Jegyzőkönyv formai elemei I. A jegyzőkönyv gyűléseken, üléseken, tanácskozásokon, tárgyalásokon elhangzott kijelentések, viták, események, határozatok írásbeli rögzítése meghatározott formában, okirat jellegű írás. A jegyzőkönyv tartalmát, rendeltetését tekintve lényegesen eltér más hivatalos levéltől. A jegyzőkönyv készítésekor az érdekeltek egy helyen és együttesen alakítják ki véleményüket és akaratukat valamely döntés meghozatalakor, figyelembe véve és feltüntetve az esetleges ellenvéleményeket is, míg más hivatalos levélben a feladó egyoldalú állásfoglalást rögzít az ügyiratban. Speciális tulajdonságai mellett formai követelményeknek kell megfelelnie. Sokszor ismétlődő témához tartozó jegyzőkönyvhöz előre gyártott sémát is használhatunk (pl. baleseti jegyzőkönyv). Jegyzőkönyv formai elemei II. A jegyzőkönyv formai elemei, felépítése: A fejrész (bevezetés) elemei: felvétel helye, ideje, szervezet neve, címe, jelenlévők, tárgymegjelölés, jegyzőkönyvvezető neve. A főrész (tárgyalás) elemei: előadás, vitaindító, beszámoló, ismertető, tájékoztató, felszólalások, hozzászólások, javaslatok, indítványok.
Munkahelyi baleset – amikor valóban kell a baleseti jegyzőkönyv A baleseti jegyzőkönyv fogalmát nem a közlekedési balesetekkel kapcsolatban, hanem a munkahelyi balesetek esetén használjuk. Ha munkaidőben valakivel munkabaleset történik, akkor a munkáltatónak erről nagyon részletes jegyzőkönyvet kell felvennie. A munkahelyi balesetet akkor is ki kell vizsgálni, ha közlekedési baleset történik. Sajnos, gyakori, életszerű példa, hogy egy magyar kamionsofőr közlekedési balesetet szenved külföldön. A munkáltató érdeke, hogy ilyenkor a lehetőséghez képest azonnal a helyszínre utazzon, s igyekezzen feltárni az eset körülményeit. A munkáltatónak ilyenkor egy részletes munkabaleseti jegyzőkönyvet kell elkészítenie – ezt hívjuk baleseti jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyv felvételét nem szabad elnagyolni. Ez a jegyzőkönyv lesz ugyanis az alapja minden későbbi vizsgálatnak. Ennek a jegyzőkönyvnek a vizsgálatai oda is vezethetnek, hogy a vállalkozónak komoly kártérítést kell fizetnie a balesetet szenvedett dolgozónak.
A baleseti bejelentőn kívül más jegyzőkönyvet nem kell írni. Ha a kárrendezés a kötelező felelősségbiztosítás alapján történik, akkor ezt a bejelentőlapot a balesetben vétlen sofőr fogja benyújtani a vétkes autós biztosítójának. Ez lesz az a jegyzőkönyv, amin a kárigény alapul. A kártérítésre igényt tartó járművezető ez alapján tölti ki a biztosító által használt kárbejelentőt. A kárbejelentéshez csatolni kell a baleseti bejelentő jegyzőkönyvet is, hiszen az aláírásokkal az rögzíti a helyszínen történt eseményeket. Ha a kárrendezés a casco alapján történik, akkor nincs szükség ilyen baleseti kárbejelentőre. Casco esetén a biztosító nem vizsgálja a felelősséget, ezért sincs szükség a másik autós által is aláírt nyomtatványra. Sőt, a casco olyan esetekben is fizethet kártérítést, amikor nincs is másik autó, amelyik részt vett volna a jármű sérülésében (lehet elemi kár vagy lopás is a kártérítés alapja). Casco esetén tehát nincs semmilyen baleseti jegyzőkönyv. A károsultnak a saját biztosítója kárbejelentő nyomtatványát kell kitöltenie.
A zárórész elemei: határozatok, utalás a keltezésre, aláírások a hitelesség igazolására. Jegyzőkönyv szerkezeti elemei II. Jegyzőkönyv formai elemei III. A jegyzőkönyvek szerkesztésének is vannak követelményei. Az A4-es papír felső széle alatt a bal margónál kezdve írjuk fel a címet (Jegyzőkönyv). A cím után egy sor kihagyásával a felvétel helye és ideje, a szervezet neve és címe következik. Egy sor ismételt üresen hagyásával a jelenlévők nevét, munkahelyi beosztását, esetleg az általuk képviselt szervezet nevét, majd a jegyzőkönyv vezetőjének nevét írjuk. A "Tárgy" szó felírása előtt is kihagyunk egy sort. Két sorkihagyással kezdődik a jegyzőkönyv főrésze, amelyben az előadások utáni felszólalásokat, hozzászólásokat külön bekezdéssel jelöljük. A zárórészben a javaslatok alapján megfogalmazott határozatokat kiemelve írjuk. Ezután sorkihagyással a bal margónál kezdve a "Kelt, mint fent" rövidítése (K. m. f. ) következik. Az aláírások előtt több sort ki lehet hagyni.
A munkabaleset kivizsgálására vonatkozó jogszabály 1993. évi XCIII. tv. 64. § (részlet) "Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban.
Az oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérjük, minden esetben forduljon szakorvoshoz! Oldalunk tagja a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének. Minőségi online tartalom, önszabályozás, szakmai standardok és érdekvédelem
Tűz volt a hatvani kórházban - YouTube
Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)