"A régióban meghatározó szerepet ellátó kórházat szeretnék vezetni, ahol a beteg azt érzi, az orvosok, az ápolók, a nővérek értük vannak, s nem fordítva; az irányítást pedig kisebb menedzsmenttel, a főorvosok munkájára támaszkodva tervezem˝ – röviden így foglalható össze dr. Tamás László János főigazgató főorvos székfoglaló beszéde. A győri Petz Aladár megyei kórház vezetését csütörtöktől vette át Tamás doktor dr. Varga Gábortól. A főigazgató értekezletre időzített kinevezésén részt vett dr. Szakács Imre, a kórházat fenntartó megyei önkormányzat elnöke is, aki elmondta: a két pályázó (Varga és Tamás) közötti döntésnél meghatározó súllyal bírt a kórház adósságállományának növekedése, amely 2009. PTE ÁOK - Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Győr - Elérhetőségek. január 1-jén még 1, 7 milliárd forint volt, idén májusban viszont már 2, 7 milliárd. "Úgy gondoltuk, egy új szemléletű vezetés ezen a tendencián tud változtatni˝ – mondta az elnök. Az új főigazgató jelentős személyi változásokat jelentett be, de előtte már tudni lehetett, hogy három főigazgató-helyettes beadta lemondását.
-gasztroenterológia Dr. Kullmann Tamás PhD Onkoradiológiai Osztály Prof. Ostorharics-H. György Pszichiátriai Osztály pszichiátria Dr. Mike Andrea PhD Dr. Szalai Zsuzsanna PhD Pulmonológiai Osztály tüdőgyógyászat Dr. Cséplő Péter PhD KAITO szakorvosjelölt aneszteziológia és intenzív terápia Dr. Balatonyi Borbála PhD Érsebészet sebész szakorvos sebészet utoljára frissítve: 2017. április 13.
Prof. Dr Oláh Attila Általános Sebészet osztályvezető főorvos, orvos-igazgató egyetemi tanár, MTA doktora SE Prof. Dr. Rácz István I. Belgyogyászat-Gasztroenterológia tudományos igazgatóhelyettes habilitált egyetemi tanár PTE, SZE Dr. Nagy Sándor PhD Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály intézményigazgató egyetemi docens szül-nőgyógy. Széchenyi Egyetem (SZE) Dr. Gunther Tibor PhD Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészeti Szakmacsoport szakmacsoport vezető főorvos, oktatási igazgatóhelyettes SZE Prof. Molnár F. Tamás Mellkassebészeti Osztály PTE Dr. Győri petz aladár kórház rkep. Tompos Tamás PhD Fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti Osztály címzetes egyetemi docens Dr. Bajnóczky Katalin PhD Genetikai Laboratórium vezető biológus Dr. Csányi Attila PhD Neurológiai Osztály neurológia Prof. Dézsi Csaba András Kardiológiai Osztály egyetemi magántanár, kardiológia Dr. Hidvégi Tibor PhD Anyagcsere-, Endokrin és Diab. O. belgyógyászat diabetológia Dr. Horváth Imre PhD Gyermekgyógyászati Szakmacsoport főorvos gyermekgyógyászat Dr. Kovács Márta PhD gy.
Címlap Kórház Menedzsment Megközelíthetőség Belső térkép Története Gyógyítás Szakrendelések Gyógyító osztályok Diagnosztikai osztályok Gondozók Humán Klinikai Vizsgálatok Betegtájékoztató Házirend Általános betegtájékoztató Betegtájékoztatók és beleegyező nyilatkozatok Várólisták Egészségpénztárak Betegjogi képviselő Előjegyzési időpont kérés szakrendelésre Kórház elérhetőségei Kórház belső térképe Sürgősségi betegellátás Szakrendelések EU támogatások Aktualitások Oltópont - lakossági oltások Látogatási tilalom részleges feloldása - 2022. márc. 4.
Lev Tolsztoj: Gyónás/Mi a művészet? (Európa Könyvkiadó, 2010) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2010 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 259 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 25 cm x 16 cm ISBN: 978-963-07-9049-9 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Lev Tolsztoj az 1870-es évek második felében - miközben nagyregényét, az Anna Kareniná-t írta - szinte egyfolytában a Gyónás önemésztő gondolataival küszködött. Az Anna Karenina szereplői valamennyien Tolsztoj családtagjai és közeli ismerősei köréből adaptálódtak az irodalomba; köztük hol békésen, hol lázongó elvágyódással múlatta mindennapjait ez a habókosnak tartott gróf, aki szénakaszáláskor - az értelmes-munkás élet formáit keresve - a parasztjaival együtt vágta a rendet. Az Anna Karenina Levinjének alakjában az író mintegy önmagát tárta a világ elé, a Gyónás szerzője pedig - vagyis az első személyben beszélő Tolsztoj - csaknem szó szerint megismétli Levin mondatait: "Mi vagyok én?
Ahogy Andy Warhol mondta, a művészet mindent megtámad; az elfogadott elképzelések ellen szól. Egy ilyen tiltakozás toleránsabb és elfogadóbb társadalomhoz vezet. A művészet tehát a társadalom gondolkodásmódját tükrözi, de arra is törekszik, hogy ezt kihívja és megváltoztassa. Emberként mindig úgy érezzük, hogy kommunikálni kell. Ezért létrehoztunk nyelveket. A művészet egy vizuális nyelv, amely egyetemes és egyben kulturális. Mit akarok ezzel mondani? Bár lehet, hogy az ember nem ért spanyolul, mégis van valami Frieda Kahlo festményében, amihez veleszületetten kapcsolódik. A művész egy vizuális nyelvet hoz létre, amely egyetemes. Ez a nyelv egyetemes kulturális is. Ez azt jelenti, hogy mindannyian másképp viszonyulunk a művészethez, és ugyanúgy megértjük és reagálunk is rá. Ez függ a hátterünktől, a kultúrától stb. A művészet szintén reprezentáció. És ebből származik a szándék. Érzékenynek kell lennünk arra az elképzelésre is, hogy a művészet egy közösség, kultúra, nemzetiség vagy etnikai hovatartozás képviseletével hogyan demonizálhatja vagy egzotizálhatja azt.
A minap nagyon sokat gondolkodtam a világról meg a művészetekről. Hogy mit is tekinthetünk művészetnek igazán. Én, mint magyar faktos gimnazista, most pedig szociológia szakos bölcsészhallgató, valahogy mindig is az irodalmat tartottam a legfőbb művészeti ágnak. Egyszerűen megvan neki az a varázslata, ami talán nincs meg egyik másik művészeti ágnak sem. A nyelv egy olyan dolog, amivel mindenki rendelkezik. Mindenki tudja használni, mindenki képes beszélni, jelentéseket alkotni, üzenetet továbbítani, üzenetet dekódolni. Írni is mindenki tud. El tudunk mondani történeteket, le tudunk festeni szavakkal egy tájat, tudunk érzésekről beszélni, múltat, jelent, jövőt egyaránt kifejezni – és ehhez képest az irodalom sem csinál többet, csak sokkal mesteribb módon. Vers vagy próza, az lényegében mindegy is. Önmagában az, hogy a szavakkal lehet úgy bánni, hogy az már művészet legyen, szerintem maga a csoda. Amikor egy érzést nem csak úgy mondasz el, hogy "fáj a fejem", vagy "szomorú vagyok", hanem úgy, hogy annak esztétikája legyen.
Összeadódik, kivonódik, rásimul, átolvad az egónkon, a tárgyakon és a körülményeken egy látomás. Ködbe burkolózik, színeket, formákat képez ez a tovább gondolás. Lüktet, vibrál, ordít, dühöng és szétterjed, mint képzet és társítás. Az érzés örül, belakja a testet, a teret és a szívet, majd libabőrt csinál. Talán ez a művészet? Értelme nem a molekuláiban, hanem a megélésében rejtőzik. Megismételhetetlen hangulatban ő a lélek kicsiny ürege. Nem fér sokféle megközelítés bele. Semmilyen tudomány, találgatás, vagy objektivitás. A művészet maga a hír a televízióban, csók a hálószobában. A ki nem mondott szinkronicitás. Ott van a szemöldökben, minden ráncban, arckifejezésben, valamint álló – vagy mozgóképben. Kockacukorként zuhan a kávéba, esőcseppként érkezik az orr hegyére, és észrevétlenül pihen a levegőben. Láthatatlan pollenként evődik a bőrbe, szellőként bújik a kabátunk alá. Üzeneteket hordoz, mint a városunk hűséges postása, s mikor célba talál, átjár. Megborzaszt, átölel, elriaszt, felháborít, szeretettel, rajongással tölt el… A művészet ilyen?
[…] (Lev Tolsztoj: Tanulmányok, cikkek, vallomások. Ford. S. Nyírő József. Magyar Helikon, 1967. 412–580. o. )