Letöltve: 2009-08-02. ^ Gardiner, Norman. Atlétika az ókori világban. Mineola, New York: Dove Publications INC. ↑ Jegyzetek az Olimpiai Múzeum 1920-as korongos bélyegein. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Letöltve: 2009-08-03. ^ Waldo E. Sweet, Erich Segal (1987). Sport és kikapcsolódás az ókori Görögországban. Oxford University Press. (37. o. ). Letöltve: 2009-08-03. ^ Ókori olimpiai események; Öttusa. Perseus digitális könyvtár. Letöltve: 2009-08-03. ^ "Olimpiai játékok érmek, eredmények, sportok, sportolók | Medailles, Resultats, Sports et Athletes des Jeux Olympiques".. Letöltve: 2015-12-14. Ókori görög olimpia. ^ "Ősi sportok: öttusa".. Letöltve: 2015-12-14. vteÓkori olimpiai sportok Boksz Szekérverseny Diaulos Dolichos Hoplitodromos Pankration Öttusa Stadion Birkózás Olimpiai játékok portálja
40 000 emberrel, akik öt napos játékokat és vallási ünnepeket néztek, az Olympia nagyszerű és nagyon zsúfolt látványt kínált. Az író Epictetus, aki 1900 évvel ezelőtt élt, azt írta: "És mit csinálsz az Olympia-ban? Nem olvadsz a forróságban? Nem kapod el a tömegben? Nem találkozol ezer problémával, ha mosakodni akarsz? Nem áztatod, amikor esik az esőben? Nem szenvedsz a zajtól, a kiabálástól és a többi szóváltástól? Ókori olimpia - Gyakori kérdések. De úgy tűnik számomra, hogy mindezt elintézed, mert amit látni fogsz megéri. " (Tól től Játékok és szentélyek az ókori Görögországban Panos Valavanēs, Kapon kiadás, 2004) A játékokat több mint 1000 évig tartanák, míg a keresztény hatóságok nyomása alatt valamikor megálltak az ötödik században. Olympia eredete Panos Valavanēs, az athéni egyetem professzora megjegyzi könyvében, hogy az emberi település első bizonyítéka az Olympia közelében több mint 5000 évvel telt el, jóval az első játékok előtt. 4, 500 évvel ezelõtt egy olyan rögös jelentõségû múmacsort építettek, amelyet a lakosok temetkezésre használhatnak.
Az olümpiai játékok az ókori Görögországban jelen lévő atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és i. sz. 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a 4 eseményből álló pánhellén játékok részét képezték, amelyeket 2-4 évente rendeztek meg, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legfontosabbak, a legnagyobb presztízsűek. Ezen játékokat négyévente rendezték. Olympia: Az Ókori Olimpia Helyszíne - 2022 | Történelem. Az első olümpiai verseny megrendezésére i. 776-ban került sor. A görögök ezt az időpontot nevezték ki időszámításuk kezdetének, ebből láthatjuk a játékok iránt érzett tiszteletüket. Az olimpiáról minden hellénnek hírt kellett kapnia, hogy biztosan oda érjenek. A játékok előtt kilenc hónapig minden résztvevőnek edzenie kellett hazájában, 30 napig pedig Olümpiában. Már i. 1000 körül rendeztek játékokat, de i. 776-ból ismert az első lejegyzett eredmény, ezért ezt tartjuk az ókori olimpiák és a görög időszámítás kezdetének.
"Heraclesnek adta fel eredetét, akik az Elis király Augeas-i győzelméből való visszatérésén alapították a játékokat Pelopus sírjánál (Pisa nevű város királyának). " Azonban elkezdődtek, augusztus közepén tartottak egy ötnapos fesztivált, amely mind a fiúk, mind a férfi eseményeket különféle sportokban foglalta magában, beleértve a láb- és kerékpárversenyt, az ötletet, birkózást, bokszolást és véres, nem tartották el, a vegyes harcművészetek formája, a Pankráció néven ismert. "Bokrot hajlítanak és csavarják a karjaikat, és dobálják az ütéseket, és ugrálnak ellenfeleik ellen" - írta Philostratos ősi író, aki leírja a sportot. Ókori olimpiák oktatótabló - Iskolaellátó.hu. Amint az ősi művészet azt sugallja, minden versenyt, a szekérverseny kivételével, a meztelenül tartották, legalábbis a római uralom idejéig. A győzteseket a levelek koronájával díjazták (nem volt második vagy harmadik helyezés), és egy ünnepséget tartottak Prytaneion néven ismert épületben. Az is gyakori volt, hogy a szobrokat az olimpiai bajnok tiszteletére tegyék.
A Hera templom romjai az olimpiai Görögországban. Hitel: Sadequl Hussain Shutterstock Héra temploma Az Olympia számos olyan épületben található, amelyet vallási szertartásokra használtak, szemben az atlétikával. Valavanēs megjegyzi, hogy a legkorábbi monumentális épületet nem Zeusznak szentelték, hanem a feleségének, a Héra-nak. Heraion néven ismert, 600 körül épült. Ókori görög olimpiadas. "Mindkét végén 6 oszlop állt, és 16 oldal állt" - írja Valavanēs, és megjegyzi, hogy a mai életben maradó oszlopok stílusa Doric. "A templom eredeti oszlopai fából készültek. " A túlélő szobrok közül a Hera egy 1, 7 méter magas (fél méter) mészkőfeje szalaggal és fejdísszal viselt. Zeus temploma 476-ban, miután a görögök legyőzték a perzsa inváziós kísérletet, döntés született az Olympia-ban egy Zeusnak szentelt templom építésére, amely később óriási, csodálatos világot, szobrot tartana. "Az általa szentelt Eleianok épületének mérete meghaladta a Peloponnészosz összes többi templomát" - írja Ulrich Sinn régész a könyvében Olympia: Kultúra, Sport és Ősi Fesztivál (Markus Wiener Publishers, 2000).
Ezt a fegyverszünetet Ekecheiria néven ismerték. [5] Tornatermi jelenet: gerelyt tartó sportoló; mellette gyékény, hogy megpuhítsa az ugrógödör talaját; ugrósúlyok és szivacstáska lóg a falon. Padlás vörös alakos csésze, c. Kr. 490 A távolugrás talán a legszokatlanabb a modern atlétikai változathoz képest. Egy távolugró kötőféknek nevezett súlyokat használt, hogy messzebbre lendítse magát az álló helyzetből, és ugrása valószínűleg öt különálló ugrásból állt, inkább a modern hármasugráshoz; különben az ismert ugrások távolsága (amelyek gyakran akár 50 láb is) lehetetlennek tűnnek. A gerelyt a diszkoszhoz hasonlóan hosszra dobták, de ezen kívül volt még egy második szakasza, ahol a pontosság miatt dobtak. A gerely a harci lándzsa könnyebb, hosszabb változata volt. Az "ekebolon" volt a távval megnyert esemény. A "stochastikon" a pontosságon alapuló esemény volt. [6] A gerelyhajításnál bőrszíjat, úgynevezett amentumot használtak, ahelyett, hogy a sportoló magát a gerely szárát markolta volna.
Csodás tisztaság, mondd, hol jár! Haj, de rég volt, átéltem! Éjfélre jár, minden lélek hazatalál! Boldogság ott ragyog, csillagok! Fölöttem éjféli égbolt! Hajnali csillagvártán legszebb érzéseid Életedben ez most a legszebb érzés! Tündérfényben áll most égszínkék palotám! Hol bűvös fényben vársz, fölérek, ha addig élek is! Hajnalra erőm teljében Hozzád röpülök! Itt vagyok, érints meg, hajnali fény! Hát itt vagyok, eléd állok, tisztán s őszintén! Kicsordul mind a lelkemből tündéri fény! Érzem most minden percem! Hát gyere elém! Operatőr: Sándor Koreográfus: Szappanos Tamás Táncosok: a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes tagjai Vágtázó Csodaszarvas - Éjféli varázs (2011)
A hajnali csillag ragyog; Most is a babámnál vagyok. Jaj, istenem, de szégyenlem, Hogy reggel kell hazamennem! Többé már ezt nem teszem, Hazamegyek, lefekszem, Szép csendesen kialuszom magamat. Egész éjjel nem aludtam, A babámat csókolgattam. Olyan édes volt a csókja, Mintha csupa méz lett volna. Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani! Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
a hajnali csillag ragyog - YouTube
Ferenczi György, Csoóri Sándor "Sündi" duó - A hajnali csillag ragyog - YouTube
A hajnali csillag ragyog, Én még a kocsmába vagyok. Jaj, Istenem, hogy szégyellem, Hogy reggel kell hazamennem. Jaj, de boros részeg vagyok, Hazamennék, de nem tudok. Itt a babám, tudom, szeret, Gondolom, hogy hazavezet.
Bárdosi Ildikó & Téka - Fekete szárú cseresznye (Magyarkirályfalva) Feltöltötte: 2014. november 7. - Fekete szárú cseresznye - Magyarkirályfalva, Kis-Küküllő vármegye, Erdély A "Ki az eget megkerüli" c. albumról 2001 Bárdosi Ildikó - ének Vizeli Balázs - hegedű Lányi György - kontra Havasréti Pál - bőgő ----- Fekete szárú cseresznye, hamis a barna menyecske, hamis az ő szeme, szája, ha legényt lát, kacsint rája. Én is voltam valaha virágok közt viola, de most vagyok tulipán, kit a szerelem megbánt. Fehér fuszulyka virág, ne jöjj hozzám napvilág! Gyere hozzám sötétebbe, hogy ülhessek az öledbe! Sűrű szita, szakadék, a vénasszony akadék. ----- Cimkék szerkesztése