Fontos tudni, hogy fizetésnélküli szabadságot nem lehet egyoldalúan elrendelni. Erre az időre nem jár munkabér, és szünetel a társadalombiztosítási jogviszony is. Ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodik a fizetés nélküli szbadságban, ha a munkáltató azt engedélyezi, akkor a munkavállalónak azzal tisztában kell lennie, hogy nem csak fizetést nem kap erre az időre, hanem biztosítási jogviszonya is szünetel. Amit a fizetés nélküli szabadságról tudni érdemes - EU-TAX Consulting Kft.. A munkáltató csak meghatározott esetekben (gyermek személyes gondozása érdekében; hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából; tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára) köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot, más esetekben mérlegelési jogkörébe tartozik annak engedélyezése.
A munkaviszony megszüntetésére a fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt is lehetőség van, munkáltatóként azonban ekkor ügyelni kell arra, hogy az indokolási kötelezettség és annak szabályai továbbra is fennállnak ( a munkáltatói felmondás szabályairól ebben a cikkben írtunk részletesen). Mielőtt a felek a fizetés nélküli szabadságról megállapodnak, a munkáltató együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből fakadóan is köteles a munkavállaló részére annak következményeit ismertetni. A munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy a fizetés nélküli szabadság ebben az esetben nem számít munkaviszonyban töltött időnek, így a szabadságra és – ha a fizetés nélküli szabadság időtartama a harminc napot meghaladja – a végkielégítésre, felmondási időre jogosító időtartamba sem számít be. A munkaviszony szüneteltetése | Munkaügyi Levelek. Társadalombiztosítási ellátások a fizetés nélküli szabadság ideje alatt A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
Az Mt. 138. §-ának (5) bekezdése alapján a munkavállalót a gyermeke 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, a gyermeke 14. Fizetés Nélküli Szabadság 2019 - Hogyan Jár El Jogosan A Munkáltató A Fizetés Nélküli Szabadság Kiadásakor?. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, a gyermeke 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében fizetés nélküli szabadság illeti meg. A dolgozó kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a munkavállalónak országgyűlési képviselőségre jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig az országgyűlési képviselőnek megbízatásának időtartama alatt és az Országos Rádió és Televízió Testület tagjának a megbízatás időtartama alatt. Ezalatt a munkavállaló munkaviszonya természetszerűleg szünetel. A munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a munkavállaló nem látja el a munkakörét, tehát nem dolgozik, munkaviszonya mégis jogfolytonos marad. A jogfolytonosság azt jelenti, hogy a szünetelés befejeződése után, a munka újrafelvételekor ugyanolyan jogok illetik meg a dolgozót, mintha a szünetelés időtartama alatt is ellátta volna munkakörét.
A veszélyhelyzet vége után is érdemes azonban átgondolni, hogy mikor jár fizetés nélküli szabadság, milyen előnye és hátrányai vannak. Fizetés nélküli szabadság gyermek gondozása céljából A fizetés nélküli szabadság igénybevételének leggyakoribb esete, amikor azt a munkavállaló kisgyermekének gondozása céljából igényli. Ez egy olyan eset, amikor a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles elrendelni a fizetés nélküli szabadságot. A várandósság, a szülés, illetve az azt követő első néhány év olyan speciális élethelyzet, amikor a munkavállaló – érthető okokból – nem tud ugyanúgy munkát végezni, mint korábban, éppen ezért azonban kiszolgáltatott helyzetben van. Annak érdekében, hogy ne lehessen egyik napról a másikra megfosztani a munkahelyétől – mint ahogyan azt a munkáltató gazdasági ésszerűsége indokolná – a Munka Törvénykönyve speciális szabályokkal segíti a gyermeket vállalókat. A várandós nőket már a várandósság ideje alatt felmondási védelem illeti meg, a törvény pedig előírja, hogy a szülést követően 24 hét szülési szabadságra, majd a gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra jogosultak.
Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. A szünetelésnek ebben az eseteiben tehát a dolgozók bérét a munka felvétele után nem a munkavállalónál megvalósult általánosan átlagos, hanem a munkavállaló munkakörében, a munkavállalóhoz hasonló gyakorlattal foglalkoztatott munkavállalók munkabérében megvalósult átlagos, éves bérfejlesztésnek megfelelően kell megállapítani (LB MFv. II: 10. 379/1999. ). A szünetelés egyéb eseteiben a törvény nem rendelkezik a munkabér kötelező korrekciójáról a munka újrakezdése után. Természetesen azonban a más jogszabályi előírások megszabta bérfejlesztések (például a közalkalmazotti bérskálán való időszakonkénti előrelépés) a munkaviszony szünetelésének minden esetében érvényesülnek. A munkáltatói rendes felmondás tilalma A munkáltató általában bármikor felmondhat a munkavállalónak, az úgynevezett felmondási tilalom esetén azonban a felmondás kizárt. Az ennek ellenére közölt felmondás tehát jogellenes.
Ennek azonban feltétele, hogy a rendelet akkor még hatályban van, és a mentesülés megszűnésekor a szükségesség-arányosság vizsgálata alapján a védőoltásra kötelezés továbbra is jogszerűen elrendelhető. Munkáltatói adatkezelés: csak rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva Dr. Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza kiemeli: A rendelet értelmében a munkáltató kezeli a védőoltás felvételét igazoló dokumentumban foglalt személyes adatokat, és az orvosi szakvéleményben a védőoltás ellenjavaltságával kapcsolatos személyes adatokat is. Fontos megjegyezni, hogy a rendelet jogi felhatalmazást ad a munkáltatók számára a védőoltással kapcsolatos adatok kezelésére, de a munkáltatók mint adatkezelők esetében ezzel együtt továbbra is mérlegelést igényel, hogy a GDPR szerinti adatkezelési jogalapok közül melyiket kívánják alkalmazni a tárgybeli adatkezelésre. Amennyiben ezt az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet megteremtéséhez fűződő jogos érdekükre kívánják alapozni, úgy érdekmérlegelési teszt elkészítése is szükséges lesz.
"Apai szabadság": Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. Egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén: A föld alatt állandó jelleggel (pl. bányász) vagy az ionizáló sugárzásnak (pl. röntgen) kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár. Megváltozott munkaképességű/fogyatékossági támogatásra jogosult/vakok személyi járadékára jogosult munkavállaló esetén: Évente 5 munkanap pótszabadság jár. Szabadságra a részmunkaidőben foglalkoztatottak is az általános szabályok szerint jogosultak! Naptári év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár.
Ezt követően a hivatal jelöli ki azt az intézményt, ahol részt kell venni egy tanfolyamon. Az utánképzés hasonlít egy KRESZ oktatáshoz, felmérik a közlekedési ismereteket, próbavezetést tartanak és pszichológiai vizsgán kell részt vennie a sofőrnek. A képzés költsége és időtartalma változó, ez a jogosítvány kategóriájától függ. Letölthető anyagok Tájékoztató a 2017. január 27-től hatályos előéleti pontokról Fogalmak Közúti közlekedési előéleti pontrendszer Gyakran ismételt kérdések Mikor kapok előéleti pontot? Kaphatok-e előéleti pontot, ha nincsen vezetői engedélyem? Hogyan értesülök a kapott és a nyilvántartott pontjaimról? Mi a következménye, ha elértem a 18 pontot? Van lehetőségem csökkenteni a meglévő pontjaim számát, mielőtt elérném a 18 pontot? Jogszabályok 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti előéleti pontrendszerről 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról 2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1995. évi CXIX.
Amennyiben eredeti aláírással ellátott, postai úton megküldött kérelem érkezik, a kérelmező által megadott értesítési címre is lehetőség van megküldeni a kért tájékoztatást. Költségek A tájékoztatás ingyenes. Ügyintézési idő A kérelem beérkezését követő naptól számított 8 nap, hiányos kérelem esetén 25 nap. Elektronikus ügyintézés A kérelem elektronikusan megküldhető a e-mail címre. Továbbá a oldalon keresztül az Ügyfélkapu azonosítójával bejelentkezve, az "Adatigénylés" témacsoportot kiválasztva, a "Közúti közlekedési nyilvántartásban nyilvántartott saját tájékoztatás kérés" megnevezésű Ügytípust, valamint a "BM Belügyminisztérium" címzettet kiválasztva küldheti meg elektronikus úton kérelmét. Amennyiben kérelmét az e-Papír alkalmazás útján nyújtja be, az előéleti pontokról szóló tájékoztatás kizárólag akkor van törvényes lehetőségünk Ügyfélkapujára megküldeni, ha a Rendelkezési Nyilvántartásban az elektronikus kapcsolattartás formájának engedélyezését nem zárta ki. A cél, hogy az ügyfelek egyszerűen tájékozódhassanak az eljárás adatairól (mikor, hol történt a szabályszegés, milyen KRESZ szabályt szegtek meg, mekkora a bírság összege).
Adatvédelmi okokból, amennyiben a kérelem elektronikus úton, tehát szkennelt aláírással kerül benyújtásra, az előéleti pontokról szóló tájékoztatás kizárólag a bejelentett lakó-vagy tartózkodási helyre van törvényes lehetőség postai úton megküldeni. Amennyiben eredeti aláírással ellátott, postai úton megküldött kérelem érkezik, a kérelmező által megadott értesítési címre is lehetőség van megküldeni a kért tájékoztatást. Költségek A tájékoztatás ingyenes. Ügyintézési idő A kérelem beérkezését követő naptól számított 8 nap, hiányos kérelem esetén 25 nap. Elektronikus ügyintézés A kérelem elektronikusan megküldhető a e-mail címre. Továbbá a oldalon keresztül az Ügyfélkapu azonosítójával bejelentkezve, az "Adatigénylés" témacsoportot kiválasztva, a "Közúti közlekedési nyilvántartásban nyilvántartott saját tájékoztatás kérés" megnevezésű Ügytípust, valamint a "BM Belügyminisztérium" címzettet kiválasztva küldheti meg elektronikus úton kérelmét. Amennyiben kérelmét az e-Papír alkalmazás útján nyújtja be, az előéleti pontokról szóló tájékoztatás kizárólag akkor van törvényes lehetőségünk Ügyfélkapujára megküldeni, ha a Rendelkezési Nyilvántartásban az elektronikus kapcsolattartás formájának engedélyezését nem zárta ki.
Jogszabályok 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti előéleti pontrendszerről 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról 2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 236/2000. (XII. 23. ) Korm. rendelet a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. törvény végrehajtásáról 326/2011. 28. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról A jogszabályok megtalálhatók a honlapon a jogszabálykeresőben. Előre tervezett karbantartás – Oktatási Hivatal Kezdete: 2020. 04. 14. 00:00. Vége: 2020. 07. 15. 23:59 Informatikai fejlesztés miatt a Felsőoktatási Információs Rendszer szolgáltatásai (az "Adatkeresés" és a "Támogatási idő lekérdezése") átmenetileg nem lesznek elérhetők. Az "Adatkeresés" felület 2020. június végén, a "Támogatási idő lekérdezése" felület tervezetten 2020. júliusban lesz újra aktív.. Bővebb információ itt olvasható.