Ezüst mezők, ezüst világ, ti visszatérő szent csodák, ó, szép adventi hajnalok! Lelkemben halkan zengenek rég elfelejtett énekek. Ó, szép adventi hajnalok, Istent dicsérő angyalok, bús tájon, íme, zeng a szó: az éjszakának vége már, megtartó Krisztus erre jár… Bús tájon íme zeng a szó: Istennel élni volna jó az ég alatt, a föld felett, s üdén, miként a kisfiam, Jézusra várni boldogan. Az ég alatt, a föld felett pusztítva jár a gyűlölet… Adventi hajnal zápora e csendes téli reggelen nyugodj meg fájó lelkemen. Adventi hajnal zápora, új boldog élet mámora ó, hullj reám, ó, hullj reám! Adventi versek első gyertyagyújtásra teljes film. Hozzátok el a nagy csodát ezüst mezők, ezüst világ! The post Adventi versek második gyertyagyújtásra appeared first on Karácsony 2021.
Létrehozás: 2010. december 03., 15:24 Legutolsó módosítás: 2010. december 03., 15:25 Koczor Tamás verse adventi gyertyagyújtáshoz. Az egyes gyertyák meggyújtásánál egy-egy versszakot lehet elmondani. Advent van, gyertya gyúl, Szívünk új dalba kezd. Lobbanó fénye hull Szám szerint még csak egy. Adventi versek második gyertyagyújtásra - Divatikon.hu. Életünk árnyai Fényében tűnjenek! Jézus jön, örvendjünk, Ég és föld ünnepel. Advent van gyertya gyúl – újra egy esztendő – világít szemünkben Szám szerint már kettő Őszinte szavakra Biztat a jövendő Jézus jön, örvendjünk Bűnünkből ébresztő! Advent van Gyertya gyúl Jön már a karácsony Ajándék Istentől Szám szerint épp három Igéjét hirdeti Jordánnál szent János Jézus jön, örvendjünk Szívemet kitárom. Advent van Gyertya gyúl Biztat, hogy készen légy Titkoknak zárja nyíl Szám szerint éppen négy. Hadd legyen ünnepünk Valódi ünneppé Jézus jön, örvendjünk! Angyalszárny röppenjél! Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
Az ókorban a Római Birodalom volt a Földközi-tenger medencéjének uralkodó állama. Megfelelő környezeti adottságai és belső rendszere emelte erre a címre. A terület már a neolitikumban lakott volt, de Róma mondai alapítása Romulus és Remus nevéhez fűződik Kr. e 753-ban. A valóságban a latin törzsek alapították a Tiberis folyó melletti hét dombon. A görögök délen alapítottak gyarmatvárosokat a Kr. e. VIII-VI. sz. /Szürakusza, Neapolis, Taras/, míg az etruszkok a fejlett városi kultúrával rendelkező északi szomszédok voltak. Róma fejlődésére mindkét szomszéd nagy hatással volt. Róma első államformája a királyság volt és a monda szerint Romulust még 6 király követte, tehát Kr. 510-ig hét király. Ebben az időszakban alakult ki a társadalom szerkezete. A vezető réteg tagjai a patríciusok voltak, akik a földjeiket származás alapján kapták, közülük kerültek ki a senatus, tehát a király tanácsadó testületének tagjai. Pun háborúk – Wikipédia. Az elszegényedett nemzetségtagokból jöttek létre a cliensek. A nemzetséghez nem tartozók és bevándorlók voltak a plebejusok.
Becslések szerint a rómaiak és szövetségeseik több mint százezer embert és ötszáznál több hadihajót vesztettek. A karthágóiaknál sem lehetett kisebb a veszteség. A második pun háború Róma és Karthagó versengése az első pun háborúval nem ért véget: Karthágó hamar kiheverte a megaláztatást. Hispánia területének elfoglalásával ásványkincsekhez jutott, majd amikor a 25 éves Hannibál, Róma kérlelhetetlen ellensége elnyerte a fővezéri címet, felkészültek egy újabb háborúra. A második pun háború Kr. 218-201 között zajlott. A történelem egyik legkiválóbb hadvezérének tartott Hannibál Itáliában kívánta térdre kényszeríteni Rómát. (A rómaiak szintén idegen földön, Hispaniában és Afrikában kívánták megvívni a döntő csatákat. ) Hannibál Hispánia felől indulva, átkelt az Alpokon. A természettel vívott küzdelem felére csökkentette seregét, melyet a Rómát gyűlölő észak-itáliai gallokkal töltött fel. Töri érettségi gyorstalpaló: Róma megalakulása és a pun háborúk. Sikert-sikerre halmozva haladt Róma felé s Cannae-nál döntő csapást mért a római légiókra. Ha hinni lehet a forrásoknak 40-50 ezer római maradt a csatatéren.
Karthagó Karthágót a föníciai Türosz város telepesei alapították, a leírások szerint Kr. e. 814-ben. (A régészeti anyag alapján is elfogadják a 9. századot. ) Lakói sémi eredetű punok, akik elsősorban a földközi - tengeri kereskedelemből éltek. Az utak, raktárhelyek biztosítására hoztak létre településeket egészen Szicíliáig, amelyek lassan önálló városokká fejlődtek. Terjeszkedésük révén Észak-Afrikában a rabszolgamunkára alapozott ültetvényes gazdálkodást is bevezették. Államformájuk arisztokratikus köztársaság volt. Pun háborúk Róma és Karthágó között (videó) | Khan Academy. A vezetésben két csoport érdekei jelentek meg (hol ütköztek egymással), a kereskedelmet kézbentartó és ezért a tengeri uralmat fenntartani és erősíteni kívánó gazdag kereskedőké és a szárazföldi terjeszkedést igenlő nagy földbirtokosoké. A punok és Róma Karthagót, a punok anyavárosát és Rómát a köztársaság kezdeteitől szerződéses jó viszony fűzte egybe. Tiszteletben tartották egymás érdekeit és maga a szerződés ténye is elismerést jelentett Itália más lakói előtt. A helyzet akkor változott meg, amikor Róma elfoglalta Dél-Itáliát és így közvetlen szomszédságába került a szicíliai pun városoknak.
Róma óriási veszélybe került, hiszen ahogy a szállóige is fogalmazott: Hannibál ott állt a kapuk előtt, s szövetségeseinek egy része - a közép-itáliaiakat kivéve elpártolt mellőle. Ezért mozgósította minden erejét: rabszolgákat állított csatasorba, minden 17 évnél idősebb polgárt katonai szolgálatra rendeltek, még a börtönökben is soroztak. Taktikát változtattak a rómaiak: kerülték az összecsapást Itália területén, és arra törekedtek, hogy elvágják a pun utánpótlási vonalakat. Cornelius Scipio először Hispániában verte meg a punokat, így az itáliai seregrészek elszigetelődtek. Majd már az egész római had vezéreként átkelt Afrikába és Zamánál Kr. 202-ben, a közben hazarendelt Hannibál elszenvedte első és utolsó vereségét. A győztes Scipio pedig megkapta az Africanus melléknevet. Róma békefeltételei szigorúak voltak: Karthágó nem viselhetett háborút Róma engedélye nélkül, ki kellett szolgáltatnia harci elefántjait, flottáját (10 hajó kivételével), s ismét hadisarc fizetésére kötelezték. Ezzel a győzelemmel Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének korlátlan urává vált.
Tulajdonképpen Karthágó egy Rómától függő állammá vált. Körülbelül így nézett ki a térkép. Mindennek nem Róma nem örült. Elég csúnya háború volt. Hannibál végigpusztította az Itáliai-félszigetet. Majdnem sikerült Rómát is uralma alá vonni. A Római Köztársaság létét fenyegette. Tehát Karthágó Róma ellenőrzése alá kerül, hadisarcot kell fizetnie, nem lehet többé jelentős hadserege és jelentős tengeri hadereje. Rómában az elkövetkező évtizedek alatt, annak ellenére, hogy Karthágó ennyire meggyengült, sokan azt szorgalmazták, hogy teljesen el kellene pusztítani ezt a várost, mert mindig, amikor elpusztítják, vagy legalábbis legyőzik őket, kötnek egy békeszerződést, de utána újra megerősödnek és egy újabb háborúskodás tör ki. Ezek nagyon csúnya háborúk. Végül, i. 149-ben, – ide írom: i. 149. – amint Karthágó próbált újra kissé megerősödni, próbálta újraépíteni a hadseregét, a rómaiak megijedtek. Úgy döntöttek, egyszer s mindenkorra végeznek vele. Nagyon súlyos feltételeket szabtak a karthágóiaknak.
255 -ben a karthágói zsoldossereg megsemmisítő csapást mért rájuk. Ezzel a hadműveletek ismét Szicíliába tevődtek át. A rómaiak sikerei végül békekötésre kényszerítették Karthágót ( Kr. 241), ennek értelmében Róma megkapta Szicíliát Siracusa és környékének kivételével, és a karthágóiak nagy összegű hadisarc fizetését vállalták. A vereség hatására a zsoldosok felkelést robbantottak ki Karthágóban, amit Róma újabb területek elfoglalására használt fel ( Szardínia és Korzika). Ez tovább növelte a feszültséget a két állam között. Második pun háború (Kr. 218–201) [ szerkesztés] A pun sereg útvonala a második pun háborúban A második pun háború t Karthágónak az a törekvése váltotta ki, hogy helyreállítsa az első pun háborúban megrendült hatalmi helyzetét. A karthágói sereg már Kr. 237 -től Hamilcar Barcas, majd Hasdrubal parancsnoksága alatt jelentős sikereket ért el Hispániában. A karthágói sereg új főparancsnoka, Hannibál Kr. 219 -ben elfoglalta Hispániában a Rómával szövetséges Saguntum várost, ami új háború kirobbanásához vezetett.
207). A sikerek lehetőséget teremtettek arra, hogy Scipio serege partra szálljon Észak-Afrikában, Karthágó közelében. A karthágói tanács ekkor visszarendelte Hannibált Itáliából. 202-ben az Észak-afrikai Zamánál lefolyt csatában Hannibál serege súlyos vereséget szenvedett. 201-ben Karthágó megalázó békét volt kénytelen kötni Rómával: elvesztette tengerentúli birtokait (Hispánia), nem viselhetett háborút Észak-Afrikában a római senatus beleegyezése nélkül, hatalmas hadisarc fizetésére kötelezték, a hadiflottát ki kellett szolgáltatnia a rómaiaknak. Harmadik pun háború Kr. 149-146 A harmadik pun háborút Róma indította meg, amely féltékenyen szemlélte Karthágónak a békés időszakban elért gazdasági megújhodását. A háború kirobbanásához ürügyül szolgált az, hogy a rómaiak által támogatott numídiai király hódító törekvéseit a karthágóiak fegyveres erővel hárították el. Ezt Róma a Kr. 201-ben kötött béke megszegésének tüntette fel. A rómaiak Kr. 149-ben partra szálltak Észak-Afrikában és ostrom alá vették Karthágót.