Az űrben másodpercenként hárommillió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak kétmillió. Szerencsére a szervezet kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták odafönt. Azt azonban nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok. A gravitációba való visszatérés után sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik. Asztronauták az űrben urben planet. Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma - közölték. Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, amin - többek között a koronavírus okozta Covid-19 miatt - hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza. Az ottawai kutatók Nature Medicine-ben megjelent eredményeikből az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni.
A kutató hozzátette, hogy a mechanizmus folyamatának pontos azonosításához további vizsgálatokra van szükség. Olvasd el ezt is! Vérbetegség fájdalomkrízisekkel – A sarlósejtes betegség kezelése – 3. rész Forrás:
Norishige Kanai egyébként most először jár az űrben. Kiemelt kép: Europress/AFP/Kirill Kudryavtsev
Madaraink számára mérgező növények Ebben a fejezetben arról olvashatunk, hogy mely növények, növényi részek mérgezőek madaraink számára. Vigyázzunk nagyon a kis kedvenceinkre mert nagyon sok növényről nem is gondolnánk, hogy akár kis dózisban bajt okozhat. Talán először kezdjük a szobanövényekkel. Fontos, hogy amennyiben a lakásunkban mérgező szobanövényt tartunk, olyan helyet keressünk a szobanövénynek, ahol sem a gyerekeinkre, sem a háziállatainkra nem jelent veszélyt. A filodendronnak vagy könnyező pálmának a légzőgyökerei tartalmazzák a mérgező anyagot, amely a madár nyálkahártyájára kerülve erősen irritálja azt, ilyenkor a bőr kivörösödik, a szájüregben, torokban égő érzés jelentkezik. Az anyósnyelv levele vagy hajtása közepesen mérgező amarillisz minden része mérgező, a szervezetbe kerülve, hasmenés, hányás, izom-, és légzésbénulás jelentkezhet. A fikusz tejnedve is nagyon veszélyes, fulladás jelentkezhet. Teljes útmutató a fürtös gyöngyikéhez: Az ültetéstől a gondozásig. A diffenbachia minden része mérgező. A szájban és a torokban, égő, maró érzés léphet fel, illetve nyelési nehézségek is jelentkezhetnek.
(a hánytatás régen egyébként úgy zajlott, hogy körülbelül fél liter meleg vagy langyos víz itatása után a garatot óvatosan ingerlték, a félrenyelés elkerülése végett pedig a fejet előre hajtották) abban az esetben, ha nem tudjuk a növény pontos nevét, a megmaradt növényi részeket érdemes eltenni (amit végszükségben akár a hányadékból is kivehetsz) és a szakembernek, orvosnak megmutatni nagyon fontos minden esetben a nyugalom megőrzése! A felsorolásnál a növény magyar, ismert neve után a latin nevét olvashatod, majd azt, hogy a növény melyik növényi része mérgező. Halálosan mérgező növények Halálosan mérgező növények esetén a növények minden része szinte ugyanolyan mértékben mérgező, így nagyon vigyázni kell a közelükben.
A fenti fotón is látható, hogy jónéhány növény esetében a vasketrecek esélyt sem adnak a látogatóknak a levelek fogdosására. Fotó: madraban/Flickr Kevesen tudják, de nagyon sok közkedvelt kerti növényünk mérgező. Vannak, amelyek enyhébb tüneteket okoznak, de sok sajnos halálos méreganyagokat tartalmaz, ezért nagyon körültekintően kell bánnunk velük. Fürtös gyongyike merguező . Ilyen többek közt a sövénynövényként roppant népszerű babérmeggy (Prunus laurocerasus), de a piros bogyótermésű tiszafa, vagy pl. a lenyűgöző szépségű angyaltrombita (mely egyébként a burgonyafélék családjába tartozik) is mérgező. Babérmeggy (Prunus laurocerasus) Nadragulya, belladonna ( Atropa bella-donna) - Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, az olasz hölgyek a középkorban szívesen használták szemcseppként (belladonna = szépasszony). A növény legmérgezőbb része a virágzás után, augusztusban megjelenő fekete bogyó, néhány szem halálos. Emlegetik még többek közt szépasszony füveként vagy ördögfűként, farkascseresznyként vagy farkasbogyóként is.
(Kép:)
árvácska, kankalin, százszorszép. Gyors szaporodásának köszönhetően néhány éven belül gyönyörű virágszőnyeget képez a kertben.