Varga László Miskolc - Gyes és 13. havi nyugdíj megszüntetése - YouTube
A juttatást tehát a baloldal vette el. Az Orbán-kormány éppen ellenkezőleg járt el: a kabinet a koronavírus-járvány kirobbanása után nem sokkal, 2020 tavaszán döntött a 13. havi juttatás visszaállításáról. Kunhalmi Ágnes állítja: ha kormányra kerülnek, akkor ők is megtartanák a 13. Mindennek azonban maga Márki-Zay Péter mond ellen. Kijelentette: " Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni. Tehát tudjuk azt, hogy az előző kormány éppen abba bukott bele részben, hogy megszüntette mondjuk a 13. havi nyugdíjat " – magyarázta korábban Márki-Zay, aki a 2009-es válságkezelésnek nevezett megszorítássorozatról azt mondta, hogy " a fenntarthatatlan helyzetet a Bajnai-kormány kezelte, megszüntette a 13. Tények - Márki-Zay szerint jó döntés volt a 13. havi nyugdíj megszüntetése. havi nyugdíjat, elkezdte az államháztartást rendbe tenni, megszorító intézkedéseket vezettek be. […] Közgazdászként teljesen helyénvalónak tartottam azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bajnai-kormány bevezetett ".
Gyurcsány Ferenc és kormánya azonnal brutális erejű megszorításokat tervezett el, és ezt "reformnak" nevezték el. Számos jóléti lehetőség megszüntetése, korlátozása mellett eltörölték például a 13. havi nyugdíjat, mégpedig két lépcsőben. Először 2008 végén szigorították a juttatás feltételeit és korlátozták az összegét. Ezután, 2009 márciusában a kormány újabb törvénytervezetet nyújtott be, amely már a 13. havi nyugdíj teljes megszüntetését irányozta elő. 13 havi nyugdíj megszüntetése 7. Mind a két jogszabályt – szemben Kunhalmi Ágnes mostani állításával és Gyurcsány felesége, Dobrev Klára korábbi nyilatkozataival – az MSZP készítette elő, mégpedig Gyurcsány Ferenc vezetésével. 2009 márciusában ugyanis a liberálisokkal együtt a szocialisták garantálták annak a kormánynak a többségét, amelyben Gyurcsány volt a miniszterelnök. A 13. havi nyugdíj eltörlését végül 2009 májusában szavazta meg a törvényhozás, s akkor már Bajnai Gordon volt a kormányfő. A juttatás 2009. július elsejével szűnt meg. A parlament honlapján megtalálható a 2009. május 11-i névszerinti szavazás eredménye.
Hungarikum lett Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a máriapócsi búcsúk - jelentette be a Hungarikum Bizottság keddi ülése utáni sajtótájékoztatón Budapesten az agrárminiszter. Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mint félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A Magyar Püspöki Kar 2005-ben Máriapócsot nemzeti szentéllyé nyilvánította - tette hozzá. Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Hungarikum lett Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk | Hajdúdorogi Főegyházmegye. Évente mintegy öt-hatszázezer zarándok és turista keresi fel a könnyező Istenszülő képéről európai hírűvé vált templomot, nem csak Magyarországról, hanem határainkon túlról is. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephansdomban helyeztek el.
Hungarikum lett a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor, továbbá 11 új elemmel bővült a Magyar Értéktár – jelentette be a Hungarikum Bizottság június 22-i ülése után az agrárminiszter. Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. Máriapócs nemzeti kegyhely élő. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította. A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést. A karikás ostor – mint fogalmazott – a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést.
Az első 1696. november 4-én történt. A püspök jegyzőkönyvezte az eseményt és nemcsak görögkatolikusok írták alá hanem protestánsok is. A kegyképet az osztrák császár a Szent István-székesegyházba Bécsbe viteti. Másolatok készültek róla és egyet megkapott Máriapócs is. Míg a Bécsbe vitt ikon soha többé nem, a másolat viszont újra könnyezett Máriapócson, 1715. augusztus 1-én. 2-án és 5-én is. Máriapócs nemzeti kegyhely. Legutóbb 1905. december 3-án kezdett könnyezni és december 19-ig folyamatosan könnyezett, majd még két napot december 30-án és 31-én. A kegyhely területei [ szerkesztés] A máriapócsi kegytemplomnak, 1948-ban XII. Pius pápa basilica minor címet adományozott. Az oltár mellett üvegtárolók vannak, amikbe azoknak a zarándokoknak, hívőknek a botjait, mankóit tették, amelyeket csodás gyógyulásuk emlékezetére hagytak itt. A szószék mellett egy pár bilincs látható. Ennek az a története, hogy egy szomszédos faluban történt gyilkosság gyanúja egy helybéli férfira terelődött. Ártatlan volt, de halálra ítélték. Utolsó kívánsága az volt, hogy engedjék meg, hogy imádkozhasson a pócsi templomban.
Máriapócs az 1950-es évekig jelentős vallási központ volt, azonban az utóbbi években fejlődött ugrásszerűen, 1993-ban pedig visszanyerte városi rangját. E Mária-kegyhely templomaival, a Szent Bazil rendi szerzetesek és nővérek rendházaival, az Egyháztörténeti Múzeummal, valamint a Zarándokházzal olyan sajátossá- gokkal, környezettel bír, amelyek a nyugodt, elmélyült ájtatosságnak, a hit gyakorlásának kedveznek. Emlékezetes napja a településnek 1991. augusztus 18-a, II. János Pál pápa máriapócsi zarándoklata. A százezreknek megtartott és az egész keresztény világnak közvetített pápai mise messze elvitte a búcsújáróhely hírét. Máriapócs Város Honlapja | Máriapócs. 2005. december 3-án Dr. Erdő Péter bíboros kihírdette: Máriapócs a Nemzet szentélye címet kapta.
Köszöntő - Búcsúi rend There're no item that match your search criteria. Please try again with different keywords. TI VAGYTOK A GÖRÖGKATOLIKUS EGYHÁZ JÖVŐJE! AZ ORSZÁGOS HITTAN- ÉS LITURGIKUSÉNEK-VERSENY DÖNTŐJE Kétszáznegyvenhárman mérték össze tudásukat a XIV. országos liturgikusének- és hittanverseny döntőjén Máriapócson. Igazi görögkatolikus ünnep volt Máriapócson az országos liturgikusének- és hittanverseny országos döntője március 31-én. A kerületi, majd egyházmegyei döntőkből az országos fináléba jutó 243 versenyző, felkészítőik és családtagjaik töltötték meg nemzeti kegyhelyünk központját a borongós tavaszi napon. Borúra derű volt a sok izgalommal... Bővebben Adj békét, Uram! Imádkozzunk a háború miatt szenvedőkért! Máriapócs - Nemzeti kegyhely. A kegyoltár előtt készült a fotó…Valaki így imádkozik a békéért… A kegytemplomban minden hétfőn, szerdán és pénteken reggel fél 7-től utrenyét végzünk. Kedden és csütörtökön fél 8-tól imaórát. Esténként 17. 00-tól Előre megszentelt áldozatú liturgia van a böjt folyamán minden hétköznap (kivéve március 30-án, amikor Krétai Szent András bűnbánati kánonját imádkozzuk).... Bővebben HÚSVÉTRA HANGOLÓ GÖRÖGKATOLIKUS IFJÚSÁGI LELKIGYAKORLAT MÁRIAPÓCSON Ismét elérkezett a húsvétra hangoló OGIF ifjúsági lelkigyakorlat ideje.
kegyhely leírás, 2012. 11. 28. 17:10, szerző: tsinom Máriapócsi kegytemplom, 1948-ban basilica minor címet kapott XII. Pius pápától. Pócs falunév 1280-ban tűnt fel először az oklevelekben. A térség Báthory, Királyi és Rákóczi tulajdon is volt. Máriapócsot 1816-ban vásártartási joggal felruházott mezővárosnak nyilvánították, mely rangját 1872-ig megtartotta. A település országos és nemzetközi vonzását a XVIII. század elejétől búcsújáró hellyé válása alakította ki. Ezért központi szerepe van a méltóságot parancsoló díszes barokk kegytemplomnak, a "basilica minor"-nak. Máriapócs hírnevét a bazilikában lévő Szűz Mária kegykép többszöri könnyezése hozta meg. Építészeti értéknek tekinthető a kegytemplom szomszédságában fehérlő gótikus eredetű római katolikus templom is. A bazilita szerzetesek 1749-ben telepedtek le a helységben és építettek rendházat. A monostor a görög katolikus művelődés és iskoláztatás központjává vált. Szabolcs vármegye első tanítóképzője egy évszázadon keresztül képzett kántortanítókat.