A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Fodor András (Kaposmérő, 1929. február 27. – Fonyód, 1997. június 27. ) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, műfordító. Verseiből [ szerkesztés] Vigasz Hol új szerelmed nem tud kitelelni, ne vádaskodj ott, ne kutasd a bűnt. Megpróbáltad a lehetetlent, neked se sikerült. A szívem telve van veled 4. (1969) Esteledő Párát lihegve mocorog az aszfalt, árok szegélyén piheg a moha. Sövények, árnyak ág-bog fonadékán keresztülszúr a tarlók ragyogása, az árpaföld szaga. Fáziskülönbség Igen, mintha csak állna fejünk fölött az ég. Megjönnek mindig ugyanúgy a lombok, madarak. Pedig köröttünk szüntelen forog a lángos köszörűkő. És estetájt, ha jobban odanézünk, ahogy a parti hegyeket eléri, olyan ijesztő hirtelen tud lebukni a nap. (1977) Műfordításaiból [ szerkesztés] Alekszandr Szergejevics Puskin: A tengerhez A föld kihalt… Hová sodorna Hívásod ismét, óceán? Mindenütt egy az ember sorsa: Jólét mögött strázsál mogorva Zsarnoki gőg, vagy tudomány. Ég áldjon, tenger! Nem felejtem Ünnepi szépséged sose.
Fossanak vért. Faszom. De kiegyezek azzal is, ha már valami lázadás lenne, mennék bazmeg. TLDR: Nem vagyok nyugodt mostanában, kisállatokat akartam nézni, Kőszegi Ákos nem hagyja, annyit értek el vele, hogy kurvára leszavazok az Összefogásra, Gyurcsány ide vagy oda.
Mily nyers és igazán talpig acél vala az! Akkor lett a halál s a gyilok meg az emberi nemnek, És rövidebb úton ránk szakadott a halál. 5 S nem is akarta talán, csak nálunk fordula rosszra, Minden, a mit hajdan dúvadak ellen adott. Ezt az arany teszi csak, bezzeg még háború sem volt, Mikor az asztalnál kis fapohár vala csak. Nem vala sánc, sem vár és nyugodtan aludta az álmát 10 Összebujó birkák nyája között a juhász. Az lett vón' élet, nem zörgött volna a fegyver, S nem ráznák meg kürt hangjai a szivemet. (Fordította Latkóczy Mihály) [1] Detestatio belli Ó, ki találta fel a rettentő fegyvereket rég? Míly fene vasból vert, marcona vad lehetett! Tibullus – Wikidézet. Akkor kezdte a harcot a békés emberiség itt, akkor lelt rövidebb útra a szörnyü halál. Vagy tán bűntelen az, s félelmetes állatok ellen élesítette vasát, mely ime harcra segít? Mindez a sárarany átka, sosem volt háború addig, míg kopogó fapohár járta a víg lakomán. Sáncot nem vontak, várat sem raktak, a pásztor nyugton aludt, ha netán szerteszaladt is a nyáj.
Azok ti. nagyon nem nekik-értük szólnak. A teljes Csontváry-életművet viszont nem sajátíthatja ki, nem csonkíthatja meg egy legendagyártó, szűk látókörű, a lényegét-jelentőségét elfedő, meghamisító belterjes klikk, mert az az egész nemzeté. Ha ezt a »spontán privatizációt« megengedjük-eltűrjük, a legnagyobb festőnkről, egyszersmind az etnokulturális önazonosságunkat, folytonosságunkat is visszaigazoló életművéről mondunk le. Az ő szándéka, áldozat-vállalásának célja ui. Csontváry rajza rejtvény segédlet. kimondottan az volt, hogy a magyarságot ismét a világtörténelembe iktassa. " Olasz halász - 80 év után került elő ismét A részvétel ingyenes, de a terem korlátozott befogadóképessége miatt regisztrációhoz kötött, amelynek során kötelező a telefonszám megadása. A konferenciáról nyilvánosan elérhető videofelvétel készül. Regisztráció: vagy +36-1-630-9043 Megosztás Címkék
2000 képet festett. De ha havonta csak egy képet engedélyezünk - az egyébként 30 évi munkálkodást emleget - Csontvárynak, akkor is 16 év alatt a hozadék közel 200 m. (Mednyánszky munkaritmusával viszont kb. 700 db festménnyel kellene számolnunk. ) Ez pedig jóval több, mint a - festéstechnikájában is teljesen járatlan - elméleti szakemberek által nevetségesen engedélyezett kb. 110 db, aminek a felét a monográfusai datálásai szerint 1901 és 1904 között, vagyis négy év (! ) alatt festette. Ezzel a tempóval viszont a másik 12 év alatt további 200 képet kellett alkotnia. Csontváry rajza rejtvény gyerekeknek. Mivel - a lényeges dolgokban igazoltan szavahihet - Csontváry ugyancsak maga írta már 1909-ben, hogy »Nem vagyok barátja az erltetett munkának, st szükségesnek tartom a kell pihenést... «, nyugodtan levonhatjuk az ész- és tényszer következtetést: maximum nyolcszor, de (szerintem) minimum kétszer annyi képet festett, mint amennyit számon tartani merészelnek a matematikából is csúfosan levizsgázott mvészettörténészek.
Mert az ő esetében "nem az a kérdés, hogy néhány műve »meg fogja-e állni az idő próbáját«, hanem az idő meg fogja-e állni az ő próbáját" – állapította meg idestova hatvan éve Fülep Lajos akadémikus művészettörténész. Fogas kérdés… Mindenesetre ő megtette azt, amire elhívatott.