzetét, amelyben a mű született. Fisher egész életét arra tette fel, hogy a kapitalizmuskritikát a kultúra eszközeivel eljuttassa az emberekhez. Így a kötet fordítóit joggal szembesíti azzal Lebanov Barbara, hogy a hazai társadalomkritikai irodalomhoz igencsak magas a szellemi belépési küszöb, nehézkes azok megértése és ez meggátolja azt, hogy kijussanak a kritikai gondolatok az akadémiai szférákból. Ezzel a baloldal lényegében azokat a társadalmi csoportokat veszíti el akikért és – ami még fontosabb – akikkel politizálhatna.
01. 01. 32 304 18 031 9 300 2020. 01. 32 982 18 036 9 797 2019. 01. 33 579 2018. 01. 34 124 18 032 2017. 01. 34 627 2016. 01. 35 188 18 027 2015. 01. 35 811 18 026 9 794 2014. 01. 36 497 18 095 10 083 2013. 01. 37 199 18 102 2012. 01. 37 613 18 104 2011. 10. (a népszámlálás időpontjában) 37 761 18 105 2010. 01. 37 632 18 286 10 084 2009. 01. 38 207 18 276 2008. 01. 38 683 18 271 10 080 2007. 01. 39 640 2006. 01. 42 609 19 312 10 296 2005. 01. 43 169 19 260 2004. 01. 43 681 19 242 2003. 01. 44 423 19 219 10 285 2002. 01. 45 210 19 240 2001. 02. (a népszámlálás időpontjában) 45 645 2000. 01. 43 950 19 426 10 284 1999. 01. 44 404 19 396 1998. 01. 44 912 19 377 1997. 01. 45 401 19 360 1996. 01. Magyarország megye megyeszékhely térkép. 45 832 19 362 1995. 01. 46 167 19 332 1994. 01. 46 414 19 363 1993. 01. 46 854 19 338 1992. 01. 47 200 19 237 1991. 01. 47 500 19 112 10 308 1990.
Legnépszerűbb Bács-Kiskun megyei termálfürdős települések a teljes vendégforgalom* alapján – 2021 (kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma) 1. Kecskemét 115. 819 2. Kiskunmajsa 49. 129 3. Tiszakécske 37. 429 4. Lakitelek 14. 815 5. Kiskunhalas 12. 126 6. Kalocsa 7160 7. Kiskőrös 6388 8. Magyarország megyeszékhely - Lärresurser. Kiskunfélegyháza 3197 9. Dávod 1179 *Belföldi és külföldi vendégéjszakák együtt. Forrás: Termál Online gyűjtés a KSH adatai alapján Illusztráció: szabadtéri termálmedence a Kecskeméti Fürdőben
OGY határozat a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020. július 7. ) 2011. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020
Kiemelte a békéscsabai repülőtér fejlesztését, amelyről szólva ismertette, hogy a koncepció elkészült, ezt követően fel fogják gyorsítani a tervezési folyamatot. Megyeszékhely – Wikipédia. – Békéscsaba tíz éven belül Kecskemét, öt éven belül pedig Zalaegerszeg szintjére kerülhet – fogalmazott, aláhúzva: minden esély megvan arra, hogy a megyeszékhely és Gyula ezt a célt közösen elérje. Palkovics László hangsúlyozta, a magyar gazdaságot nyugodt szívvel lehet high-tech gazdaságnak nevezni, mivel a magyar ipar közel 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Az autóipar, az elektronika, a gépgyártás és a hadiipar is ide sorolható – mondta, hangsúlyozva, hogy ezzel a 70 százalékos aránnyal Magyarország vezet az OECD-tagországok mezőnyében. A kormányzati törekvés az, hogy ezt az irányt, a high-tech ipart szükséges támogatni, de a célok között szerepel a szakképzés további fejlesztése is – fogalmazott, ismertetve: három évvel ezelőtt vettek egy nagy levegőt és kijelentették, hogy teljes mértékben átalakítják a szakképzési rendszert.
Vid domb és kömyéke 61, 0 ha Röjtökmuzsaji bükkfák 1, 0 ha Győr-Várkert 5, 0 ha Sopron-Bécsi domb, Globularia cordifolia élőhely 8, 0 ha Nagycenki eperfa sarok 5, 0 ha Sopronhorpács-Széchenyi-kastély parkja 26, 0 ha Hédervár-kastélypark 10, 0 ha Vének-Aranykert 1, 0 ha