A huszadik századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjára emlékezünk. Szerb Antal Budapesten született 1901. május 1-jén. Szülei művelt, asszimilált zsidó értelmiségiek voltak, 1907-ben római katolikus hitben keresztelték meg, keresztapja Prohászka Ottokár volt. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát, közben folyamatosan írt, a Nyugat és a Napkelet is közölte írásait. Munkássága során a próza lett igazi terepe, széles körű műveltsége, csillogó intelligenciája, finom humora itt nyilvánult meg igazán. 1924-ben doktorált, és középiskolai tanár lett a Vas utcai Felsőkereskedelmi Iskolában, itt tanított mindaddig, míg a zsidótörvények értelmében le nem parancsolták a katedráról. Közben hosszabb-rövidebb időt külföldön, Párizsban, Olaszországban és Londonban töltött. 1930-ban az Erdélyi Helikon című folyóirat pályázatot hirdetett a magyar irodalom történetének megírására. Szerb Antal 1932-re elkészült Magyar irodalomtörténet című műve elnyerte az első díjat.
Teszárek Csaba Havasréti Benedict alakjában professzorként az idegenbe szakadt hazánk fiának önironikus sablonját, gyerekként a legyűrhetetlen tudásszomj mindenen átgázoló erejét mutatja meg. Pájer Alma Virág a sok naiva- és gyerekalakítás után végre karakterszerepben mutathatja meg színészi sokoldalúságát (még a didaktikus zárójelenetet is némileg elfogadhatóvá tudta tenni). Intrikus szerepeiben Hannus Zoltán brillíroz, és ígéretesen mutatkozott be a három, még egyetemista színész, Csarkó Bettina, L. Nagy Attila és Bartha Bendegúz. Kisebb szerepekben Barna Zsombor és Tatai Zsolt alázatos és fegyelmezett részese az egységesen jószínvonalú társulati teljesítménynek. Miután az előadás vége felé elmondja szónoklatát a bűnbanda feje, megjelenik az óriásira nőtt gőte, és szájában hozza az élet újabb problémáihoz kulcsot adó könyvet, Szerb Antaltól A világirodalom történetét. "Olvassunk! " – hangzik el sokadszor. De Dr. Láng Róbert zárómondata nem csupán darabbeli jó tanács, hanem intő figyelmeztetés mindannyiunknak, hogy vészesen háttérbe szorul a szórakozásnak, az örömszerzésnek és a tudásgyarapításnak ez a semmivel össze nem hasonlítható módja.
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül!
A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a valláserkölcsi élet örökérvényű alaptörvényei (Kiv 20). Az embernek Isten és embertársai irántikötelességeit összegzi. érvényessége minden időben megmarad, mivelJézus azt mondta: "Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanembeteljesíteni" (Mt 5, 17). I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Istent felismerve első kötelességünk a benne való hit, a neki kijáróimádás; hódolat és dicsőítés, uralma kizárólagosságának elismerése. II. Isten nevét hiába ne vedd! 10 parancsolat katolikus film. Minthogy az ember gondolkodása és kimondott szava között szoroskapcsolat van, e hódolathoz hozzá tartozik Isten nevének (és általábanaz isteni dolgoknak) tisztelete. III. Az Úr napját szenteld meg! Istentől való függőségünket fejezzük ki azzal, hogy megtartjuk az Úrnapját, ezt az időt (egész életünkkel együtt) Neki szenteljük, ugyanakkor a földi munkálkodás múlandóságát jelezve és a végsőnyugalmat előlegezve munkaszünetet tartunk! Az első három parancs Isten uralmának elismeréséhez vezetett ez biztosítja az ember tökéletes szabadságát.
1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! 2. Isten nevét hiába ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! 4. Atyádat és anyádat tiszteld! 5. Ne ölj! 6. Ne paráználkodj! 7. Ne lopj! 8. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! 9. Felebarátod házastársát ne kívánd! 10. Mások tulajdonát ne kívánd!
IX. Felebarátod házastársát ne kívánd! X. Mások tulajdonát ne kívánd! Az igaz cselekedetek mellett az igaz érzések, gondolatok, vágyak is azisteni akarat teljesítéséhez tartoznak.
A Tízparancsolatmásodik része (táblája) az embertársak iránti kötelességekettartalmazza, összhangban a természeti törvényekkel: IV. Atyádat és anyádat tiszteld! Kapcsolataink közül első az, mely szüleinkhez fűz, hiszen életünket ésfelnövekedésünket nekik köszönhetjük. A szülői felelősség és a gyermekitisztelet egymástól elválaszthatatlan. V. Ne ölj! Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. így kellőriznünk magunk és mások életét. VI. Ne paráználkodj! Az új élet nemzése éppúgy tiszteletet és védelmet kíván, mint az emberteste, s a szerelemben a másik felé megnyíló legbensőbb rejtettvalósága. VII. Ne lopj! Az embernek a munkával szerzett tulajdonhoz, az életét biztosító anyagijavakhoz való jogát szavatolja ez a parancs. Tizedik parancsolat – Magyar Katolikus Lexikon. VIlI. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Az emberek közti kapcsolatok legfőbb munkálója az emberi beszéd. E nagyadománnyal nem élhetünk vissza, nem használhatjuk mások kárára. Aparancs a nyelvvel elkövethető legnagyobb bűnt is jelzi, sáltalánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentőlszabott kötelességet.
Hittan óra Játékos kvíz szerző: Buthizsombi
Ezért a ~ tiltja a mohóságot és a földi javak megszerzésének mértéktelen vágyát. Tiltja a →kapzsiság ot, mely a gazdagság és a vele járó hatalom iránt érzett mértéktelen vágyból fakad. Még azt a vágyat is tiltja, hogy igazságtalanságot kövessünk el, amellyel a felebarátnak anyagi kárt okoznánk. Magyar Katolikus Egyház | Isten tízparancsolata. – A ~ megkívánja, hogy száműzzük az →irigység et az emberi szívből, mert a leggonoszabb tettekre is vezethet. – Minden Krisztus-hívőnek törekednie kell arra, hogy "érzületét helyesen irányítsa, nehogy a földi dolgok használata és az evangéliumi szegénységgel ellenkező ragaszkodás a gazdagsághoz megakadályozza őket a tökéletes szeretet elérésében. " ** KEK 2534–57. tizedik parancsolat: a →Tízparancsolat 10. "Ne kívánd el embertársad házát, földjét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, egyáltalán semmit, ami embertársadé" ( MTörv 5, 22).