A Canon és a Nikon full-frame szenzoros tükör nélküli fényképezőgépeikhez jelenleg nem kapható natív bajonettes halszem objektív, viszont igen nagy gyújtótávolságú telék már igen. Ennek ellenére úgy néz ki, hogy továbbra is a komoly teleobjektívek fejlesztése zajlik, így pletykák szerint a Canon kettő, a Nikon pedig egy szupertele objektívet jelent majd be hamarosan. Szupertele objektívek jönnek a Canontól és a Nikontól - Pixinfo.com. A Canontól az RF 800mm f/5, 6 L IS USM és az RF 1200mm f/8 L IS USM várható, míg a Nikon valószínűleg a Nikkor Z 800mm f/6, 3 objektívet mutatja majd be. Hogy miért fontosabbak ezek a teleobjektívek, mint egy jó halszem? Nyilvánvaló: ebből többet tudnak majd eladni, mint a viszonylag kevesek által kedvelt halszem objektívből.
Vagyis még mindig csak vizsgálják a lehetőségeket. Mindez csak azért fantasztikusan hihetetlen, mert ma már az okostelefonokban is olyan szenzorok vannak, amelyek tartalmaznak fázis-különbség érzékelő pixeleket is. Persze ott nem is a képminőség a lényeg, de ne felejtsük el, hogy a Canon, Nikon és Sony gépekben is mind fázis-különbség érzékelő pixelek vannak, sőt, az Olympus/OM System komolyabb modelljeinél már keresztszenzoros PDAF rendszer dolgozik. Jöhet a PDAF fókusz a Panasonic gépekbe? - Pixinfo.com. Mégsem tűnik úgy, hogy a fázis-különbség érzékelés miatt felosztott fotodiódák olyan rettentő nagy kompromisszumot igényelnének a képminőség terén. Valószínűleg inkább csak arról van szó, hogy a Panasonic két tűz között van: egyrészt a felhasználók joggal követelik végre a PDAF fókuszrendszert, másrészt viszont a Panasonic jelenlegi szenzorbeszállítója, az Omnivision talán hallani se akar arról, hogy ők ilyet fejlesszenek, a szerződések pedig talán kötik a japán gyártót ehhez a beszállítóhoz. Kemény dolgok ezek sajnos, aztán hogy mennyire éri meg ezt tovább halogatni, arra a piac adja meg a választ.
Jelezze nekünk! Gyártó: Nikon Modell: AF-S 24-70mm f/2. 8G ED (JAA802DA) Tulajdonságok: Professzionális, nagy fényerejű, általános zoom objektív, amelynek SWM egysége gyors és halk automatikus élességállítást biztosít. Ez a digitális fényképezőgépekkel való használatra tervezett objektív a fix gyújtótávolságú objektívekével felérő élességet garantál a kép teljes területén, Nano Crystal bevonata pedig a minimálisra csökkenti a szellemképek és tükröződések előfordulási lehetőségét.
Ezen felül pedig egy 14-30mm f/4 zoomra is került be szabadalom, amely a szokásos 16-35mm f/2, 8-nál nagyobb látószöget, de visszafogottabb fényerőt kínálhat majd. Hasonló objektíve egyébként már van a Canonnak az RF 14-35mm f/4 L IS USM személyében, de a Nikon is kínál hasonlót a Nikkor Z 14-30mm f/4 S képében, amelyet mi magunk is leteszteltünk és örömmel használtunk (kiegészítésképpen: a Nikon készített egy hasonló gyújtótávolság tartományú, de f/2, 8 fényerővel bíró zoomot is, bár ezt a Nikkor Z 14-24mm f/2, 8 S objektívet még nem sikerült megszereznünk tesztre). Nagyobb probléma inkább az, hogy a Sigma ezeket egyelőre csak Sony E és Leica L bajonettel tudnák kihozni, hiszen bár a Fujifilm X-re már elkezdtek megjelenni Sigma objektívek, sajnos a nagyobb érdeklődésre számot tartó Canon RF és Nikon Z bajonett még mindig hiányzik a Sigma repertoárjából. Apropó Fujifilm X, az APS-C szenzoros MILC-ekre is adtak be szabadalmakat, ezekhez igazán fényerős, f/1, 4-es fixeket fejlesztenek, méghozzá 20, 23, 28, illetve 33 mm-es gyújtótávolsággal.
2017. feb 24. 11:32 Ilyen lett / Fotó: Isza Ferenc Hihetetlen beismerést tett Fürjesi Balázs, az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, akivel az ATV vendégeként az olimpiáról és a budapesten megrendezendő úszóvilágbajnokságról beszélgetett Rónai Egon műsorvezető. A 17. FINA Világbajnokság fő helyszíne, a Duna Aréna építése kapcsán 49 milliárd forintról írtak alá szerződést. Az igazán elképesztő választ azonban arra a kérdésre adta, hogy miért nem hasonlít az épületkomplexum az eredeti látványtervekre. A hihetetlen beszélgetésre a figyelt fel az ATV műsorában Kormánybiztos: – Nem készült terv, nem készült terv. Fürjes: a Duna Aréna blöff volt, de a NOB-ot nem vertük át | 24.hu. Műsorvezető: – Amit megismert a közvélemény, az nem terv volt? Az mi volt? Kormánybiztos: – Így van. Az egy blöff volt. Műsorvezető: – Ki blöffölt? Kormánybiztos: – Az a helyzet, hogy az egy látványterv volt. Villámgyorsan valakiknek elő kellett varázsolni egy látványtervet… Műsorvezető: – Kinek a számára kellett azt elővarázsolni? Kormánybiztos: – Tessék?
Nekünk már van úszó Tescónk (úgy hívják, Duna Aréna), és Orbán Viktor miniszterelnök barátja is felhőkarcolót építene a Kopaszi-gáton. De amire Pozsonyban készülnek, még meredekebb. Pozsonyban, a Duna belváros felőli, bal partján épülhet fel Szlovákia első felhőkarcolója - írta szerdán a pozsonyi Hospodárské Noviny szlovák gazdasági-közéleti napilap. Az első szlovákiai felhőkarcoló megépítését az elmúlt években nagy volumenű pozsonyi ingatlanberuházásaival ismerté vált vállalat, a J&T Real Estate vette tervbe. Felhőkarcolónak a jelenleg aktuális meghatározás szerint a 150 méternél magasabb lakóépületek számítanak. A csaknem 170 méter magasra tervezett épület, amelynek 46 földfelszín feletti emelete lesz, az Eurovea 2 projekt részeként épül majd fel. Az említett ingatlanprojekt első szakaszát 2010-ben adták át, annak részeként egyebek mellett iroda- és lakóépületek, egy szálloda, illetve egy, a projekt nevét viselő bevásárlóközpont épült meg, a Pozsony óvárosát és tágabb belvárosát összekötő Duna-parti részen, az Öreg híd és az Apolló híd között.
Hivatalos forrásból, a szakmai befektető Duna Aszfalttól értesült testvéroldalunk, a a Kongó és Zambia határára tervezett Luapula-híd technikai paramétereiről. Látványtervet is kaptunk: az egypilonos, 305 méter hosszú híd 212, 00 m – 30, 00 m – 30, 00 m – 30, 00 m támaszközökkel megtervezett híd részletesen megtekinthető rajta. Miután konkrétan egy évtizednyi előkészítés után egyre jobban előre halad a projekt, egy Dél-Afrikában tartott egyeztetés kapcsán nyilatkozott először hivatalosan a Duna Aszfalt gazdasági koordinációs igazgatója, Jászberényi Tamás róla. A kulcsfontosságú híd a Duna Aszfalt Zrt. és fejlesztési bankok finanszírozásában, PPP projektben, a magyar cég szakmai és pénzügyi befektetésével és koordinálásával valósulhat meg. A fejlesztéssel kapcsolatban most közös bizottsági ülést hívtak össze, melyben a szakmai befektetőként, tervezőként, illetve műszaki és pénzügyi koordinátorként is jelen volt Duna Aszfalt; leányvállalata, a koncessziós jogokkal rendelkező GED Africa Ltd; továbbá az érintett országokból érkező műszaki, jogi és pénzügyi területen dolgozó szakemberek.