Fotó: ZoranOrcik / Shutterstock Kiderült, hogy a méhésznek télen rengeteg gyógyszerköltsége van, amellyel a varróatkát tudják eltüntetni, emellett pedig az élelempótlás is nagyon fontos. – Régen a méhészek 2-3 kilogramm cukrot etettek, ezt serkentésként használták. Az ősz végén a méhek saját maguktól beteleltek, hiszen rengeteg volt a környezetben a nektár. Most már erről nem tudunk beszélni, hiányoznak az őszi méhlegelők és a minőségük is romlott, emiatt a méhek élelempótlásra szorulnak, ami éves szinten 15-20 kilogramm cukrot jelent a korábbi pár kiló helyett. A méhek már nem tudnak annyi élelmet összeszedni, hogy átteleljenek – tudtuk meg. – A jó méhész mindig csak annyi mézet szed el, hogy maradjon 5-10 kilogramm méz a családnak, mert büntetlenül nem lehet többet elszedni. Ha van egy hordástalan időszak akkor nyáron is éhen halhat a méh, nem lehet tarra pörgetni a kaptárakat – figyelmeztet a szakember. Az idei évben a méhcsaládok fele alkalmas a termelésre - BácsHír. Kiderült, milyen az idei méz minősége Fotó: Shutterstock – A méz minősége 2021-ben a repce esetében kiváló, gyönyörű, szép, fehér színű repceméz termett.
Az akácméz esetében volt egy kis keveredés a többi növény virágzásával, emiatt a pollentartalom nem túl magas, de egyébként az íz és az aroma kiváló minőségű lett. A felső akác, vagyis a második akácvirágzás estében szintén kiváló lett a minőség. A napraforgóméz estében ritkán tapasztalunk ilyet, de néhány évente, amikor az időjárás kedvező a virágzás időszakában, akkor érdekes aromák jönnek elő, a napraforgóméznek nagyon jó minősége lett. Idén a méz minősége extra évnek mondható a fajta mézek tekintetében. Sajnos hársméz nem termett elegendő, az ezüsthárs virágzásakor ugye nem kedvezett az időjárás. A vaddohány szintén nem sikerült, nem lett mennyiség. Ha mennyiség nincs, akkor minőség sincs hozzá. Gazda-Méhész Szakmai Fórum | OMME. A fajta mézek esetében elvárjuk, hogy tiszta legyen, más ne zavarjon be. A hársméz, illetve a vaddohány esetében az átlagosnál rosszabb a minőség és a mennyiség is – mondta el a méhész. Hogyan lesz az új királynő? – Egy jó királynő a nyári időszak során, amikor a csúcsfejlődés van, naponta 1800-1900 petét is le tud rakni.
Az egyik veszély ebben rejlik. A másik a veszélyes gének kikerülése a vadon élő növényekbe, árvakelésű kultúrgyomokba, ahonnan nem lehet ezeket eltüntetni. Egy utólag káros hatásúnak bizonyult gyógyszert azonnal kivonhatnak a forgalomból, a GMO esetében viszont visszafordíthatatlan ez a folyamat. A következő probléma, ami a lényeg, a piaci verseny. A hagyományos növényfajták eltűnhetnek a környezetünkből és csak néhány cég GMO fajtáját termeszthetik. Ez pedig azzal jár, hogy leszűkül az adott faj genetikai variációja és egyúttal beszűkül a választási lehetőség. Minden, ami egysíkú, az nagyon sebezhető. Ez ellentétes az élővilág változatosságának örök törvényével. A veszély ma az evolúciós korlátok áttörésében rejlik, pedig az élő környezetet a teremtő jól kitalálta, hiszen ivaros úton még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek egymással. Az persze nem veszélyes, ha ugyanazon növényi családon vagy nemzetségen belül ültetünk át hasznos géneket a termesztett növényfajtákba.
Hozzátette: árnyékolni kell a méheket, hogy a nap ne süsse őket, így lehet visszafogni a meleg bejutását a kaptárba. Idén kevesebb a fiatal áttelelő méh – Nagyon fontos, hogy elegendő fiatal méh legyen, ezért a nyár végén, őszi időszakban a fiasítást megpróbálja mindenki kiterjeszteni, ezt hívjuk serkentőetetésnek, amihez ha társul virágpor behordás, akkor szépen betelelnek a méhek, ha pedig nem, akkor rosszabb az eredmény, tehát a tél veszélyesebb lesz a méhek számára. A szakember elmondta, hogy idén sajnos kevés az áttelelő fiatal méh. 2021-ben a nyári nagy melegek, és az aszály miatt a virágpor nem volt kellően bőséges, így a méhek telelési képessége közepesnek várható erre a télre. A méhek nem tudnak egyedül áttelelni Kiderült, hogy a méhésznek télen rengeteg gyógyszerköltsége van, amellyel a varróatkát tudják eltüntetni, emellett pedig az élelempótlás is nagyon fontos. – Régen a méhészek 2-3 kilogramm cukrot etettek, ezt serkentésként használták. Az ősz végén a méhek saját maguktól beteleltek, hiszen rengeteg volt a környezetben a nektár.
Miskolc városában több kúriát is bírtak egy utcában, melyet azután róluk századokig "Tibold-szernek" is neveztek. 1731-ben a muhi pusztai birtokon a Csüllődombi dülőt egymagában 2 ezer forintra becsülték. Borsy Mihály állandóan kereste az udvar kegyét, hogy a zavaros időkben újabb adományokhoz juthasson. Címerhatározó/Miskolczy címer – Wikikönyvek. 1706-ban, miután a Rákóczy felkelésben részt vett Zákány István sajószögedi, ónodi és Istenföldje nevű birtokait a császár lefoglalja, azokat Borsy Mihály, Borsod vármegye akkori jegyzője a feleségének, Semsey Sárának adományozta. Mivel nem volt fiú örököse, vele a család borsodmegyei ága kihalt és birtokai a lányaira szálltak. Valószínűleg 1741 elején halt meg, mert ezen év március 1-jén a leányai Anna, Almásy Jánosné és Katalin, előbb Melczer Györgyné, utóbb Fáy Lászlóné, Tibolddarócon már osztozkodnak a rájuk maradt birtokon. A Miskolc városában levő házak, szőlők és pincék Almásy Jánosnéra szálltak, míg a muhi birtokban Fáy Lászlóné egyenlő részben örökölt az Almásyakkal. Hasonlóan közös tulajdonban maradt a miskolci malom-, bor-, sör- és pálinkaház.
A Rákóczy szabadságharc alatt elszenvedett kiályhűségéért III. Károlytól 1730. 11. 23-án királyi adományban részesült. 1739-ben Borsy Mihály vezetésével Tibolddarócon is elkezdődik az ellenreformáció, elzavarják a Sályi református prédikátort. 1712-ben a nemes 13 vármegye egyik országgyűlési követe, 1708-1715 között a jogügyi bizottság tagja. 1697-től kezdve a Zemplén vármegyei Kucsin birtok tulajdonosa. Nagy vagyonra azonban csak akkor tett szert, amikor feleségül vette Semsey László és Tibold Zsófia másodunokáját (dédunokáját), Semsey Sárát. Velünk a Város (Miskolc): Cinikus tudatlanságból jeles: a 10 milliárdos hiányt hagyó Fidesznek "csak szervezés dolga" a járatsűrítés : hungary. Ezzel nemcsak a Semseyek sárosmegyei lemesi, hanem a feleségére anyai ágon szállott borsodmegyei Tibold-féle familiáris birtokokat is örökli. Az ősi Tibold javakat, 1586. augusztus 10-én Tibold Gáspár osztotta meg, amikor testvérének Zsófiának, Semsey László nejének a részét kiadta. Ekkoriban Tibold Zsófiát Szepessy Pál vete feleségül, s ezen az alapon utóbb ő is jogot formált a Tiboldok daróci uradalmára, és annak jelentékeny részét tényleg birtokba is vete.
Egészen a legutóbbi hetekig Alakszai Zoltán, a kormányhivatal jelenlegi vezetője irányította a helyi Fidesz frakciót, aki hétfőtől milliós bírságokkal sújthatja a várost, ha nem lesz kedvére a járatsűrítés mértéke. A fideszes, kdnp-s képviselők megkérdezhetnék egykori politikus társuktól, vagy más döntéshozótól is, hogy a várost még hányféleképpen fogja büntetni még a kormány? Alakszai azt is elmondhatná, a város előző jegyzőjeként miért nem állt ki a miskolciak érdekeiért, amikor látta, hogy tízmilliárdokkal terhelték meg Miskolc költségvetését? Szóvá tette, hogy a kasszából az átadáskor 10 milliárd forint hiányzott, ami majdnem kitette a költségvetés egynegyedét? Miért nem emelt szót a Kriza-érában, az MVK Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként, hogy a város milliárdokkal tartozik a közlekedési vállalatnak? Miért nem fizettette ki jegyzőként a milliárdokat az MVK Zrt-nek, aminek felügyelőbizottságában ült? A Fidesznek semmi pénz nem számít, különösen a városé nem számít. A Velünk a Város Frakciószövetség felajánlja segítségét: ha a helyi Fidesz visszateszi a város kasszájába azt a 10 milliárdot, ami az átadáskor hiányzott, a frakció megszervezi, hogy legyen, aki elszállítsa a rendeltetési helyére, a város kasszájába.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. kucsini Borsy Mihály (1680 k. -1741), Borsod vármegye alispánja, genealógus. A neve előfordul Borsi, Bors, Bars alakban is. Családja a Miskolc nemzetségből származott. Apja Borsy Zsigmond. Felesége Semsey Sára, lányai Anna (1700-1772) és Katalin, akik mint Tibold leányági örökösök a Borsod megyei Darolcz alias Alkács, Oszlár, Sály, Kondó, Sikator, Gaszt, Pély, Fejéregyháza stb. birtokosai voltak. Előkelő állású, vagyonos és tudományosan képzett ember. Előbb Borsod vármegye szolgabírája, jegyzője, 1733-ban már első alispánja. Erélyes alispánként volt ismert. 1702-ben Borsy Mihály vicispán (vagy jegyző) a vattai határt felosztotta az ottani nemesi compossessorok (társbirtokosok) között, ami kiterjedt mind Alsó-, mind Felsõvattára. Ez Vatta tényleges újranépesítését, a telkesítés, a jobbágyság számának növekedését, a termelés gyors fejlődését jelentette. A sajóládi pálos kolostorban 1724. augusztus 10—14. között helyezték el a főoltárt, illetve azon — Borsy Mihály Borsod megyei alispán adományából — az Istenanya szobrát.