– olvasható az Európai Bizottság hivatalos, magyar nyelvű honlapján. Jelenleg a 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és a 1197/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet határozzák meg az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos szabályokat. A 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet azonban – az alábbiakban hivatkozott új jogszabály értelmében – 2020. január 1-jétől a hatályát veszti. Ezen időponttól kezdődően az európai kezdeményezésekre vonatkozóan az Európai Parlament és a Tanács 2019. április 17-i (EU) 2019/788 rendeletének előírásait kell alkalmazni. Joganyag: az Európai Parlament és a Tanács 2019. április 17-i (EU) 2019/788 rendelete az európai polgári kezdeményezésről Megjelent: HL L 2019/130. 17. 06. 06. Megjegyzés: közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály Kapcsolódó cikkek 2019. május 13. Jogszabályfigyelő 2019 – 19. hét Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/75–79. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kúriai gyakorlatból válogattunk.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv egyik Különös részi tényállása. A XXXIV. Fejezetbe, a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények közé tartozik.
2012. április 1-jétől vadonatúj eszköz áll az uniós polgárok rendelkezésére, amely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek az EU politikájának alakításában. A Lisszaboni Szerződéssel hatályba lépett polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamoknak legalább az egynegyedét képviselő 1 millió polgár kérje az Európai Bizottságot, hogy a hatáskörébe eső területeken jogszabályra irányuló javaslatot tegyen. A polgári kezdeményezés szervezői egy ún. polgári bizottság keretében járnak el, 1 évük van arra, hogy összegyűjtsék a szükséges támogatást. Az aláírásokat az illetékes hatóságoknak kell hitelesíteniük az egyes tagállamokban. A Bizottságnak ezt követően 3 hónapja van arra, hogy megvizsgálja a kezdeményezést és eldöntse, hogy miként lép fel azzal kapcsolatban. Mire lehet javaslatot tenni? Az Európai Unió hatáskörébe tartozó szakpolitikai területhez kapcsolódó témában lehet kezdeményezést indítani, amelyben a jogalkotási javaslat előterjesztése az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.
A polgári kezdeményezésre vonatkozó szabályozás azt "a kényes egyensúlyt" veszi figyelembe, hogy az EU véletlenül se sérthesse a tagállamok szuverenitását. Az unió nem föderatív állam, a tagállamok szuverenitással bírnak, és ez azt jelenti, hogy azokat a hatásköröket érintően, amelyeket nem adtak át Brüsszelnek, az unió nem dönthet, nem alkothat jogot – magyarázta. (…) Ezzel összefüggésben a bizottság csak azokat a polgári kezdeményezéseket veheti nyilvántartásba, amelyek a hatáskörébe tartozó kérdést érintenek. Ennek oka, hogy ne lehessen olyan polgári kezdeményezéssel fordulni a bizottsághoz, amely nem az unió jogkörébe tartozik, hogy "a tagállami szuverenitást unatkozó, politikailag aktív polgárok ne tudják kikerülni a bizottsághoz benyújtott polgári kezdeményezés eszközével" – mondta. " Ez a probléma áll fenn most is, amikor összegyűltek az aláírások, emiatt pedig a Bizottság érdemben kell foglalkozzon a kezdeményezéssel. Ám ez a kötelezettség nem vezetheti arra a Bizottságot, hogy olyan uniós jogszabályra tegyen javaslatot, amit az elfogadása után néhány tagállam azonnal elvisz majd az Európai Bíróság elé egy megsemmisítési eljárás keretében, aki azt zeneszóval fogja kikukázni, miután annak elfogadására az Uniónak nincs hatásköre.
Kizökkent világ. Globalizáción innen és túl.
Ez azt jelenti, hogy ambiciózusabb éghajlat-politikai célokra és több pénzügyi támogatásra van szükség az éghajlat-politikai intézkedésekhez. " A kezdeményezés különösen azt hangsúlyozza, hogy " az EU-nak 80%-ra kell módosítania a Párizsi Megállapodás szerinti, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit (nemzetileg meghatározott hozzájárulás) annak érdekében, hogy 2035-ig elérje a nulla nettó kibocsátást, az európai éghajlatvédelmi jogszabályokat pedig ennek megfelelően ki kell igazítania. " Emellett a kezdeményezés hivatkozik a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó uniós mechanizmus végrehajtására, említést tesz a partnerországokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezményeknek az éghajlat-politikai intézkedéseket nyomon követő elemzés ( Climate Action Tracker) függvényében való aláírásáról, valamint az éghajlatváltozás hatásait bemutató, ingyenes oktatási anyagok biztosításáról. Az uniós Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi lépéseket tehet a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása céljából, valamint a közös kereskedelempolitika területén.
Lehet a szuverén tagállamoknál, különösen a "szuverenitásvédelemre" oly büszke kormányoknál panaszkodni.
Az őszi rózsás forradalom by Réka Pócs
Borosjenői és szegedi gróf Tisza István a Tisza családból származó magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke először 1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között, továbbá a Képviselőház elnöke 1912 és 1913 között, valamint több alkalommal a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszteri tisztséget is betöltötte. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez a magyar történelem szempontjából két olyan jelentős esemény kapcsolódik, mint az Osztrák–Magyar Monarchia belépése az első világháborúba a második miniszterelnöksége alatt, illetve az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én. Politikai nézetei szerint az osztrák–magyar dualista rendszer fenntartásának a híve volt, valamint az akkor elterjedt liberális-konzervatív konszenzus képviselője, ezáltal egyszerre volt híve a joguralomnak, a parlamentalizmusnak és az alkotmányosságnak, ugyanakkor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének, továbbá a korlátozott szavazati jog fenntartásának.
A nemzetiségeknek az önrendelkezés jogát ígérte a program, abban a reményben, hogy így biztosítható lesz Magyarország integritása. A parasztság számára nagyszabású földreformot helyezett kilátásba, és szociálpolitikai reformmal kívánt javítani a munkások és a hazatérő katonák helyzetén. A "lánchídi csata" A főváros lakossága, a vidék és a sajtó nagy része lelkesen fogadta a közleményt, mindenki arra számított, hogy az uralkodó Károlyit fogja felkérni kormányalakításra, de IV. Károly visszarettent ettől a lépéstől. Emiatt október 28-án hatalmas tömeg indult Pestről Budára, hogy Habsburg József főhercegtől Károlyi kinevezését követelje. A tömeget a Lánchíd pesti hídfőjénél rendőrök támadták meg, és az összecsapás, az úgynevezett "lánchídi csata" során több tüntető meghalt, mintegy 60-70-en pedig megsebesültek. József főherceg gróf Hadik Jánost, a konzervatívok egyik képviselőjét kérte fel a kormány összeállítására, bár erre az események felgyorsulása miatt már nem volt mód. Ezzel megalakult a Hadik-kormány, mire válaszként tüntetés kezdődött Budapesten, amely az éjszaka folyamán felkelésbe csapott át.
A jobb állapotú villákban rendszeresen visszatérő vendégekként a Kádárhoz közeli funkcionáriusok szálltak meg (köztük Aczél György, Biszku Béla, Apró Antal, Tömpe István, Grósz Károly, Berecz János, Fejti György, Hámori Csaba), de gyakran nyaralt itt a humorista Hofi Géza is. Kisebb számban ugyan, de modern villákat is terveztek. Kádár János egyszerű, másfél szobás nyaralója helyett 1974-ben, a rossz emlékeket idéző Rákosi-villa helyén kapott egy közel száz négyzetméteres, Bauhaus-stílusú villát, amelyhez horgászszigetet is kialakítottak. A puritánnak tartott pártvezér villájában a luxust a klímaberendezés, a tusolós kádban 28 fokosra beállítható csaptelep, a mindig feltöltött hűtő, a színes tévé és a teraszra épített szalonnasütős kandalló jelentette. A legenda szerint még a telefonvonalat is kivezettette az őrség épületébe, hogy háborítatlanul élvezhesse szabadságát, meghagyva, hogy csak akkor zavarhatják, ha kitör a háború. Az üdülő talán leghíresebb épülete, az antik oszlopsorral övezett, szocialista-realista stílusú elnöki villa az ötvenes évek második felétől fogadta a vendégeket.
Válaszként tüntetés kezdődött Budapesten, amely az éjszaka folyamán felkelésbe csapott át. A Nemzeti Tanácsot támogató felfegyverzett munkás- és katonatömegek elfoglalták a középületeket és elfogták a főváros katonai parancsnokát, követelték az önálló magyar köztársaság kikiáltását, megakadályozták egy menetszázad frontra indítását, kiszabadították a politikai foglyokat. október 31-én reggel győzött az "őszirózsás forradalom", hatalmas tömeg ünnepelt az utcákon. A katonák a letépett K. U. K. sapkajelvények helyére, a civilek kabátjuk gomblyukába őszirózsát tűztek, így teremtették meg a forradalom szimbólumá uralkodó és a homo régiusként Budapesten tartózkodó Habsburg József főherceg október 31-én Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnöknek. Károlyi a Nemzeti Tanács három pártjának képviselőiből megalakította kormányát. Ugyanezen a napon halt meg Tisza István, akit a felkelő katonák egy csoportja lőtt agyon otthonában. Károlyi kinevezésének hírére aznap és november első napjaiban a vidéki településeken is sorra alakultak meg a nemzeti tanácsok, amelyek támogatásukról biztosították a polgári demokratikus átalakulás és a nemzeti függetlenség kormányát.
"Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennél fogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, mellyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja. Kelt: Eckartsau ezerkilencszáz tizennyolc, november hó tizenharmadikán. Károly" (IV. Károly lemondó eckartsaui nyilatkozata a magyar államügyek intézéséről) Október 30-án tüntetők lepték el a főváros utcáit, és a budapesti rendőrség is testületileg csatlakozott a felkelőkhöz. Délután a Károlyi-párt központjához és a Nemzeti Tanács ideiglenes székhelyéhez, az Astoriához vonult a tömeg. A tüntetők a forradalom mellé átálló katonákkal együtt – akik a k. u. k. sapkarózsák helyére őszirózsát tűztek – elfoglalták a főváros fontosabb középületeit, a közlekedési csomópontokat, a telefonközpontokat, feltörték a fegyverraktárakat, politikai foglyokat szabadítottak ki a Conti utcai fogházból.