Eltérő ünnepnapok Istvánt nagy utóda, I. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé, fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt, 1083. augusztus 20-án. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., nálunk augusztus 20., amely ma nemzeti és hivatalos állami ünnep. A korona nem neki készült Szent István ezer éve a magyar államiság szimbóluma. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. A magyar korona is, melyet a XII. században alakítottak ki, így István nem viselhette, az ő nevéhez kötődik. István fő érdeme a magyarság európai beilleszkedése. Sikerei titka: egyensúlyteremtő képessége. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Augusztus 20-a az egyik legfontosabb és legrégebbi nemzeti ünnepünk, hiszen ezen a napon ünnepeljük a keresztény magyar állam megalakulását, valamint a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakját, Szent Istvánt, aki a keresztény magyar állam megteremtőjeként, egyben első királyaként vonult be a történelembe. Augusztus 20-a nem csak a keresztény magyar állam megalakulásának ünnepe, a nap egyben az aratás végét, az új kenyér ünnepét is jelenti. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret, így az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér is, amely az életet és a hazát hivatott szimbolizálni. Mennyit tudsz államalapító királyunkról? Rég volt, amikor az iskolapadban ülve tanultunk a keresztény magyar állam első királyáról, ám az eltelt idő dacára sokan felnőttként is emlékeznek rá. Most tesztelheted tudásod: tíz kérdést teszünk fel államalapítónkról. Vajon mennyire tudod a helyes választ?
A legenda szerint egykor táltosok szent feladata volt Szent István kardja őrzése a Badacsony ősrégi barlangjaiban. Hogyan? Én így képzeltem ezt el… Apa és fia csöndesen gyalogolt a szűk ösvényen. Egyszerű útiköpenyük nem árulta el kilétüket, de az alóla kibukkanó pompás fegyverek láttán bárki tudhatta, hogy urak lehetnek. Veszprém várát még kora reggel maguk mögött hagyták, s napnyugtakor kíséretük letáborozott. Ezen az úton már csak ketten mentek tovább. Lovaikat is hátra hagyták, úgy indultak el a Badacsony ősrégi, titkos barlangjai felé. Az apa határozottan követte az ösvényt, s az elágazásoknál megmutatta fiának az ősi jelet, ami a helyes utat mutatta. Őseink követése tudod, milyen fontos. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Jól jegyezd meg, merre megyünk, mit teszünk, hiszen egyszer neked is meg kell mutatni azt fiadnak! Az ifjú szótlanul hajtotta le fejét. Nem merte elárulni atyjának fogadalmát, hogy tisztaságát haláláig őrizni fogja, s feleségét húgának tekinti.
A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült. A palota csodája Az iparművészeti műremekek összessége elnyerte az uralkodó, Ferenc József tetszését is, aki elrendelte, hogy a berendezést az 1900. évi párizsi világkiállításon is be kell mutatni. A francia fővárosban felépített terem a közönség és a szakma előtt is sikert aratott, több más díj mellett a világkiállítás nagydíját is kiérdemelte. A Budavári Palotában 1902-ben átadott díszes szobát a nagyközönség is látogathatta. A világháború pusztítása A Budavári Palota épülete a második világháború alatt a bombázások és a hetekig tartó tűzvész miatt is jelentős károkat szenvedett. A pusztítás a Szent István-termet sem kímélte: a helyiség teljesen kiégett, berendezése megsemmisült. A termet a háború utáni évtizedekben sem állították helyre, többek között tárolóhelyiségnek használták. Az újjászületés A Nemzeti Hauszmann Program keretében korhű módon születik újjá a Szent István-terem.
– Középkori törvényeink fennmaradásáról írt doktori disszertációmhoz gyűjtöttem forrásokat, amikor a Szent Istvánról szóló részt olvasva megakadt a szemem Ottó nevén. Ezt követően néztem utána a szakirodalomban, hogy mit is tudunk a hercegről – mesélte Mikó Gábor, aki a felfedezését a Történelmi szemle folyóiratban publikálta. Imre herceg temetése Ottó testvérét a legenda szerint egy vadkan sebezte halálra 1031-ben A 600 oldalas, kézzel írt kötet 90 százaléka törvényszöveg, ezek között bújt meg a kódex, amit a krónikás Mátyás király 1464. évi koronázási okiratának egyik, azóta eltűnt példányának végéről másolt le. A kötetet használó jogtörténészek eddig egyszerűen átsiklottak a rövid elbeszélés fölött. – Szent István 1083 körül íródott nagylegendája egyértelművé teszi, hogy a király fiai gyermekkorukban meghaltak, említésre méltó cselekedetek már csak ezért sem fűződhetnek nevükhöz, így Ottóéhoz sem. Nem sokkal később a Szent Imre-kultusz következtében a többi gyermek emlékezete végleg elenyészett – magyarázta.
Törvény kötelezte a lakosságot a templomba járásra, a vasárnapi munkaszünetre, böjtre, gyónásra, s minden tíz községben templomot építtetett. Tiltotta az emberölést, a lopást, a gyújtogatást, a király elleni összeesküvést. 1030-ban az új német császár, II. Konrád megtámadta az országot, s a Rábáig hatolt. István kiürítette az elfoglalt területeket, s így csata nélkül is visszaverte az ellenséget. Az üldözés során Bécsnél számos foglyot is ejtett, Konrád sereg nélkül tért haza. 1031 után merényletet kíséreltek meg ellene, melyet Vazullal, István unokatestvérével, az akkori szeniorral hoztak kapcsolatba. A király megvakíttatta és megsüketíttette rokonát, hogy alkalmatlanná tegye a trónra. Vazul három fia cseh, majd lengyel földre menekült, közülük András és Béla később magyar király lett. István utolsó éveiben Aba Sámuel lett a nádor, ám utódjául unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki. 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. A székesfehérvári bazilikába temették, halála után háború tört ki Péter és Sámuel között, az Árpád-ház számos trónviszálya közül az első, melybe a német császárság is beavatkozott.
A legtöbb, 14 Oscar-jelölést kapott a Mindent Éváról (1959) és a Titanic (1997). A legtöbb Oscart, 11-et besöpört filmek: Ben Hur, 1959; Titanic, 1997; A Gyűrűk Ura – A király visszatér, 2003. A legrövidebb köszönőbeszédet Patty Duke mondta 1963-ban. A legjobb női mellékszereplő annyit mondott csak, hogy "Thank You. " A könyvtáros nagybátyjáról, Oscar bácsiról kaphatta a nevét 1929 óta ítélik oda minden évben az Academy Awardot a legjobb filmeknek, de az Oscar név csak később ragadt rá a színpadon átadott szoborra. A figurát George Stanley készítette, előbb agyagból, majd bronzból, és 24 karátos arannyal vonta be. Ötszáz dollár ütötte a markát a 12 szobrocskáért, amely csak 1931-ben kapta ma ismert nevét. Állítólag Margaret Herrick, az Amerikai Filmakadémia első könyvtárosa úgy látta, az aranyozott figura hasonlít nagybátyjára, a texasi Oscar Pierce-re, innen az Oscar név. Évente egyébként 50 szobor készül. Magassága 34, 3 cm, súlya 3, 8 kg. Előállítása 500 dollár, vagyis mintegy 130 ezer forintba kerül.
És a 11-es háromszorosan is rekordszám: ennyi a legtöbb díj, amit egy film valaha nyert ( Ben-Hur, 1959; Titanic, 1997; A Gyűrűk Ura – A király visszatér, 2003). 10 – ennyi évesen nyert a legfiatalabb, díjazott gyerekszínész, Tatum O'Neil ( Papírhold, 1973). 8 – a legtöbb színészi jelölés az első díj előtt: nyolcszor jelölték Oscarra Geraldine Page-et, míg 1986-ban végre megkapta a díjat ( Út az ismeretlenbe, 1985), de szintén a 9. jelölését váltotta díjra Al Pacino is ( Egy asszony illata, 1992). Szintén 8 a legtöbb, díjra nem váltott színészi jelölések száma: Peter O'Toole kapott ugyan egy Honorary Awardot, miután hétszer jelölték főszereplőként díjra, az életműdíj után 4 évvel pedig egy újabb jelöléssel "ajándékozta meg" az akadémia. 7 – a legtöbb Oscar-szobrocska közös talapzaton (Walt Disney, Shirley Temple és a Hófehérke és a hét törpe Oscarja) 5 – egész pontosan 5 perc 40 másodperc, minden idők legrövidebb Oscar-díjas filmszerepének időtartama: Beatrice Straight mindössze ennyit volt vásznon a megcsalt feleség szerepében, a Hálózat ban (még több rekorder itt).
20 – a legtöbb jelölés egy filmesnek, amiből sosem lett díj: az "áldozat" Kevin O'Connell hangmester, legutóbb 2008-ban jelölték a Transformers ért. 19 – a legtöbb jelölés, amit egy színésznő kapott: Meryl Streepet először 1979-ben jelölték Oscarra A szarvasvadász ért, legutóbb tavaly, a Vadregény ért. A színészek között Jack Nicholson vezet: 12-szer jelölték díjra, először 1970-ben a Szelíd motorosok ért, legutóbb 2003-ban a Schmidt történeté ért (mindketten 3-3 jelölést váltottak díjra). 14 – a legtöbb jelölés, amit egy film valaha kapott: a Mindent Éváról (1959) és a Titanic (1997) egálban áll. 12 – a legtöbb rendezői jelölés: William Wyler kapta, ebből három alkalommal díjat is nyert. 11 – a legtöbb jelölés egy filmnek, amiből sosem lett díj: 11-11 kategóriában jelölték a Bíborszín t 1957-ben és a Fordulópont ot (1977); mindkét alkotás pályázott a legjobb film díjára is, de egyetlenegy Oscart sem kaptak kézbe az alkotók. A sors iróniája, hogy 11 a legtöbb jelölés száma is, amit maradéktalanul sikerült egy filmnek díjra váltania: ilyen szerencséje csak A Gyűrűk Ura – A király visszatér nek volt, a 2004-es Oscar-gálán.