Értékelés: 29 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Petőfi Sándor A Tisza c. versét Madaras József adja elő. A műsor ismertetése: "Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. Petőfi sándor a tisza vers la. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat.
Természetesen ez nem a legfelső rétege a versnek: ennek megérzéséhez a mélyére kell hatolni. Amit első pillantásra megértünk, az a tájvers-jelleg: hiszen a természet leírása uralja a mű szövegét. Ugyanakkor a természeti képsor a költő élményeiből, hangulataiból formálódik ki, s rajta keresztül mindannyiunk érzelemvilágának hullámzásaiból, saját ellentétes lelkiállapotainkból áll össze. Ezekben az emberi kontrasztokban, feszültségekben kimondatlanul, de épp ezért hatásosan és sokatmondóan társadalmi, eszmei, politikai erők feszülnek. Kattints a folytatáshoz! El akarta nyelni a világot! A mű címe egy adott, ma is létező folyó neve, s ennek a folyónak természeti valóságát Petőfi teljes hűséggel mutatja be. Ebből máris tudjuk, hogy igazi tájverssel van dolgunk, ugyanakkor A Tisza több, mint tájvers. Petőfi Sándor verse: A Tisza. Figyeljük meg, hogy mennyire emberi arculata van ennek a folyónak! Nem egy lelkes, kitűnő helyismerettel rendelkező "idegenvezető" beszél hozzánk a versből, hanem olyasvalaki, aki jól ismeri az emberi lelket, az emberi természet szélsőségeit, az emberi élet, az emberi társadalom feszültségeit és robbanásait.
("Piros sugárok", " sarkantyúk pengése") A 4. vsz. a költői szemlélődés pontja. Innen kiindulva a költő koncentrikus körökben, a látóhatárt állandóan tágítva írja be a tájat. A közelről a távolra haladás végpontját a mármorosi bércek jelentik. A kezdő és végső pont között láthatók a Tisza túlsó partját szegélyező tartva rekettyebokrok és az azok nyílásán kirajzolódó "kisfalucska tornya", a réten túl pedig a már homályos erdő. A hasonlatok és jelzők megfoghatóan és festőien ábrázolják a tájat és egyben a költő érzelmeit is. Az uralkodó csendet csak a madárfütty és a távoli malom zúgása töri meg. Idilli a hangulat. Ezt még tovább fokozza a megjelenő,, pár menyecske". képe. Ettől a pillanattól kezdve már a költői vallomás leírására helyeződik a hangsúly. " A,, Lelkem édes mély mámorba szédül" sor a táj által kiváltott érzelem gazdaságát érzékelteti. Petőfi sándor a tisza vers szöveg. A 10. a minden költői képzeletet felülmúló gazdag természet dicsérete. A 11-12. sor a késői estét írja le a tanyán. A friss gyümölcsből készült vacsora és a társaival a Tiszáról folyó disputa a vers nyugalmas lezárás is lehetne.
Hangos vers Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába'. Síma tükrén a piros sugárok, (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg Volt terítve, s tartott a mezőnek, Melyen a levágott sarju-rendek, Mint a könyvben a sorok, hevertek. Túl a réten néma méltóságban Magas erdő; benne már homály van, De az alkony üszköt vet fejére, S olyan, mintha égne s folyna vére. Másfelől, a Tisza tulsó partján, Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Köztök egy csak a nyilás, azon át Látni távol kis falucska tornyát. Boldog órák szép emlékeképen Rózsafelhők usztak át az égen. Legmesszebbről rám merengve néztek Ködön át a mármarosi bércek. Semmi zaj. A börtönéből szabadult sastól a véres koronáig: Petőfi természeti képei a forradalom felvezetéseként - VIP. Az ünnepélyes csendbe Egy madár csak néha füttyentett be. Nagy távolban a malom zugása Csak olyan volt, mint szunyog dongása.
A táj, a természet a romantikus költészet egyik fő motívuma. A természet ábrázolása azonban ritkán csak önmagáért való, általában a lírai én hangulatának, érzelmeinek kifejezője, metaforája, képi párhuzama. Petőfi egyik újítása, hogy magát a természetet, a táj különböző elemeit választja témául, s nem a beszélő állapotának tükreként jeleníti meg. Elbeszélő műveiben (pl. János vitéz, Az apostol, prózai művek) is fontos szerepe van a tájnak, a természetnek, s népdalaiban, szerelmes verseiben (pl. Szeptember végén) és a Felhők epigrammáiban maga is alkalmazza a romantikus konvenciót. A tájleíró költemények műfajai dalok, ódai, elégikus hangvételű versek, életképek (pl. A négyökrös szekér). Petőfi természetimádata elemi erejű, tájverseiből árad a szeretet, az elevenség, az életöröm – egyfajta panteizmus is ez a rajongás. Kedves tája, szülőföldje az Alföld ( Az Alföld, Szülőföldem, A puszta télen, A Tisza, Téli világ, A téli esték, A csárda romjai, Kutyakaparó, Kiskunság). Szemléletében a természet a harmónia és életbizalom jelképe, minden részletében képes meglátni valami értéket, s a téli táj vagy a rogyadozó csárda képe is inkább együttérző szánalmat ébreszt (beszélőben és befogadóban egyaránt), mint félelmet vagy szorongást.
Az 1850-es évek közepén osztrák térképészek által készített II. katonai felmérés szelvénye alapján pedig teljes mértékben beazonosítható a verset ihlető természeti környezet. A költeményben bemutatott nagyari táj, a Tisza túlpartján működő malom, a torkolatból látható tarpai templom tornya is felismerhető. Mindez azt igazolja, hogy Petőfi A Tisza című költeményében nem egy elképzelt tájat festett le, hanem a valóban Nagyarban látottakat örökítette meg lírai módon. A vers Hegedűs D. Géza színművész előadásában itt hallgatható meg: Értékek Felső-Tisza-vidék, Tiszakóród
Barbi konyhája: Jeruzsálemi kalács (Babka) | Ételek, Desszertek, Étel és ital
Mostanában van az almának a szezonja. Mindegy hogy milyen fajtájú, Nekem jöhet. Egyedül a starking almát nem szeretem, az állaga és az illata Nekem nem jön be. Nyersen és sütve is kiváló édességet lehet belőle késziteni. Egy külföldi oldalon találtam ezt a receptet, s nagyon megtetszet, hát el is készitettem. A lényege, az almát csak vékony szeletkékre kell hozzá vágni, picit édesiteni, fahéjjal fűszerezni. A tésztája pedig kelt tészta. A receptje a következő: tészta: 2 dkg élesztő 30 - 32 dkg lsizt 2. 3 dl tej 2 ek. Barbi konyhája bounty kalács online. cukor pici só 3 dkg olvasztott vaj 1 tojás vanilia tölteléke: 5 -6 alma 12 dkg cukor mazsola zsemlemorzsa 1 tojás a kenéshez A lisztet egy tálba szitálom. A tejet felmelegitem, hozzáadom az élesztőt, pici cukrot, s hagyom dolgozni, kelni. Ha jó már az élesztő, hozzáadom a liszt, tojás, vaj, só keverékéhez és alaposan kidolgozom. Kiboritom lisztezett deszkára, s 4 felé osztom el a masszát. Most egyesével téglalapra kinyújtom, kb: 18 x 25 cm - re. Magam elé fektetem a tésztát a rövidebb oldalával.
A család kedvenc kalácsa:) Hozzávalók: 50 dkg liszt 3 dl tej 5 dkg élesztő 1 egész tojás 1 tojássárgája 3 csapott evőkanál cukor 3 evőkanál olaj Töltelék: 13 dkg porcukor 5 dkg kakaópor olaj vagy olvasztott vaj Lekenéshez: 1 tojásfehérje 1. Az élesztőt felfuttatjuk a tejben 1 csapott evőkanál cukorral. 2. Egy dagasztótálba szitáljuk a lisztet, hozzáadjuk az egész tojást, a tojássárgáját, 2 evőkanál csapott evőkanál cukrot, az olajat és végül a felfuttatott élesztőt. 3. Tésztát dagasztunk, majd a duplájára kelesztjük. 4. Lisztezett felületen átgyúrjuk, ketté vesszük és fél centi vastagságúra kinyújtjuk. 5. Barbi konyhája: Csokoládés, kókuszlisztes kalács - Liszt és cukormentes, Paleo | Paleo dessert, Food, Salty snacks. Megkenjük olvasztott vajjal vagy olajjal és rászórjuk a tölteléket. 6. Feltekerjük és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a rudakat. Letakarva 1/2 órát kelesztjük még, majd megkenjük a tojásfehérjével. 7. Előmelegített sütőben sütjük. A sütőből kivéve meleg vízzel vagy tejjel átkenjük. A receptet Barbinál találtam, én csak a tojások arányán változtattam.