Ha felhős az idő, és nem látszik a nap, a panoráma akkor is lenyűgöző. Az Északi-foknál kiváló a turisztikai infrastruktúra. A nagyméretű látogatói központban (Nordkapphalle) sokféle programmal várják a turistákat: panorámaétterem, barlang bár, kiváló szuvenír bolt, postahivatal, kápolna, többféle kiállítás, panorámafilm, hatalmas panorámaablak az Északi-Jeges-tenger irányába stb. A belépődíj tartalmaz egy úgynevezett Nordkapp-diplomát is, melyet minden látogató kézhez kap. Megjegyzés: A júniusi csoport esetében a nap éjfélkor is a horizont felett lesz, a júliusi csoport esetében pedig nagyon rövid időre lemegy a horizont alá, de természetesen ennek ellenére világos lesz. Ezen a napon a szokottnál később reggelizünk, majd Alta városába indulunk. A kora délutáni megérkezést követően megnézzük a város híres látványosságát, az UNESCO világörökséghez tartozó őskori sziklarajzokat. Ezután az Északi Fény katedrálisba látogatunk. A titánborítású, szupermodern épület 2013-ban készült el, azóta a város jelképének számít.
Meghatározás Az oldal az Északi-sarkot mutatja be: felfedezését, kulturális jellemzőket, a terület állatvilágát, földrajzi adottságait, tudományos kutatásokat, emellett az utazók is találhatnak hasznos linkeket a gyűjteményben. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Felfedezése Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
A sarkvidékek felfedezése a leghősiesebb, kalandregénybe illő sztorik végtelen tárháza – mindenki ismeri például a drámai versenyfutást Amundsen és Scott déli-sarki expedíciói között, aminek az lett a vége, hogy utóbbi csapata lemaradt az elsőségről, aztán hazafelé jövet, alig egynapi járóföldre a biztonságos bázistól fagyott halálra. Az Északi-sark meghódításának a története nem ennyire közismert, és nem is ennyire tragikus, a legtöbben annyit tudunk róla, hogy egy bizonyos Peary nevű amerikai felfedező volt az első, aki elérte a sarkot, 1909-ben. Pedig valójában szinte biztos, hogy nem ő volt. Sőt, még az is lehet, hogy Amundsen volt az első mindkét pólusnál. Robert Peary az amerikai haditengerészet mérnöke volt, aki az egész életét a sarkkutatásnak szentelte. Keresztül-kasul bejárta Grönlandot, és egy csomó expedíciót vezetett messze a sarkkörön túlra. Amikor 1909-ben a híres útjára indult az Északi-sarkra, az már a nyolcadik próbálkozása volt, hogy elérje a pólust. 16 Galéria: Az Északi-sark felfedezői Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary Amikor hazatérve kijelentette, hogy eljutott a Föld legészakibb pontjára, azzal kellett szembesülnie, hogy volt felfedezőtársa, Frederick Cook, aki az 1890-es években még Peary csapatának orvosa volt, ugyanezzel kürtölte tele a sajtót.
A táj szépségét nem lehet leírni, látni kell. Elmegyünk majd addig a pontig, ahol a legutolsó nagyobb szigeten (Moskenesøy szigete) véget ér az országút, ott található egy bájos halászfalu, melyet úgy hívnak, hogy Å (ó-nak ejtik). Ez a betű az utolsó a norvég ábécében, jelzi, hogy a norvégok szerint ez már majdnem a világ vége. A falu ma már tulajdonképpen egy skanzen, ez a Norvég Halászfalu Múzeum. Az utolsó nagy sziget mentén, egy-egy kisebb szigeten vagy félszigeten találhatóak Reine, Sakrisøy és Hamnøy halászfalvak, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a Kirke-fjordra és a környező hegyvilágra. Nem véletlen, hogy ezek a falvak számtalan művészt vonzottak a világ minden részéből. Az utolsó előtti nagy sziget (Flakstadøy) egyik nagy látványossága Ramberg falu fehérhomokos tengerpartja, a másik pedig a sziget egy eldugott részén fekvő Nusfjord. Ez az idillikus szépségű halászfalu az egyik legbájosabb a Lofoten-szigetek területén. A kirándulásunk során végigmegyünk majd a szigetcsoport legnagyobb szigetén is (Vestvågøy szigete).
Honlapunk cookie-kat használ, hogy tároljuk a honlapunkon tett lépéseit, továbbá statisztikákat készíthessünk és fejleszthessük szolgáltatásainkat, és marketing tevékenységünket. Ha tovább használja honlapunkat azzal hozzájárul a cookie-k használatához. Elfogadom
Hűtőbe tesszük egy pár órára, amíg a máz megszilárdul.
Jobb sütit el sem lehet képzelni, a kókusz és a vanília a legjobb ízkombináció! Hozzávalók: a tésztához: 6 tojás 6 evőkanál liszt 6 evőkanál cukor 2 tasak vaníliás cukor 1 tasak sütőpor A krémhez: 1 tasak tejszínes pudingpor 4 evőkanál cukor 4 dl tej 6 evőkanál kókuszreszelék 1 dl habtejszín Elkészítése: A tojásokat kettéválasztjuk és a fehérjéből kemény habot verünk. A sárgáját kikavarjuk a cukorral és hozzáadjuk a vaníliás cukrot, lisztet és a sütőport is. Majd belekeverjük a habot és kivajazott tepsibe öntjük, 190 fokon sütjük 30 percen át. Közben a pudingport és a cukrot elkeverjük a tejjel és megfőzzük, miután elkészült belekeverjük a kókuszreszeléket és kihűtjük. Vaníliakrémes kókuszos süti receptek. A habot közben felverjük és a hideg krémhez keverjük, bevonjuk vele a piskótát, lehűtjük és szeletelhetjük is.
A porcukrot, 6 evőkanál tejjel, a margarinnal, a kakaóporral, és a rumaromával összefőzzük. A kihűlt krémes piskótát felkockázzuk, és egyesével megforgatjuk a csokoládés bevonóban, majd meghempergetjük kókuszreszelékben. Tipp / megjegyzés: Érdemes belőle dupla adagot készíteni, mert hamar elfogy Vaníliakrémes kókuszkocka 3. 71 / 5 ( 7 értékelés) Mária Bársonyné Dankovics ( 279 Recept) Anya vagyok és feleség aki szeret főzni, sütni. Szeretek új dolgokat alkotni, a családom a kritikusaim, ők mondanak véleményt az elkészített ételekről és a sütikről. Vaníliakrémes kókuszos süti | infoBlog | infoRábaköz | Friss hírek, helyi hírek, országos hírek, sport hírek, bulvár hí… | Desszertek, Kókuszos sütemény, Finom étel. Emellett szeretném a régi családi recepteket bemutatni mert a régi háziasszonyok tudtak olcsón, finomat készíteni. Ez a célon hogy a fiatal háziasszonyok is tanulhassanak tőlem, nekem ez okoz örömet ha átadhatom amit én tanultam!! !