Vályi András szerint: "GERGELYI. Magyar falu Bereg Vármegyében, fekszik a' Tiszaháti járásban. " "UGORNYA. Magyar falu Bereg Várm. földes Urai Vay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Vatkához nem meszsze, mellynek filiája. " [2] Fényes Elek szerint: "Gergelyi, magyar falu, Beregh vmegyében, ut. p. V. Naményhez 1/4 órányira a Tisza jobb partján: 16 r. kath., 4 g. kath., 385 ref., 30 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szénája, gyümölcse elég; szálokkal kereskedik. F. u. Vay, Somosy, s m. " "Ugornya, Beregh vm. magyar falu, ut. Naményhez 1/4 órányira: 10 r. kath., 321 ref., 80 zsidó lak. Syngóga. többen. Tisza part vagy Tisza-part? (1788193. kérdés). " [3] 1939 -ben egyesültek és 1969 óta Vásárosnamény részei. [4] Az 1990-es években a várostól való különválását kezdeményezték, ez azonban nem járt sikerrel. [5] Nevezetességei [ szerkesztés] Atlantika Vízividámpark Tiszai szabadstrand 3 templom (2 református, 1 katolikus) Az "Egyesülés lángja" emlékfaragvány a Petőfi Sándor ÁMK udvarán. Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Vásárosnamény önkormányzatának honlapja Atlantika Vízividámpark
NonStop A nyelvtudás fontossága napjainkban 2018. 04. 08. Manapság ha a munka vállalást, ha a továbbtanulást, ha a napi kommunikációt tekintjük, nélkülözhetetlen, hogy valamilyen módon megértessük magunkat más nemzetiségű emberekkel, amihez követelmény a nyelvtudás. Készítette: Süli Ramóna
Saját kerttel rendelkező apartman mind a szabadstrandtól mind a termélfürdőtől mindösszesen 600 méterre helyezkedik el. Télen-nyáron elérhető apartman 4 db légkondicionált szobával, 13 fő kényelmes elhelyezését biztosítja. Az emeleten 3 db 3 ágyas szoba illetve 1db 2 ágyas szoba, míg a földszinten 1 db 2 ágyas szoba áll rendelkezésre. 2 db pótágy és 1 db babágyat tudunk még Vendégeinknek biztosítani. Szállodai minőségű ágyneművel várjuk Vendégeinket. Törölköző nem biztosított. Az apartmanhoz 5 db síkképernyős TV-vel ellátott szoba és nappali, teljesen felszerelt konyha(sütő, mikró, kávéfőző, vízforraló, kenyérpirító), társalgó tartozik valamint zárt parkolási lehetőség. Az ebédlőben 15 fő kénylemes elhelyezése biztosított. WIFI elérhető a Vendégházban. A helyszínen grillezésre, bográcsozásra, szallonasütésre nyílik lehetőség. A kertben fedett grilltersz, szivacsos raklap bútor és napágyak biztosítják Vendégeink kényelmét. A sütögetéshez, bográcsozáshoz tüzifa nem biztosított. Gyermekek szórakozását homokozó-játékokkal és trambulin biztosítja.
"A Nyugat egy nagy lélekszámú országnak is fontos irodalmi és művészeti megmozdulása volna…" – írja Ottlik Géza, a harmadik nemzedék tagja a folyóirat fontosságáról. 80 éve, 1941. augusztus 1-jén jelent meg a Nyugat folyóirat utolsó száma. Ahogy Fenyő Miksa megfogalmazta: "Akik a Nyugatot elindították útjára, nem gondoltak közjogi változásokra, de erősen hittek a gyökeres reform szükségességében szellemi téren, mert meg voltak győződve, hogy ez minden egyéb reform előfeltétele. Nem volt nekik pontozatokba foglalható reformprogramjuk. Nem volt koncepciózus elgondolásuk arról, hogy mi módon lehetne igazi városi polgárságot teremteni, hogyan lehetne az országot a vármegyék béklyóiból kiszabadítani, igazi parlamentáris alkotmányra szert tenni stb. stb. – ilyen charta nem lebegett szemük előtt… De egyet tudtunk, hogy mindaddig, míg azok szava, akik a szellem elitjét képviselik, elsősorban az írók, nem jutnak olyan tekintélyhez, hogy a nemzeti közvélemény az ő törekvéseikben a nemzeti érzés kifejezését nem látja, addig semmilyen téren nincs meg a reform lehetősége.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "A Nyugat folyóirat szerzői" kategóriába tartozó lapok A következő 31 lap található a kategóriában, összesen 31 lapból.
Az urbánusok témáikat a nagyvárosi élet, a városi ember életérzései, a "modern világ" köréből merítették, és általában szívesen használták a különböző modern irányzatok formakincsét is (újságuk a Szép Szó). A két csoport éles vitát folytatott egymással. Az urbánusok provincializmussal, vidékiességgel, szűklátókörüséggel vádolták a népieket, akik viszont hajlamosak voltak arra, hogy egyedül önmagukat tartsák az igazi magyarság képviselőinek, és azt vetették az urbánusok szemére, hogy kozmopoliták, lebecsülik a hazafiasságot, a nemzeti érzést. A harmadik nemzedék: a '30-as években a Nyugat támogatásával és elismerésével lépett színre a harmadik nemzedék. Nem hittek már abban, hogy a költő személyesen és közvetlenül beleszólhat a világ sorsának alakulásába. Irodalmat akartak, tisztán irodalmi eszközökkel. Csak néhány nevet említve: Jékely Zoltán, Vas István, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Szerb Antal, Örkény István, stb. Nincsenek kapcsolódó érettségi tételek.
1925-1929 között a kor liberális és konzervatív erőivel való kiegyezés jellemzi a lapot, de változatlanul a fiatal tehetségek felfedezésére törekszik. Osvát halála (1929) után Babits és Móricz folytatja a szerkesztői munkát 1933-ig. Ellenmondás van szemléletükben. Móricz a riportot, a nyers valóságot kívánta behozni a Nyugatba, Babits az európaiság, a klasszicizálás értékrendjét képviselte. Móricz megválik a Nyugattól, s Kelet népe címmel új folyóiratot szervez a népi írók számára. 1933-tól Babits és Gellért Oszkár a Nyugat szerkesztői. Ebben az időszakban a folyóirat legfőbb jellemzője a humanizmus, az antifasizmus. 1941-ben Babits halálával a nevére szóló lapengedély megszűnik. A hatóságok számára ez kívülálló ürügy a folyóirat megszüntetésére. Utódja Illyés Gyula szerkesztésében folytatta a Nyugat szellemi örökségét még formai szempontból is: A Magyar Csillag (1941-1944). Illyés a nemzedéki és az úgynevezett népi urbánus ellentétek fölé helyezte a lapot, összefogást teremtett baloldali és üldözött írók számára is.
A 19. század végének új stílusirányzatait és a nyugati irodalom legfrissebb törekvéseit egyaránt segítette az érvényesülésben. Három nemzedék – a magyar irodalom legjobbjai Az első nemzedék: Osvát Ernő szerkesztő; Ignotus főszerkesztő; Schöpflin Aladár író/szerkesztő; Fenyő Miksa szerkesztő; Hatvany Lajos író; Ady Endre költő/szerkesztő; Móricz Zsigmond író; Kaffka Margit költő/író; Csáth Géza író; Cholnoky Viktor író; Gellért Oszkár író/szerkesztő; Juhász Gyula költő; Kosztolányi Dezső költő/író; Karinthy Frigyes író; Balázs Béla költő/író; Szép Ernő költő/író; Babits Mihály költő/író; Tóth Árpád költő. Második nemzedék Babits Mihály főszerkesztő; Móricz Zsigmond főszerkesztő; Szabó Lőrinc költő; Zelk Zoltán költő; Tamási Áron író; Illyés Gyula költő/író/szerkesztő; Gelléri Andor Endre ír Harmadik nemzedék Babits Mihály főszerkesztő; Weöres Sándor író/költő; Jékely Zoltán író/költő; Vas István költő/író; Kádár Erzsébet író; Radnóti Miklós költő; Ottlik Géza író Osvát tehetségfelismerő képességének és következetességének köszönhetően a régiek mellett számos fiatal szerző kapott publikálási lehetőséget.