Első férjével, Blaha János cseh származású karmesterrel 16 évesen házasodott össze 1866 februárjában Szabadkán. Tőle kapta zenei képzését. A korrepetitor szép és tehetséges tanítványa kedvéért még magyarul is megtanult. A színésznő 41 évesen, tüdőbajban meghalt férje nevét – bár még két házasságot kötött – élete végéig viselte. Második férje Soldos Sándor, Heves megyei földbirtokos volt, akivel 1875. szeptember 20-án kelt egybe. Harmadik házasságát báró Splényi Ödön rendőrtanácsossal kötötte, 1881. február 27-én. Első férje halála után került Budapestre, a Nemzeti Színházhoz, ahol népszínműben, operettben és operában egyforma sikerrel szerepelt. Az 1875-ben megnyílt pesti Népszínház tagjaként 1883-ban elsöprő sikerrel vendégszerepelt a bécsi Theater an der Wienben, 1884 és 1885 között pedig Feleky Miklós társulatához csatlakozva a Várszínházban játszott, majd újra visszatért a Népszínházhoz. Ahogy a naplójából kiderül, budapesti látogatásakor még a walesi herceg sem mulasztotta el megnézni őt a Népszínházban egy "piros csizmás" szerepében.
1900. november 15-én a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. 1901-ben indította útjára a Nemzeti Színház az örökös tagság intézményét, ezt elsőként Blaha Lujza kapta meg, akit 1901. március 2-án Széll Kálmán miniszterelnök tüntetett ki a címmel. 1901 júniusában Kassán, és augusztusban Balatonfüreden játszotta utolsó vendégszerepeit, továbbiakban a nyári vendégjátékoktól visszavonult. Harmadik férjének 1909-ben bekövetkezett halála azonban visszavonulásra késztette. Sokáig nem lépett fel, majd 1912-ben néhányszor közkívánatra játszott A piros bugyellárisban. 1920. március 20-án a székesfővárosi Közmunkák Tanácsa a Népszínház előtti teret Blaha Lujza-térnek nevezte el. Róla nevezték el az újpesti színházat is, amely 1920. október 21-én nyílt meg. szeptember 8-án országos ünnep keretében megülték 70 éves születésnapját. 1921. október 8-án az Unió Rt. tulajdonát képező Revü-Színház a "Blaha Lujza Színház" nevet vette fel és akkor ő is fellépett hosszú szünet után. Utoljára 1923-ban lépett színpadra a Városi Színházban, a Népszínház nyugdíjasai tiszteletére rendezett ünnepségen, de itt nem énekelt.
Hát megvan végre a jelöltem, aki a nemzet egységének rám eső részét képviseli! Áder utódja, aki a bajuszát a homlokán hordja elnyerte a díjat, - ő a legalkalmasabb a feladatra a rendelkezésre álló készletből - hát most mit mondjak?. Kis ideig pedig úgy tűnt, hogy naptárdívaként folytathatja karrierjét, de aztán a labdazsonglőr csatakanca és bánatos államtitkára hirtelen felindulásából amortizálódott, így megnyílt előtte a felemelkedés útja, Roma locuta, causa finita, de - félreértések elkerülése végett - talán jobb lenne a hajdani birodalom központját a mai magyar helyesírás szabályai szerint említeni... Nincs is vita, már, ha elfogadjuk, hogy Orbán határozza meg a Köztársaság nélküli Köztársasági Elnök feladatait, és ő határozza meg azt is, hogy ki tartozik a nemzethez. Orbán ismeri az embereit, és ebben az esetben sem a jelölt számára fontos kvalitásaival van baj, szervilis ő, ahogy illik, hanem azt az elvi kérdést kellett eldönteni elsőként, hogy mint nő embernek tekinthető-e? Ha igen, akkor minden rendben, de ha nem, az se baj, a feladat nem túl bonyolult.
chevron_right 13/1988. (III. 18. ) MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1. ) MT rendelet módosításáról print Nyomtatás chrome_reader_mode Letöltés PDF formátumban Kiválasztott időállapot: Kibocsátó(k): Minisztertanács Jogterület(ek): Munkajog Tipus: rendelet Érvényesség kezdete: 1988. 04. 01 Érvényesség vége: MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY? A Minisztertanács a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 67. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. ) MT rendelet 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A jubileumi jutalom a dolgozó másfél havi személyi alapbére. '' Ez a rendelet 1988. április 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1988. évben már kifezetett jubileumi jutalmak tekintetében is al... 1. § 2. § Ez a rendelet 1988. évben már kifezetett jubileumi jutalmak tekintetében is alkalmazni kell. Így ne maradjunk le a jubileumi jutalomról! | arsboni. Grósz Károly s. k., a Minisztertanács elnöke A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jutalom kifejezést nem fogjuk megtalálni a Munka törvénykönyvében - írja Dr. Kártyás Gábor a megjelent szakértői cikkében. A gyakorlat alapján annyit mondhatunk róla, hogy egy munkabérnek minősülő juttatásról van szó. Célja a munkavállaló teljesítményének utólagos elismerése, amelyről a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt. Egyenlő munkáért egyenlő jutalom A törvény alapján tehát soha nem kötelező jutalom fizetése, és a mértékére sincs kötelező szabály. Ugyanakkor a jutalmazásra is vonatkozik az egyenlő bánásmód, közelebbről az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér követelménye. Ez tehát azt jelenti, hogy miközben a munkáltató szabadon mérlegelheti, hogy mikor, kinek és mennyi jutalmat ad, ennek során nem vehet figyelembe a munkaviszonnyal össze nem függő körülményeket, például a munkavállaló nemét, vallását, bőrszínét vagy családi állapotát. A jogász emlékeztet: a bírói gyakorlat szerint a munka díjazása tekintetében minden olyan megkülönböztetés tilos, amely nem a munkát végző személy széles értelemben vett munkavégzéséhez, a jogviszonyából eredő kötelezettségei teljesítéséhez kapcsolódik.
25 éves jubileumi jutalom A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 0 db hozzászólás Vissza az előző oldalra