Leírás Alkalmazás Alkalmas beltéri szoborkutakhoz. Szabályozható vízfolyás. Tömlőcsatlakozó. A típusjelben az "i" változat kizárólag beltéri használatra alkalmas szivattyúkat jelöli. Vásárlás: Pontec PondoCompact 300i (37057) Szivattyú árak összehasonlítása, PondoCompact 300 i 37057 boltok. Műszaki adatok Pontec PondoCompact 300i Motor teljesítmény 5 W Max. szállítási teljesítmény 300 liter/óra Max. emelési magasság 0, 70 m Csatlakozási méret (nyomó) 13 mm Méretek 45 x 40 x 45 mm Kábelhossz 1, 50 m Használata beltéri Tömeg 0, 22 kg Garancia idő 2 év Termék részletei Cikkszám 263539 Raktáron 1 Elem
Ezeket a sütiket internetböngészője beállításainak módosításával letilthatja, ami befolyásolhatja a weboldal működését. Nem létfontosságú cookie-kat is szeretnénk használni weboldalunk működésének javítása érdekében. Ha engedélyezni szeretné őket, kattintson a hozzájárulásra. Személyes adatok védelme | Információk a cookie-król Egyetértek Személyreszabás Elutasítom Vissza Részletes cookie beállítások Cookie-kat használunk az oldal alapvető funkcióinak biztosítása és a felhasználói élmény javítása érdekében. Pontec PondoCompact 300i beltéri szoborszivattyú - Automataöntözőrendszer.com. Az egyes kategóriákra vonatkozó hozzájárulását bármikor módosíthatja. Szükséges cookie-k (sütik) A technikai sütik elengedhetetlenek weboldalunk megfelelő működéséhez. Ezeket elsősorban a termékek kosárban való tárolására, kedvenc termékeinek megjelenítésére, preferenciáinak és vásárlási folyamatának beállítására használják. A technikai cookie-k használatához nem szükséges az Ön hozzájárulása, de azokat jogos érdekünk alapján dolgozzuk fel. Beállíthatja böngészőjét úgy, hogy blokkolja az ilyen fájlokat, vagy értesítse Önt azokról.
A sikeres fizetést követően a csomagot szállításra előkészítjük. Átvétel a kiválasztott Postaponton. A termék súlya 1. 00 Kg, így a szállítási költség 1 termék esetében 1 450 Ft. Szállítási díj: Súlytól függ Postán maradó csomag utánvéttel A rendelés megérkezését követően a csomagot szállításra előkészítjük, majd postázzuk. Átvehető a megadott Postán, Mol kúton vagy Csomagautomatában. Fizetés a csomag átvételekor történik. FIGYELEM: Túlméretes terméket csomagautomatába vagy Mol kútra nem tudunk kézbesíteni! Postán maradó csomag előre utalással A rendelés leadása után a termékek árát valamint a kiszámított fuvarköltség összegét kérjük a következő bankszámlaszámra átutalni: Az utalás beérkezését követően a csomagot szállításra előkészítjük, majd postázzuk. FIGYELEM: túlméretes terméket csomagautomatába vagy MOL kútra nem áll módunkban postázni! A termék súlya 1. Pontec PondoCompact 300i beltéri szoborszivattyú [263539]. 00 Kg, így a szállítási költség 1 termék esetében 1 350 Ft. Szállítási díj: Súlytól függ Terjedelmes csomag házhoz szállítással, online fizetés Online elektronikus bankkártyás fizetés terjedelmes csomag esetén.
Aktuális legalacsonyabb ár: 4 644 Ft További Pontec termékek: Pontec Szivattyú Termékleírás Teljesítmény 5 W Maximális emelőmagasság 0. 7 m Hibát talált a leírásban vagy az adatlapon? Jelezze nekünk!
0, 70 nyomóoldali csatlakozás 13 13 mm Tömlőcsatlakozó Tömlôcsatlakozó ½" elektronikusan szabályozható Nem telepítési mód csak víz alatt állítható fel
A sikeres fizetést követően a csomagot szállításra előkészítjük, majd postázzuk. Terjedelmes terméket Postára, Csomagautomatába vagy Mol-Kútra nem tudunk kézbesíteni. Csak házhoz szállítás lehetséges. Kérdés esetén hívja kollégánkat: 0650-135-1350 telefonszámon. A termék súlya 1. 00 Kg, így a szállítási költség 1 termék esetében 5 400 Ft. Szállítási díj: Súlytól függ Terjedelmes csomag házhoz szállítva, utánvéttel Terjedelmes termék csak házhoz szállítással rendelhető. Az ellenértéket a csomag átvételekor kell fizetni a futárnak. Kérdés esetén hívja kollégánkat a 0650-135-1350 számon A termék súlya 1. 00 Kg, így a szállítási költség 1 termék esetében 5 800 Ft. Szállítási díj: Súlytól függ Személyes átvétel Személyes átvételre előre egyeztetett időpontban van lehetőség több találkozási ponton. Fix 700 Ft-os átvételi díj: Budapest 1103 Noszlopy u. 56 3372 Heves megye Kömlő, Bocskai út 45/1 +300 Ft átvételi díj (összesen 1. 000 Ft) a következő helyszíneken: 1. Bp. Őrs vezér tere Árkád bejárat 2.
I. Miksa, szerény tehetségu, második Habsburg királyunk 1566-ban Európa különbözô tájairól összeverôdött zsoldos hadsereggel hadjáratot indított Buda felszabadításár a. A próbálkozás azonban csúfos kudarcba fulladt. A gyôri és a komáromi táborban kiütéses tífuszjárvány tört ki, a halottak száma 30 000 körülire rúgott. A sereg szétzüllött anélkül, hogy hadi eseményben részt vett volna. A szétszóródó katonák viszont Nyugat-Európában mindenütt elterjesztették az oszmán csapatok által Magyarországra már korábban behurcolt, és itt már endémiás kiütéses tífuszt. A betegséget ekkortól kezdik morbus hungaricus -nak nevezni. A pestis folyamatos jelenlétérôl és pusztításáról hazánkban 1095 óta vannak adatok ("Szent László füve pestis ellen"). A betegség különösen katasztrofális szerepet játszott történelmünk igen jelentôs szakaszában, a Rákóczi szabadságharcban (1703-11). A járvány, amelyet a háborús viszonyok tovább gerjesztettek, az egész országot és Erdélyt is elárasztotta, és a hadi eseményeket mindvégig kedvezôtlenül befolyásolta.
Bonfinitől úgy tudjuk, hogy 1348-49-ben pusztított a legnagyobb erővel Magyarországon a járvány, majd alábbhagyott. Ettől kezdve azonban a krónikák és oklevelek folyamatosan említik a pestis pusztítását körülbelül tízéves időközönként. A XIV. században 3, a XV. században 8-10, a XVI. században 6, 1621 és 1720 között pedig 9 pestisjárványról tudósítanak a krónikák. 1720 után ritkul a pestis megjelenése, az utolsó nagyobb pestisjárvány 1738-ban volt Magyarországon. Bár a fertőzés később is megjelenik, de a déli határmenti helységekben bekövetkező járványokat rövid időn belül lokalizálni tudják ún. vesztegzárállomások létesítésével. A járványok még a XVIII. század első feléig tehát elég gyakoriak voltak, nem véletlenül emeltek a barokk korban oly sok emlékoszlopot, amelyeken a járvány elvonultáért mondanak köszönetet, hálát adva a pestisszentek (Pl. Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália) közbenjárásáért. Néhány érdekes eset Nagyobb járványra utal például, hogy Nagy Lajos 1381. októberében általános perhalasztást hirdetett az egész ország területére a pestisre hivatkozva.
A tüdőbe kerülő baktérium révén kialakuló tüdőpestis sokkal veszélyesebb, két napon belül csaknem 100 százalékban halált okoz. Pestisjárványok Magyarországon Az a középiskolai történelem tanulmányokból is tudható, hogy a XIV. századi nagy járvány a tatárok által ostromlott Caffa városából, a Krím-félszigetről érkezett Európába a városból menekülő itáliai hajósok közvetítésével. Ez az 1347-49. évi nagy pestisjárvány volt Európa népesedéstörténetének máig legnagyobb katasztrófája. Bár Magyarországon kevésbé pusztított, mint Európa városaiban és gazdagabb részein, ki nem kerülhetett a hatása alól. A magyarok akkor kerültek kapcsolatba a járvánnyal, amikor Nagy Lajos nápolyi uralmának fenntartásához biztosítania akarta a közvetlen tengeri összeköttetést, ezért a pestisjárványtól elnéptelenedett és legyengült, békét sürgető Velencével kezdett tárgyalásokba a dalmát városok magyar kézbe adásáról. A magyar király nápolyi tartózkodása idején azonban tombolni kezdett a városban is a pestis, ezért 1348 májusában hazatért Magyarországra.
Pest-járvány 2 (14. Század) Az 1340–1350 években súlyos pestis kitörés történt Közép-Ázsiában. A Silk Road kereskedelmi útján a pestis visszatért Európába és Afrikába. A világ népessége ebben az időszakban mintegy 450 millióról 350 millióra csökkent. Bár a pestis nagy hulláma csak néhány évvel véget ért az ázsiai kitörés kezdete után, a 19. századig Európában mindig voltak kis kitörések. A fekete pestis: változás az orvostudományban A 14. századi nagy járványjárvány kezdetén a négy fiatalkorúak tanítását főként az orvosok képviselték. E doktrína szerint a pestis a négy humor kiegyensúlyozatlansága volt: Sárga epe Fekete epe vér nyálka A betegség hatékony leküzdése érdekében helyre kellett állítani a páciens "gyümölcslevek" arányát. Különféle technikák léteztek ehhez. Az állatról emberre való fertőzés teljesen elképzelhetetlen volt a pestis idején a középkorban. Azt javasolták, hogy a mérgező füstök és a szelek járják a pestist. Ezeket a légáramokat "miasmáknak" nevezték, és levegőztetett, egészséges füstökkel és parfümökkel tudtak leküzdeni.
Emellett a fertőzötteket megpróbálták elkülöníteni – eleinte a saját otthonaikban, később, a 18. századtól külön veszteglőintézeteket és járványkórházakat hoztak létre erre a célra. Az 1738-as pestisjárvány után Mária Terézia uralkodása idején vesztegzárállomásokat is felállítottak Erdélytől a Habsburg Birodalom déli részéig a határon, több hónapos karanténba téve minden Keletről érkező kereskedőt, nem kevés kárt okozva az üzletnek. Tournai városában pestisbetegeket temetnek Fotó: Bibliothèque Royale De Belgique, Wikipédia A 17. század végétől már központosított, a helyi szintűnél komolyabb védelmet lehetővé tévő közegészségügyi rendelkezéseket hoztak a járványok megfékezésére. Ezek hatásosak lehettek volna, ha nem ütköztek volna heves ellenállásba a lakosság részéről. Az írott források szerint az emberek gyakran nem tartották be a karantént, mindig voltak renitensek, akik átszöktek a megyénként vagy településekként felállított egészségügyi kordonokon. A saját házaikban elkülönítettek megpróbáltak megszökni betegeik mellől, az ispotályokba elkülönítetteknél viszont azt kifogásolták, hogy nem ápolhatják fertőzött családtagjaikat.